Ritkán jelenti a vállalkozások számára a legnagyobb terhet az iparűzési adó, mégis egy rendkívül fontos szegmens, akár a vállalkozók, akár az önkormányzatok számára. Mivel helységeként eltér az ezzel kapcsolatos szabályozás, illetve több tényezőtől is függ, hogy a végén mit kell fizetni, ezért végső soron érdemes mindig szakértők segítségét kérni. Egy pár fontos tudnivalót, alapszabályt mindenesetre most összegyűjtöttünk az iparűzési adóval kapcsolatban.
Az önkormányzatok fontos bevétele
A helyi iparűzési adó, amit gyakran IPA-nak vagy HIPA-nak rövidítenek az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása. Előfordulhatnak olyan települések, ahol ettől az adónemtől ennek ellenére eltekintenek, sokszor azonban extra terhekkel szembesülnek itt a vállalkozások.
Minden vállalkozásnak, illetve vállalkozónak annak az önkormányzatnak a részére kell ezt az adót minden évben befizetnie, ahol a székhelye, illetve a telephelye található. Ha ez a kettő külön településeken van, akkor az adó is megoszlik az önkormányzatok között. Továbbá szükséges annak is befizetnie, aki ugyan nem az adott településen van bejelentve, viszont ideiglenes jelleggel több, mint 180 napig végez ott vállalkozási tevékenységet.
Mennyit kell fizetni?
Na de mennyit kell fizetni pontosan? Két fontos szabályt kell figyelembe venni az iparűzési adó kiszámításánál. Az egyik az adó kulcsa. Ez településenként változó, de maximum 2% lehet, azaz 0% és 2% között mozog minden esetben.
A Covid-19 járvány idején a kormány a vállalkozók megsegítésének céljával 1%-ra csökkentette a maximálisan kivethető adó arányát, ezt azonban mára eltörölték. Egy másik fontos változás, illetve a második szabály az az egyszerűsített adózás lehetősége.
Ez lényegében annyit tesz, hogy bizonyos kategóriákba tartozó vállalkozások fix adóalapot kapnak. Ezt a lehetőséget a 25 millió nettó árbevétel alatti kisvállalkozók, valamint az éves 120 millió forint nettó árbevételt el nem érő átalányadózók választhatják.
Az egyszerűsített adózók pedig három sávba tartoznak. 12 millió forint bevétel alatt évi 2,5-2,5 millió forint az adóalap a telephely és a székhely között megosztva, 12 és 18 millió forint között 6-6 millió, 18 és 25 millió között pedig 8,5-8,5 millió forint.
Az adóalap kiszámítása és a fizetési határidők
Azok számára, akik nem az egyszerűsített adózást választják az adóalapot az éves nettó árbevétel képezi. Ebből azonban le kell vonni az eladott áruk beszerzési értékét, a közvetített szolgáltatások értékét, az alvállalkozói teljesítések értékét, valamint az anyagköltséget.
Az egyszerűsített adózás lehetőségével élő vállalkozásoknak május 31-ig kell befizetni az iparűzési adót. Azoknak, akik ezzel nem tudnak, vagy kívánnak élni pedig évente kétszer, március 15-én, valamint szeptember 15-én adóelöleget kell fizetniük, az előző időszak bevétele alapján. Emiatt előfordulhat, hogy az éves elszámolás során visszakapunk valamennyi pénzt, vagy éppen extrát kell fizetnünk.
Az iparűzési adó mértékének csökkentése
Korábban már említettük, hogy az iparűzési adó önkormányzatokhoz kötött, épp ezért a székhelyszolgáltatás kiváló lehetőséget nyújt a költségoptimalizálásra, azon keresztül, hogy segítségével megválaszthatjuk, hogy melyik településre jelentjük be a vállalkozásunkat.
Azonban az iparűzési adó 0%-os kulcsa nem jelenti azt, hogy más, extra terhek nem érintik a vállalkozókat, ezért mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni a döntés előtt. Szintén az iparűzési adó különböző szabályozásai, a befizetési határidők, valamint az adóalap kiszámításában is sokat segíthet egy erre specializált cég.
A szakértői segítség lehetővé teszi azt is, hogy vállalkozásunk stabil alapokra építkezve kezdje meg a működését. Stabil lábakon álló vállalkozás tulajdonosaként pedig minden energiákkal koncentrálhatunk a fontos dolgokra: a bevételünk maximalizálására.
