{"id":55576,"date":"2023-08-20T17:17:16","date_gmt":"2023-08-20T15:17:16","guid":{"rendered":"https:\/\/dorogimedence.hu\/?p=55576"},"modified":"2023-08-26T02:17:11","modified_gmt":"2023-08-26T00:17:11","slug":"940-eve-avattak-szentte-i-istvan-kiralyunkat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/dorogimedence.hu\/index.php\/2023\/08\/20\/940-eve-avattak-szentte-i-istvan-kiralyunkat\/","title":{"rendered":"940 \u00e9ve avatt\u00e1k szentt\u00e9 I. Istv\u00e1n kir\u00e1lyunkat"},"content":{"rendered":"

Kett\u0151s kerek \u00e9vfordul\u00f3k\u00e9nt k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk id\u00e9n a legnagyobb nemzeti \u00e9s \u00e1llami \u00fcnnep\u00fcnk, amelyet I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly 1083. augusztus 20-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt szentt\u00e9 avat\u00e1sa alapozott meg. Ennek imm\u00e1r 940 \u00e9ves, m\u00edg Istv\u00e1n \u00e9gi sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1nak pedig a 985. \u00e9vfordul\u00f3ja van. Ezen esem\u00e9nyek hivatalos eml\u00e9knapp\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa m\u00e1r 1092-ben megt\u00f6rt\u00e9nt – amelyet pedig 1222-ben meger\u0151s\u00edtettek -, \u00edgy egyben a legr\u00e9gebbi \u00fcnnep\u00fcnket is tisztelhetj\u00fck benne. Tekintve, hogy Szent Istv\u00e1n szem\u00e9lye \u00e9s \u00e9lete er\u0151sen k\u00f6t\u0151d\u00f6tt r\u00e9gi\u00f3nkhoz, kiemelten Esztergom \u00e9s Dorog v\u00e1rosaihoz, \u00edgy az itt \u00e9l\u0151knek ez az \u00fcnnepnap m\u00e9g bens\u0151s\u00e9gesebb tartalommal is emelkedettebb lehet.\u00a0<\/strong><\/p>\n

Az elm\u00falt k\u00f6zel 75 \u00e9vben jelent\u0151sen megv\u00e1ltozott augusztus 20. tartalmi t\u00f6ltete, amely sz\u00e1mos fordulattal \u00e9s v\u00e1ltoztat\u00e1ssal a mai napig sem kapta igaz\u00e1n vissza az eredeti jelent\u00e9s\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Napjainkban is els\u0151 sorban a magyar \u00e1llamis\u00e1g megalap\u00edt\u00e1sak\u00e9nt, hova tov\u00e1bb, egyenesen Magyarorsz\u00e1g sz\u00fclet\u00e9snapjak\u00e9nt kezdett gy\u00f6keret ereszteni a k\u00f6ztudatban. A legr\u00e9gebbi \u00e9s legnagyobb jegyzett \u00fcnnep\u00fcnk azonban I. Istv\u00e1n kir\u00e1lyunk szentt\u00e9 avat\u00e1s\u00e1nak tisztelet\u00e9re \u00e9s eml\u00e9kezet\u00e9re lett foganatos\u00edtva. S\u00edrj\u00e1t a k\u00e9s\u0151bb ugyancsak szentt\u00e9 avatott I. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyunk t\u00e1ratta fel, miut\u00e1n 1083. augusztus 15-\u00e9n megtal\u00e1lt\u00e1k Istv\u00e1n kir\u00e1ly szarkof\u00e1gj\u00e1t. A d\u00e1tum igen misztikus, hiszen Szent Istv\u00e1n 1038. augusztus 15-\u00e9n hunyt el, teh\u00e1t s\u00edrj\u00e1nak megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak id\u0151pontja kereken \u00e9s pontosan hal\u00e1l\u00e1nak 45. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt. Ugyancsak \u00e9rdekes \u00f6sszef\u00fcg\u00e9snek t\u0171nik, hogy a felt\u00e1r\u00e1s \u00e9ve a hal\u00e1loz\u00e1si \u00e9vsz\u00e1m t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe. A napja pedig ugyancsak egybe esett Sz\u0171z M\u00e1ria \u00e9gi sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1val, valamint a Szent Korona \u00e9s vele egy\u00fctt az orsz\u00e1g a Sz\u0171zany\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1val. Innent\u0151l, azaz 1038. augusztus 15. \u00f3ta pedig Magyarorsz\u00e1g Regnum Marianum, M\u00e1ria orsz\u00e1ga, kir\u00e1lys\u00e1ga \u00e9s M\u00e1ria Magyarorsz\u00e1g \u00f6r\u00f6k\u00f6s kir\u00e1lyn\u0151je.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly m\u00e1rv\u00e1ny szarkof\u00e1gj\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlat (forr\u00e1s: Bagyinszki Gal\u00e9ria online)<\/em><\/span><\/p>\n

A korabeli feljegyz\u00e9sek alapj\u00e1n a szarkof\u00e1got nem siker\u00fclt egyb\u0151l felnyitni, csak augusztus 20-\u00e1n, viszont akkor csod\u00e1k \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelens\u00e9gek eg\u00e9sz sor\u00e1t tapasztalt\u00e1k. Ezen a napon megt\u00f6rt\u00e9nt\u00a0 Istv\u00e1n szentt\u00e9 avat\u00e1sa, s vele egy\u00fctt ugyancsak szentt\u00e9 avatt\u00e1k fi\u00e1t, Imre herceget \u00e9s Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t. Kilenc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1092-ben az I. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyunk vezette szabolcsi zsinaton rendelkeztek arr\u00f3l, hogy augusztus 20. Szent Istv\u00e1n \u00fcnnepnapja legyen. Mindezt meger\u0151s\u00edtend\u0151, egyben sz\u00e9lesebb f\u00f3rumra is kiterjesztve II. Andr\u00e1s kir\u00e1lyunk \u00e1ltal kiadott t\u00f6rv\u00e9ny foganas\u00edtott. \u00c9rdemes a t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s e passzus\u00e1t id\u00e9zni, hiszen eszmeis\u00e9ge mellett, egyben kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja annak, hogy b\u0151 nyolc \u00e9vsz\u00e1zadot k\u00f6vet\u0151en is mennyire tiszt\u00e1n \u00e9rthet\u0151 az \u0151seink \u00e1ltal is haszn\u00e1lt anyanyelv\u00fcnk:<\/p>\n

„Rendelj\u00fck, hogy a szent kir\u00e1ly \u00fcnnep\u00e9t minden esztend\u0151nk\u00e9nt, ha csak valami nagy neh\u00e9z \u00fcgyek gondja vagy betegs\u00e9g\u00fcnk meg nem tilt minket, Feh\u00e9rv\u00e1rat tartozzunk meg\u00fclni. \u00c9s ha mi ott nem lehetn\u00e9nk, a n\u00e1dorisp\u00e1n k\u00e9ts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl ott leszen \u00e9rett\u00fcnk \u00e9s a mi k\u00e9p\u00fcnkben minden ember dolg\u00e1t meghallgatja; \u00e9s az eg\u00e9sz nemess\u00e9g, valaki akar, szabadon oda gy\u00fclhessen.”<\/em><\/p>\n

Az augusztus 20-i \u00fcnneps\u00e9g eg\u00e9szen a T\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g kor\u00e1ig t\u00f6retlen szerves \u00e9s kiemelt r\u00e9sze volt az orsz\u00e1g \u00e9ves \u00fcnnepk\u00f6r\u00e9nek. Buda a hossz\u00fa t\u00f6r\u00f6k megsz\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l 1686-ban val\u00f3 sikeres szabadul\u00e1sakor XI. Ince p\u00e1pa rendelte el Szent Istv\u00e1n meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t, m\u00e9gpedig az eg\u00e9sz katolikus vil\u00e1gra kiterjesztve. Azonban alig egy \u00e9vszazadot k\u00f6vet\u0151en, 1771-ben a XIV. Benedek p\u00e1pa vezette Vatik\u00e1n t\u00f6r\u00f6lte \u00fcnnepei k\u00f6z\u00fcl, viszont m\u00e9g ugyanabban az esztend\u0151ben M\u00e1ria Ter\u00e9zia nemzeti \u00fcnnepp\u00e9 min\u0151s\u00edtette augusztus 20-\u00e1t. A habsburg-lotaringiai uralkod\u00f3, egyben magyar kir\u00e1lyn\u0151 ezzel a j\u00f3l ir\u00e1nyzott politikai gesztussal igyekezett a magyars\u00e1got megb\u00e9k\u00edteni a Habsburg-h\u00e1zzal, ugyanis tiszt\u00e1ban volt a magyarok Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly ir\u00e1nti m\u00e9lys\u00e9ges tisztelet\u00e9vel. Ezen tisztelet \u00e9s megbecs\u00fcl\u00e9s jellemezte az 1848-49-es szabads\u00e1gharcunk vezet\u0151it, majd a kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 id\u0151szak magyar minisztereit is Istv\u00e1n kir\u00e1lyunk eml\u00e9k\u00e9t illet\u0151en. 1891 \u00f3ta nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k munkasz\u00fcneti napp\u00e1, majd az 1895-\u00f6s bel\u00fcgyminiszteri rendelet alapj\u00e1n pedig a hivatalokat \u00e9s k\u00f6z\u00e9p\u00fcleteket c\u00edmeres nemzeti lobog\u00f3val \u00e9kes\u00edtett\u00e9k. Trianont k\u00f6vet\u0151en a Horthy-korszak ha lehet, m\u00e9g nagyobb jelent\u0151s\u00e9ggel vitte tov\u00e1bb a hagyom\u00e1nyt. Istv\u00e1n hal\u00e1l\u00e1nak 900 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja pedig kiemelt eml\u00e9k\u00e9v lett, amelynek egyik jeles r\u00e9sze volt az Aranyvonat orsz\u00e1gl\u00f3 zar\u00e1ndoklata, amelynek alkalm\u00e1b\u00f3l a k\u00f6zelm\u00faltban egy teljes cikket is szenteltem ( 85 \u00e9ve t\u00f6rt\u00e9nt: A Szent Jobbot sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 Aranyvonat legels\u0151 meg\u00e1ll\u00f3ja Dorog, legels\u0151 \u00e1llom\u00e1sa pedig Esztergom volt<\/a>).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

K\u00e9peslapon meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett Szent Istv\u00e1n napi \u00fcnneps\u00e9g a Millennium \u00e9v\u00e9ben (forr\u00e1s: Petercs\u00e1k Tivadar: A k\u00e9pes levelez\u0151lap t\u00f6rt\u00e9nete)<\/em><\/span><\/p>\n

Miut\u00e1n a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a kommunist\u00e1k magukhoz ragadt\u00e1k a hatalmat \u00e9s 1949-ben megalkott\u00e1k a p\u00e1rt\u00e1llam \u00e1ltal szovjet mint\u00e1ra l\u00e9trehozott alkotm\u00e1ny\u00e1t, az \u00fcnnepnap m\u00e9ly gy\u00f6keredz\u00e9se \u00e9s a magyars\u00e1g hozz\u00e1f\u0171z\u0151d\u0151 ragaszkod\u00e1sa miatt nem t\u00f6r\u00f6lte az \u00fcnnepek sor\u00e1b\u00f3l, csak \u00f6nk\u00e9nyesen m\u00e1s tartalommal felv\u00e9rtezve, 1950 \u00f3ta az Alkotm\u00e1ny \u00fcnnepek\u00e9nt er\u0151ltette a nemzetre. Az \u00e9vfordul\u00f3 ezzel teljesen elvesztette az eredeti t\u00f6lt\u00e9s\u00e9t, id\u0151vel pedig \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb jelent\u00e9sk\u00f6rrel ruh\u00e1zt\u00e1k fel, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00faj keny\u00e9r \u00fcnnepe. Az egyetlen, amit a kor\u00e1bbi id\u0151szakokb\u00f3l megtartottak, a hagyom\u00e1nyos t\u0171zij\u00e1t\u00e9k, amelyet viszont 1956 ut\u00e1n j\u00f3 id\u0151re sz\u00fcneteltettek. Az 1989-es \u00e9vet k\u00f6vet\u0151en az eredeti hagyom\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny visszaker\u00fclt \u00fagy, mint a Szent Jobb k\u00f6rmenet \u00e9s Szent Istv\u00e1n alakj\u00e1ra is nagyobb hangs\u00faly ker\u00fclt. Igaz, ez ut\u00f3bbit siker\u00fclt teljes m\u00e9rt\u00e9kben megoszt\u00f3 jelens\u00e9gk\u00e9nt kezelni.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Augusztus 20. a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n az 1930-as \u00e9vekben (forr\u00e1s: Pestbuda online)<\/em><\/span><\/p>\n

Hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t a teljes nemzet, az orsz\u00e1g legjelesebb vezet\u0151i, m\u0171v\u00e9szei \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1thaz\u00e1ban \u00e9l\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 etnikumok legnagyobb becsben \u00e9s tiszteletben tartott\u00e1k Istv\u00e1n kir\u00e1lyt, azt\u00e1n az elm\u00falt \u00e9vtizedek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az id\u0151k\u00f6zben vil\u00e1got l\u00e1tott rockopera – amelynek mellesleg ma van a 40 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja – teljesen \u00e1tszabta az istv\u00e1ni k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rr\u0151l kialakult \u00e1ll\u00e1spontokat. Ut\u00f3lag pedig a Sz\u00f6r\u00e9nyi-Br\u00f3dy szerz\u0151p\u00e1ros is beismerte, hogy m\u0171v\u00fck csak egy fikci\u00f3ra \u00e9p\u00fclt, amely minden val\u00f3s t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00f6ltetet mell\u0151z. R\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9gcsak nem is holmi hazafias \u00e9rdekek ment\u00e9n keltez\u0151d\u00f6tt, hanem Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy elvt\u00e1rs, a k\u00e1d\u00e1r-korszak Orsz\u00e1gos K\u00f6z\u00adm\u0171vel\u0151d\u00e9si Tan\u00e1cs eln\u00f6ke felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Az egyes t\u00e9zisek id\u0151vel dogm\u00e1v\u00e1 szil\u00e1rdultak \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9zeteket a m\u00e9g oly felett\u00e9bb kitart\u00f3kat bizonyos t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyek \u00e9s kordokumentumok sem k\u00e9pesek meggy\u0151zni legal\u00e1bb arr\u00f3l, hogy olykor az \u00e9szszer\u0171s\u00e9g ment\u00e9n pr\u00f3b\u00e1ljanak gondolkodni. Manaps\u00e1g az egyik legmegoszt\u00f3bb t\u00f6rt\u00e9nelmi szem\u00e9lyis\u00e9g maga Szent Istv\u00e1n, amelynek k\u00fcl\u00f6n tragikom\u00e9di\u00e1ja, hogy akik tisztelik \u00e9s szeretik, sem az\u00e9rt \u00e9reznek ir\u00e1nta pozit\u00edvan, ami\u00e9rt val\u00f3ban \u00e9rdemes volna, s akik elmarasztalj\u00e1k, vagy urambocs\u00e1, egyenesen ut\u00e1lkozva emlegetik, ugyancsak az\u00e9rt viszolyognak, ami\u00a0 sosem jellemezte kir\u00e1lyunkat. A legdurv\u00e1bb t\u00e9zisek szerint egyenesen haza\u00e1rul\u00f3 az egykori uralkod\u00f3nk. Pedig a v\u00e1daknak vajmi kev\u00e9s, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e9tez\u0151 az alapja.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az els\u0151 apostol kir\u00e1lyunk szobra a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n (forr\u00e1s: K\u00f6zt\u00e9rk\u00e9p online)<\/em><\/span><\/p>\n

Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly G\u00e9za fejedelem \u00e9s az erd\u00e9lyi Gyula, Sarolt le\u00e1ny\u00e1nak fia, valamint apai \u00e1gr\u00f3l Zolta vonal\u00e1n \u00c1rp\u00e1d ap\u00e1nk \u00fckunok\u00e1ja, \u00c1lmos vez\u00e9r sz\u00e9punok\u00e1ja. \u00c1ltal\u00e1nos t\u00e9nyk\u00e9nt kezelend\u0151, hogy pontos sz\u00fclet\u00e9si \u00e9ve nem ismert, egyes korabeli forr\u00e1sok viszont \u00fagy tudj\u00e1k, hogy 969-ben l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got. Apj\u00e1t\u00f3l, mint egyenes\u00e1gi lesz\u00e1rmazottra, \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00f6tt re\u00e1 az orsz\u00e1g vezet\u00e9se. G\u00e9za 997-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k, majd az els\u0151 \u00e9vezred fordul\u00f3j\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n, Krisztus sz\u00fclet\u00e9si \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en koron\u00e1zt\u00e1k. Teljes bizonyos\u00e1ggal nem tudni a pontos napot, de val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151 december 26, amelyet a magyar napt\u00e1r Kar\u00e1csony m\u00e1sodik napjak\u00e9nt tart sz\u00e1mon, egyben Istv\u00e1n napja is. \u0150sei p\u00e9ld\u00e1it \u00e9s az orsz\u00e1gl\u00e1s hagyom\u00e1nyait k\u00f6vetve sz\u00e1mos esetben meger\u0151s\u00edtette, egyeseket pedig tov\u00e1bbfejlesztett. T\u0151le sz\u00e1rmazik a m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 megyerendszer. Azonban Istv\u00e1n nem \u00e1llamallap\u00edt\u00f3 volt, viszont amit val\u00f3ban megalap\u00edtott, az nemcsak korszakalkot\u00f3, de egyenesen egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a t\u00f6rt\u00e9nelemben. Nevezetesen, l\u00e9trehozta a f\u00fcggetlen magyar egyh\u00e1zmegyerendszert \u00e9s vele egy\u00fctt a magyar kir\u00e1lys\u00e1g apostoli rangot kapott, m\u00edg a magyar kir\u00e1ly, mint apostol uralkod\u00f3 titulusra emelkedett. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar kir\u00e1ly felett egyetlen f\u00f6ldi hatalom sem rendelkezik, bele\u00e9rtve a p\u00e1p\u00e1t is. Magyar kir\u00e1ly nem lehetett m\u00e1s orsz\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 uralkod\u00f3, ugyanakkor a magyar kir\u00e1ly b\u00e1rmely m\u00e1s \u00e1llam uralkod\u00f3j\u00e1v\u00e1 volt v\u00e1laszthat\u00f3.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az egyh\u00e1zi k\u00f6zpontok elhelyezked\u00e9se a t\u00e9rk\u00e9pen (forr\u00e1s: nat2012.nkp.hu -tank\u00f6nyv)<\/em><\/span><\/p>\n

A magyar kir\u00e1ly kiz\u00e1r\u00f3lagos joga volt a honi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k \u00e9s egy\u00e9b magasrang\u00fa egyh\u00e1zi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok kinevez\u00e9se, egyben v\u00e9t\u00f3 joga volt a p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1sok alkalm\u00e1val. Lev\u00e1lthatott \u00e9s kinevezhetett p\u00e1p\u00e1kat, mint amelyre nem egyszer volt is p\u00e9lda. A magyar kir\u00e1ly alap\u00edthatott \u00e9s \u00e9p\u00edtetthetett egyh\u00e1zi int\u00e9zm\u00e9nyeket, templomokat, katedr\u00e1lisokat a kereszt\u00e9ny vil\u00e1gban, ugyanakkor Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n idegenek nem. Mindezen kiv\u00e1lts\u00e1gok aligha lehetn\u00e9nek elk\u00e9pzelhet\u0151ek egy t\u00f6r\u00e9keny \u00faj \u00e1llam \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g zsenge hajt\u00e1s\u00e1t jelent\u0151 orsz\u00e1gr\u00f3l. Bizony\u00edtottan \u0151seink m\u00e1r Atilla nagy kir\u00e1ly el\u0151tt is kereszt\u00e9nyek voltak \u00e9s m\u00e9g j\u00f3val az \u00e1rp\u00e1di bej\u00f6vetel el\u0151tt, a Hun birodalom ter\u00fclet\u00e9n azokat \u00fcld\u00f6zt\u00e9k eleink, akik a kereszt\u00e9nyeket \u00fcld\u00f6zt\u00e9k. Istv\u00e1n \u00edgy a kereszt\u00e9nys\u00e9get sem vette \u00e9s vetette fel a magyarokkal, azonban a kereszt\u00e9nys\u00e9get \u00e1llamvall\u00e1s szintre emelte \u00e9s az orsz\u00e1got visszahelyezete J\u00e9zus Krisztus igaz hit\u00e9re. A haz\u00e1nkba frissen \u00e9rkez\u0151 Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k az Istv\u00e1n vezette Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l k\u00fcld\u00f6tt jelent\u00e9s\u00e9ben jegyezte fel, hogy a magyarok vall\u00e1sa a manicheizmushoz hasonl\u00edt, de nem az. Ezek mellett pedig az\u00e9rt is roppant s\u00e1nt\u00edt az a dogma, miszerint Istv\u00e1n a nyugati t\u00edpus\u00fa kereszt\u00e9nys\u00e9ghez orient\u00e1l\u00f3dott volna, mert akkoriban csak az egyetemes, azaz katolikus kereszt\u00e9nys\u00e9g l\u00e9tezett \u00e9s csak j\u00f3val a kir\u00e1lyunk hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en k\u00f6vetkezett be a nagy egyh\u00e1zszakad\u00e1s \u00e9s v\u00e1lt k\u00fcl\u00f6n R\u00f3ma \u00e9s Konstantin\u00e1poly. Tov\u00e1bb\u00e1 roppant \u00e9rdekes, hogy sz\u00e1mos olyan egyh\u00e1zi, vall\u00e1si kifejez\u00e9s van a magyar nyelvben, amelynek nincs semmilyen megfelel\u0151je m\u00e1s nyelvekben \u00e9s kult\u00far\u00e1kban. Tov\u00e1bb\u00e1 a magyar liturgia teljesen elt\u00e9rt a t\u00f6bbi katolikus szok\u00e1sokt\u00f3l \u00e9s t\u00f6bb olyan egyh\u00e1zi \u00fcnnep l\u00e9tezett a magyar k\u00f6zegben, amelynek nyoma sem volt m\u00e1shol. Ennek legink\u00e1bb az a magyar\u00e1zata, hogy feltehet\u0151en nem a magyarok vettek \u00e1t m\u00e1sokt\u00f3l szok\u00e1sokat. Ugyanez elmondhat\u00f3 a m\u0171v\u00e9szetek sz\u00e1mos \u00e1g\u00e1r\u00f3l is.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A szent istv\u00e1ni magyar egyh\u00e1zrendszer (forr\u00e1s: Sulih\u00e1l\u00f3 blog online)<\/em><\/span><\/p>\n

Els\u0151 apostol kir\u00e1lyunkat \u00e9rt\u00e9k is t\u00e1mad\u00e1sok minden ir\u00e1nyb\u00f3l. Uralkod\u00e1s\u00e1nak els\u0151 \u00e9veiben belvisz\u00e1lyok is t\u00e1madtak, amely sor\u00e1n fegyveres konfliktusra ker\u00fclt sor Kopp\u00e1ny, Ajtony \u00e9s Gyula ellen\u00e9ben. Azonban egyik sem a kereszt\u00e9nys\u00e9g kontra hitetlens\u00e9g csat\u00e1roz\u00e1sa volt. Valamennyi Istv\u00e1n gy\u0151zelm\u00e9vel z\u00e1rult \u00e9s a t\u00e9veszm\u00e9k ellen\u00e9re, nem idegen zsoldos sereget h\u00edvott a magyarok ellen. A f\u0151 vesz\u00e9ly abban rejlett, amit Istv\u00e1n felismert, de ellenz\u0151i nem l\u00e1ttak \u00e1t, hogy am\u00edg a Kopp\u00e1ny \u00e1ltal uralt nyugati orsz\u00e1gr\u00e9szek a passaui \u00e9s salzburgi \u00e9rseks\u00e9gek, m\u00edg Gyula \u00e9s Ajtony keleti, erd\u00e9lyi ter\u00fcletei pedig Biz\u00e1nc egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 befoly\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclhetnek, ezen orsz\u00e1gr\u00e9szek id\u0151vel k\u00f6nnyed\u00e9n lev\u00e1lhatnak Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rzs\u00e9r\u0151l. M\u00e1rpedig Szent Istv\u00e1n egyik legnagyobb f\u00e1radoz\u00e1sa a kezdetekben \u00e9ppen az er\u0151s, teljesen f\u00fcggetlen ter\u00fcleti egys\u00e9gre ir\u00e1nyult. Egyfajta m\u00edtikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st lehet felfedezni kir\u00e1lyunk nev\u00e9vel, a koron\u00e1val \u00e9s az orsz\u00e1g ter\u00fcleti egys\u00e9g\u00e9vel. Ugyanis a Szent Istv\u00e1n jelent\u00e9se g\u00f6r\u00f6g nyelven pontosan annyit tesz, mint Szent Korona \u00e9s Szent Hat\u00e1r. Ez a szibolikus h\u00e1rmas egys\u00e9g – Szent Istv\u00e1n = Szent Korona = Szent Hat\u00e1r – egyenk\u00e9nt \u00e9s k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is visszahat egym\u00e1sra.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Szent Istv\u00e1n a K\u00e9pes Kr\u00f3nik\u00e1ban (forr\u00e1s: Wikimedia Commons)<\/em><\/span><\/p>\n

\u00c9lete sor\u00e1n sz\u00e1mos hadakoz\u00e1st kellett viselnie, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a beseny\u0151k, a lengyelek, a bolg\u00e1rok \u00e9s a n\u00e9metek ellen, azonban egyetlen vesztes csat\u00e1ja sem volt. A n\u00e9metekkel szembeni konfliktusa sem azt a beidegz\u0151s\u00e9st igazolja, miszerint beh\u00f3dolt volna a nyugati szomsz\u00e9dainak. 1030-ban II. Konr\u00e1d n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r komoly hader\u0151vel megt\u00e1madta haz\u00e1nkat, azonban Istv\u00e1n megsemmis\u00edt\u0151 veres\u00e9get m\u00e9rt a betolakod\u00f3kra \u00e9s B\u00e9cset is elfoglalva a Lajt\u00e1n t\u00falra szor\u00edtotta vissza \u0151ket. Fia, Imre herceg vihette volna tov\u00e1bb apja \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, akinek kiv\u00e1l\u00f3 es\u00e9lyei voltak arra, hogy a magyar tr\u00f3n mellett, egyben az akkori legjelent\u0151sebb birodalmak uralkod\u00f3ja is lehessen. B\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171 bizonyt\u00e9k nincs r\u00e1, de minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint mer\u00e9nylet \u00e1ldozata lett, mint ahogy Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9let\u00e9re is pr\u00f3b\u00e1ltak t\u00f6rni, \u00e1m sikertelen\u00fcl. Ugyancsak neuralgikus pont a korona eredete \u00e9s Kopp\u00e1ny feln\u00e9gyel\u00e9se. A koron\u00e1nkat rengeteg rejt\u00e9ly lengi k\u00f6r\u00fcl \u00e9s sz\u00e1mtalan k\u00e9rd\u00e9s m\u00e9g most sem tiszt\u00e1zott, azonban az bizonyos, hogy nem a p\u00e1pa k\u00fcldte. Erre t\u00f6bb bizonyt\u00e9k is szolg\u00e1l, k\u00f6zte, hogy abban az id\u0151szakban a Vatik\u00e1nban \u00e1ldatlan \u00e1llapotok uralkodtak. A p\u00e1pa \u00e9s ellenp\u00e1pa viaskodtak egym\u00e1ssal \u00e9s II. Szilveszter, akit neves\u00edteni pr\u00f3b\u00e1lnak a korona k\u00fcld\u00e9s\u00e9vel, t\u00f6rt\u00e9netesen m\u00e9g R\u00f3m\u00e1b\u00f3l is sz\u00e1m\u0171zve volt \u00e9ppen. Ha akart volna, sem tudott volna k\u00fcldeni koron\u00e1t. Ami pedig a feln\u00e9gyel\u00e9si borzalmat illeti, ilyen barb\u00e1rs\u00e1g sosem jellemezte \u0151seinket \u00e9s sehol sem volt val\u00f3di forr\u00e1s ennek megt\u00f6rt\u00e9nt\u00e9r\u0151l. Sokkal ink\u00e1bb egy \u00e9vsz\u00e1zadokkal k\u00e9s\u0151bbi esetet pr\u00f3b\u00e1ltak igazolni ez\u00e1ltal, m\u00e9gpedig K\u00e1roly R\u00f3bert idej\u00e9ben Z\u00e1ch Felici\u00e1n besti\u00e1lis lem\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s\u00e1t \u00e9s csal\u00e1dtagjain elv\u00e9gzett kegyetlenked\u00e9seket. Mindez a kir\u00e1lyra t\u00e1madt nemes \u00far tett\u00e9re val\u00f3 bossz\u00fa \u00e9s elrettent\u00e9s miatt. Ezt az esetet \u00e9s sok k\u00e9s\u0151bbi v\u00e9rengz\u00e9st igyekeztek Istv\u00e1n kir\u00e1lyra visszavet\u00edteni, mondv\u00e1n, a szent kir\u00e1ly sem b\u00e1nt keszty\u0171s k\u00e9zzel ellenl\u00e1basaival. Ann\u00e1l ink\u00e1bb maradtak fenn Istv\u00e1nr\u00f3l, mint kegyes \u00e9s nemes lelk\u0171 uralkod\u00f3r\u00f3l tud\u00f3s\u00edt\u00f3 feljegyz\u00e9sek, aki m\u00e9g ellens\u00e9geivel szemben is irgalmat volt k\u00e9pes tanus\u00edtani.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A Szent Korona \u00e9s az orsz\u00e1g felaj\u00e1nl\u00e1sa a f\u0151v\u00e1rosi Ferenciek terei Ferences templom fresk\u00f3j\u00e1n (forr\u00e1s: Wikimedia Commons)<\/em><\/span><\/p>\n

K\u00f6zvetlen t\u00e9rs\u00e9g\u00fcnk kiemelt helyet foglal el Szent Istv\u00e1n szem\u00e9ly\u00e9t \u00e9s \u00e9let\u00e9t illet\u0151en. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Esztergom emelkedik ki a sorb\u00f3l, amely ugyan m\u00e1r az azt megel\u0151z\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szakok sor\u00e1n is b\u0151velkedett jeles esem\u00e9nyek eg\u00e9sz sor\u00e1ban, azonban igazi felemelked\u00e9s\u00e9t el\u0151bb G\u00e9z\u00e1nak, majd Istv\u00e1nnak k\u00f6sz\u00f6nheti. Szent Istv\u00e1n sz\u00fclet\u00e9si hely\u00e9nek is Esztergom t\u00e9telez\u0151dik, mint ahogy ott is emelt\u00e9k el\u0151bb pajzsra, majd k\u00e9s\u0151bb a koron\u00e1z\u00e1sa is nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel ott t\u00f6rt\u00e9nt. Istv\u00e1n Esztergomot tette a kir\u00e1lyi udvar \u00e9s az egyh\u00e1zmegyerendszer f\u0151k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1. Ez ut\u00f3bbit a mai napig meg\u0151rizhette a v\u00e1ros, noha a k\u00f6zelm\u00faltban t\u00f6rt\u00e9nt adminisztrat\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben osztozni kell a f\u0151v\u00e1rossal e c\u00edmen. A kir\u00e1lyi v\u00e1ros iparkodik Szent Istv\u00e1n eml\u00e9k\u00e9t h\u0171en \u00e1polni. Strand\u00fcrd\u0151je \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja is viseli – illetve ut\u00f3bbi viselte, mivel sajn\u00e1latos m\u00f3don megsz\u0171nt – nev\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 ugynacsak \u0151 a n\u00e9vad\u00f3ja a F\u0151sz\u00e9kesegyh\u00e1z el\u0151tti f\u0151t\u00e9rnek, m\u00edg a v\u00edziv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1niatemplom el\u0151tt, az \u00e9rseki palota k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9be \u00e1llt m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes lovasszobra, amelyet k\u00e9s\u0151bb \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztettek a Bazilika szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ba, s nem messze t\u0151le pedig egy monument\u00e1lis eml\u00e9km\u0171 tal\u00e1lhat\u00f3, amely a koron\u00e1z\u00e1sa tisztelet\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt, valamint belter\u00fclet\u00e9n \u00e9keskedik a Szent Istv\u00e1n-k\u00e1polna. K\u00fclter\u00fclet\u00e9n, a Kertv\u00e1rosban \u00e1ll\u00edtott templom \u00e9s pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t is a nev\u00e9re szenteltek. A v\u00e1ros \u00e9let\u00e9ben augusztus 20. kiemelt helyet t\u00f6lt be, amelyet m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don Szent Istv\u00e1n napokk\u00e9nt \u00fcnnepelnek, m\u00e9gpedig \u00f6sszekapcsolva a huszadik\u00e1t megel\u0151z\u0151 napokkal.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Szent Istv\u00e1n lovasszobra Esztergomban (forr\u00e1s: Fotoport online)<\/em><\/span><\/p>\n

Esztergom mellett Dorog is komolyabb k\u00f6t\u0151d\u00e9ssel kapcsol\u00f3dik Istv\u00e1n kir\u00e1lyhoz, ugyanis uralkod\u00e1s\u00e1nak kezdet\u00e9t\u0151l fogva a kir\u00e1lyn\u00e9 szak\u00e1csai \u00e9s a kir\u00e1lyi udvar test\u0151rs\u00e9g\u00e9nek tagjai laktak itt, tov\u00e1bb\u00e1 Dorogot Szent Istv\u00e1n adom\u00e1nyozta a Hont-P\u00e1zm\u00e1ny nemzets\u00e9g r\u00e9sz\u00e9re birtokadom\u00e1nyk\u00e9nt. A b\u00e1ny\u00e1szv\u00e1rosban is nagy hagyom\u00e1nyai voltak az augusztus 20-i \u00fcnneps\u00e9gnek, amely egyben a telep\u00fcl\u00e9s legnagyobb \u00fcnnepnapj\u00e1t is jelentette m\u00e1r a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l is. A hagyom\u00e1nyos Szent Istv\u00e1n napi tisztelet mellett egyben a Szent J\u00f3zsef pl\u00e9b\u00e1nia b\u00facs\u00fanapj\u00e1t, valamint a vurslival \u00e9s v\u00e1s\u00e1rral egybek\u00f6t\u00f6tt B\u00e1ny\u00e1sznapot is \u00fcnnepelt\u00e9k ekkor eg\u00e9szen 1950-ig.\u00a0 Legfrissebb adal\u00e9kk\u00e9nt pedig, az \u00c1lmos Kir\u00e1ly Akad\u00e9mia Szent Istv\u00e1n zar\u00e1ndoklat\u00e1nak helysz\u00edne volt id\u00e9n \u00e1prilisban. Bizony\u00e1ra m\u00e9g nagyon sok v\u00edz lefolyik a Dun\u00e1n, am\u00edg siker\u00fcl minden \u00fcnnep\u00fcnket m\u00e9lt\u00f3 tartalmi szintj\u00e9re visszaemelni. Nem szabad engedni, hogy igazi hagyom\u00e1nyaink megkopjanak, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel eltorzuljanak, mert a j\u00f3 Isten \u00f3vja azt a n\u00e9pet, amely \u00f6nmag\u00e1val meghasonul! Ennek rem\u00e9ny\u00e9ben b\u00edzzunk a tartalm\u00e1ban hitelesebb megeml\u00e9kez\u00e9sekben.<\/p>\n

Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p<\/span>: Szent Istv\u00e1n m\u00e1rv\u00e1ny szarkof\u00e1gja – forr\u00e1s: Bagyinszki Gal\u00e9ria online<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt forr\u00e1sok<\/p>\n