{"id":37675,"date":"2021-10-22T07:27:25","date_gmt":"2021-10-22T05:27:25","guid":{"rendered":"https:\/\/dorogimedence.hu\/?p=37675"},"modified":"2021-10-23T19:14:47","modified_gmt":"2021-10-23T17:14:47","slug":"1956-dorogi-martirja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/dorogimedence.hu\/index.php\/2021\/10\/22\/1956-dorogi-martirja\/","title":{"rendered":"1956 dorogi m\u00e1rt\u00edrja"},"content":{"rendered":"

Az 1956-os forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc 65. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, a feled\u00e9s hom\u00e1ly\u00e1ba veszett egykori honfit\u00e1rsunk nyom\u00e1ra bukkanva, szeretn\u00e9k eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtani. Szab\u00f3 Gyula cikke.
\n<\/strong><\/p>\n

1956 a mai napig megoszt\u00f3 \u00e9s m\u00e1r csak ez\u00e9rt is k\u00e9nyes t\u00e9mak\u00f6r. Tal\u00e1n \u00e9ppen ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, tov\u00e1bbra is sz\u00e1mos feh\u00e9r folttal tark\u00edtott, \u00edgy sok esetben m\u00e9g mindig nem kell\u0151en tiszt\u00e1zott, vagy ismert t\u00f6bb r\u00e9szlete. Helyt\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00e9sz\u00fclt \u00f6sszefoglal\u00f3 munka ezen esem\u00e9nyek kapcs\u00e1n, ez\u00e9rt is hat\u00e1roztam el, hogy hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 alkot\u00e1sk\u00e9nt feldolgozom. Erre nyolc \u00e9ve ker\u00fclt sor, majd tov\u00e1bbi r\u00e9szletekkel kieg\u00e9sz\u00edtve k\u00e9t \u00e9ve \u00e9ppen a Dorogi-medence lapjain<\/span><\/a> jelent meg b\u0151v\u00edtett form\u00e1ban.<\/p>\n

Egy szerencs\u00e9s v\u00e9letlen – b\u00e1r v\u00e9letlenek nem l\u00e9teznek – sor\u00e1n, pedig \u00e9ppen a k\u00f6zelm\u00faltban szereztem tudom\u00e1st egy egykori dorogi szem\u00e9lyr\u0151l, akit a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, a kommunista hatalom megtorl\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seinek k\u00f6zepette \u00edt\u00e9ltek hal\u00e1lra. Egy Amerik\u00e1ban \u00e9l\u0151 kedves ismer\u0151s\u00f6m h\u00edvta fel figyelmemet, hogy az 1956-os esem\u00e9nyeket k\u00f6vet\u0151en hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltek soraiban tal\u00e1lt egy dorogi illet\u00e9kess\u00e9g\u0171 \u00e1ldozatot. A hal\u00e1llist\u00e1hoz \u00edgy \u00e9n is hozz\u00e1f\u00e9rtem \u00e9s annak alapj\u00e1n elkezdtem kutakodni, s a megismert r\u00e9szleteket \u00f6sszegy\u0171jtve sz\u00fcletett az elhat\u00e1roz\u00e1s, hogy az okt\u00f3ber 23-i \u00e9vfordul\u00f3ra egy eml\u00e9kcikket \u00edrjak.<\/p>\n

R\u00e9szben a dorogi helyt\u00f6rt\u00e9net \u00fajabb mozaikjak\u00e9nt illeszthetj\u00fck ezt a darabot is panteonba, hiszen tudom\u00e1som szerint az 1956-os esem\u00e9nyekkel \u00e9s megeml\u00e9kez\u00e9sekkel kapcsolatban ez a dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u0171 szegmens a kor\u00e1bbiakban m\u00e9g soha sem l\u00e1tott napvil\u00e1got.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Csiki Lajos 1931. augusztus 15-\u00e9n Dorogon sz\u00fcletett. \u00c9desapja Csiki S\u00e1ndor b\u00e1ny\u00e1sz, a Dorogi Sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1k dolgoz\u00f3ja, \u00e9desanyja Bohner Anna postai alkalmazott, a dorogi postahivatalban dolgozott. \u00c9desanyja neve a p\u00e1rt\u00e1llam \u00e1ltal ki\u00e1ll\u00edtott dokumentumaiban Boner Anna form\u00e1ban szerepelt. Ugyancsak tal\u00e1lhat\u00f3 elt\u00e9r\u0151 alakban mag\u00e1nak az \u00e1ldozatnak a csal\u00e1di neve, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Cs\u00edki \u00e9s Csiky form\u00e1ban is. Dorogon n\u0151tt fel \u00e9s iskolai tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n g\u00e9plakatos k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett, majd maga is b\u00e1ny\u00e1szk\u00e9nt helyezkedett el. 1948-ban jelentkezett katonai szolg\u00e1latra, s v\u00e9g\u00fcl hivat\u00e1sos katonatiszt lett \u00e9s bel\u00e9pett a p\u00e1rtba is. Alhadnagyk\u00e9nt szolg\u00e1lt a szomsz\u00e9dos Esztergomban, a Szemin\u00e1rium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben, a M\u00e9cseri J\u00e1nos ezredes vezet\u00e9s\u00e9vel m\u0171k\u00f6d\u00f6tt\u00a0 7. g\u00e9pes\u00edtett hadoszt\u00e1ly-parancsnoks\u00e1g\u00e1n. Id\u0151k\u00f6zben megn\u0151s\u00fclt \u00e9s egy gyermeke sz\u00fcletett.<\/p>\n

Az 1956-os okt\u00f3beri esem\u00e9nyek sor\u00e1n is Esztergomban teljes\u00edtett szolg\u00e1latot \u00e9s az \u0151rs\u00e9g parancsnoka volt azon a v\u00e9gzetes napon, amikor a S\u00f6t\u00e9tkapun\u00e1l t\u00f6rt\u00e9nt a trag\u00e9dia. Okt\u00f3ber 26-\u00e1n, p\u00e9nteken a parancsnoks\u00e1g fel\u00e9 tart\u00f3 t\u00f6m\u00f6tt buszokon \u00e9rkez\u0151 n\u00e9pfelkel\u0151k a honv\u00e9ds\u00e9get k\u00edv\u00e1nt\u00e1k a forradalom mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtani. Amikor a buszok a S\u00f6t\u00e9tkapu alag\u00fatj\u00e1t el\u00e9rt\u00e9k, Csiki nem tart\u00f3ztatta fel \u0151ket, egyben visszarendelte a katon\u00e1kat, majd az egyik busz \u00e1thaladt a S\u00f6t\u00e9tkapun. Azonban amikor az alag\u00fat t\u00faloldal\u00e1n megk\u00f6zel\u00edtette a parancsnoks\u00e1g \u00e9p\u00fclet\u00e9t, egyes karhatalmi szem\u00e9lyek t\u00fczet nyitottak a buszra, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben 14, egyes adatok szerint pedig 22 ember vesztette \u00e9let\u00e9t \u00e9s sz\u00e1mos sebes\u00fcltje is lett az incidensnek. A t\u00f6rt\u00e9ntek\u00e9rt el\u0151sz\u00f6r mag\u00e1t Csiki Lajost v\u00e1dolt\u00e1k, azonban minden jel \u00e1rtatlans\u00e1g\u00e1t bizony\u00edtotta. Maga is a felkel\u0151k mell\u00e9 \u00e1llt \u00e9s november elej\u00e9ig a posztj\u00e1n is maradt. Ekkor parancsra a f\u0151v\u00e1rosba, a Zalka M\u00e1t\u00e9 laktany\u00e1ba vez\u00e9nyelt\u00e9k.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az egykori hadoszt\u00e1ly-parancsnoks\u00e1g k\u00f6zpontja, az \u00d3-szemin\u00e1rium \u00e9p\u00fclete Esztergomban<\/span><\/em><\/p>\n

A szomor\u00fa esem\u00e9nyek h\u00e1tter\u00e9nek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny kordokumentum is t\u00e1mpontot ad. Nevezetesen, maga M\u00e9cseri J\u00e1nos ezredes volt az egyik olyan szem\u00e9ly, aki ekkor Budapesten tart\u00f3zkodva, kil\u00e1t\u00e1sba helyezte a fegyverek haszn\u00e1lat\u00e1t, amennyiben a parancsnoki \u00e9p\u00fclet fel\u00e9 tart\u00f3 fegyvereket k\u00f6vetel\u0151 t\u00f6meg nem t\u00e1g\u00edt. Ezt a v\u00e9gz\u00e9s\u00e9t Kiss S\u00e1ndor \u0151rnaggyal k\u00f6z\u00f6lte t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151n. Szint\u00e9n a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 dokumentumok \u00e9s visszaeml\u00e9kez\u00e9sek alapj\u00e1n sokkal ink\u00e1bb Kiss S\u00e1ndor t\u0171nt a hely\u0151rs\u00e9g val\u00f3di ir\u00e1ny\u00edt\u00f3j\u00e1nak, mintsem Csiki Lajos. Kiss \u0151rnagy h\u00e1rom harckocsit is rendelt a Szemin\u00e1rium \u00e9p\u00fclet\u00e9nek v\u00e9delm\u00e9re. Ezen fel\u00fcl, m\u00e9g az el\u0151z\u0151 este mintegy h\u00fasz \u00c1VH-s tisztet k\u00fcldtek Tatab\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, akik szint\u00e9n a parancsnoks\u00e1g \u00e9p\u00fclet\u00e9ben lettek besz\u00e1ll\u00e1solva. Vezet\u0151j\u00fck Ungi Ferenc \u00c1VH-s \u0151rnagy volt. Nem kiz\u00e1rt, hogy ez\u00e1ltal az \u00e1llamv\u00e9delmi hat\u00f3s\u00e1gok emberei is j\u00e1tszhattak szerepet a v\u00e9dtelen t\u00f6megbe l\u00f6vet\u00e9sn\u00e9l, s val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy maga, Kiss \u0151rnagy adta ki a t\u0171zparancsot felettese, M\u00e9cseri ezredes nyom\u00e1s\u00e1ra. A pontos\u00edt\u00e1s nem egyszer\u0171, mindenesetre az val\u00f3ban igaznak t\u0171nik, hogy Csiki Lajosnak ehhez nem volt k\u00f6ze \u00e9s nem csak a t\u0171zparancs nem t\u0151le sz\u00e1rmazott, de minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint nem vett r\u00e9szt a t\u00fczel\u00e9sben sem. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a t\u00fczel\u0151k egy r\u00e9sze \u00e9ppen a kivez\u00e9nyelt harckocsikb\u00f3l l\u0151tt, amelyek\u00e9rt az azokat odavez\u00e9nyl\u0151 Kiss S\u00e1ndor \u0151rnagy volt a felel\u0151s. K\u00f6zben M\u00e9cseri ezredes vissza\u00e9rkezett a f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l Esztergomba a saj\u00e1t katonai dzsipj\u00e9n, akit k\u00e9t harckocsi \u00e9s egy teheraut\u00f3nyi l\u00f6v\u00e9sz k\u00eds\u00e9rt. A Sz\u00e9chenyi t\u00e9rn\u00e9l a t\u00fcntet\u0151k, illetve n\u00e9pfelkel\u0151k r\u00e1juk l\u0151ttek.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A felkel\u0151kkel megtelt aut\u00f3busz Esztergomban, 1956 gy\u00e1szos napj\u00e1n (forr\u00e1s: InfoEsztergom.hu)<\/em><\/p>\n

Ugyan a megtorl\u00e1sok sor\u00e1n M\u00e9cseri ezredest is az \u00e1llamrendszer ellenes tev\u00e9kenys\u00e9ggel v\u00e1dolt\u00e1k, azonban szerepe az esem\u00e9nyek ezen id\u0151szak\u00e1ban egy\u00e9rtelm\u0171en a kommunista rezsim kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1t er\u0151s\u00edti. M\u00e9g ugyanazon a napon, amikor a S\u00f6t\u00e9tkapun\u00e1l eld\u00f6rd\u00fclt a sort\u0171z, parancsot kapott a p\u00e1rtbizotts\u00e1gt\u00f3l a v\u00e1rosh\u00e1za visszafoglal\u00e1s\u00e1ra, amelyet a felkel\u0151k kor\u00e1bban birtokba vettek. A f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l vele \u00e9rkezett p\u00e1nc\u00e9losokkal \u00e9s l\u00f6v\u00e9szekkel indult az ostromra, amelyet sikeresen v\u00e9gre is hajtott, kikergetve a felkel\u0151ket az \u00e9p\u00fcletb\u0151l. Nem rettent vissza a tankok bevet\u00e9s\u00e9t\u0151l sem, amelyekkel az \u00e9p\u00fcletbe l\u00f6vetett. Ugyancsak ezen a napon er\u0151s\u00edt\u00e9st k\u00e9rve, Esztergomba rendeltette a 31. harckocsiezredet. A parancsnoks\u00e1got t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte az este folyam\u00e1n, de ezt visszavert\u00e9k, amely sor\u00e1n egy felkel\u0151 meghalt, ketten pedig s\u00falyosan megsebes\u00fcltek. Mecs\u00e9rit okt\u00f3ber 30-\u00e1n felrendelt\u00e9k a f\u0151v\u00e1rosban, majd m\u00e1snap Mal\u00e9ter P\u00e1l kinevezte a budai k\u00f6rzet parancsnok\u00e1nak. Innent\u0151l fogva m\u00e1r a p\u00e1rt\u00e1llam ellen ir\u00e1nyultak megmozdul\u00e1sai, amelyek k\u00f6z\u00fcl egyik legjelent\u0151sebb cselekedete az \u00c1VH \u00e9p\u00fcleteinek elfoglal\u00e1sa volt. Ezen fel\u00fcl fels\u0151bb parancsra lez\u00e1ratta a f\u0151v\u00e1rosba vezet\u0151 utakat \u00e9s a Korm\u00e1ny\u0151rs\u00e9g parancsnok\u00e1v\u00e1 is kinevezt\u00e9k.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az 1956-os esem\u00e9nyek ellentmond\u00e1sos alakja, Mecs\u00e9ri J\u00e1nos ezredes, Csiki Lajos esztergomi felettese<\/em><\/span><\/p>\n

Csiki Lajos viszont az \u00f6sszes fent eml\u00edtett esem\u00e9nyek egyik\u00e9ben sem vett r\u00e9szt, legal\u00e1bbis szem\u00e9lye nem hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe ezekkel. Felettese parancs\u00e1ra Budapestre rendelt\u00e9k, majd a visszafel\u00e9 vezet\u0151 \u00fatja sor\u00e1n szovjet egys\u00e9gek tart\u00f3ztatt\u00e1k fel november 4-\u00e9n, akik le is fegyverezt\u00e9k. Ezt k\u00f6vet\u0151en csatlakozott a P\u00e9rcsi Lajos \u0151rnagy \u00e1ltal vezetett fegyveres ellen\u00e1ll\u00f3 csoporthoz, amelynek b\u00e1zisa a Schmidt kast\u00e9ly (a mai Kiscelli M\u00fazeum \u00e9p\u00fclete) volt. Csiki a felder\u00edt\u0151k parancsnoka lett, majd miut\u00e1n P\u00e9rcsi \u0151rnagy elhagyta az alakulat\u00e1t, Csiki lett a Schmidt kast\u00e9ly csapat\u00e1nak parancsnoka. A bevonul\u00f3 szovjet csapatok ellen s\u00falyos harcokat folytattak, akiknek komoly vesztes\u00e9geket okoztak a budai \u00f6sszecsap\u00e1sok k\u00f6zepette. \u00c1m az egyre fokoz\u00f3d\u00f3 t\u00faler\u0151 miatt \u00e9rtelmetlennek \u00edt\u00e9lte meg a tov\u00e1bbi ellen\u00e1ll\u00e1st, \u00edgy feloszlatta egys\u00e9g\u00e9t, s visszat\u00e9rt Esztergomba. M\u00e9g november k\u00f6zep\u00e9n szolg\u00e1latra jelentkezett a karhatalmi er\u0151kh\u00f6z, s bel\u00e9pett az MSZMP-be is. 1957-ben hadnaggy\u00e1 l\u00e9ptett\u00e9k el\u0151, nem sokkal k\u00e9s\u0151bb pedig kit\u00fcntett\u00e9k a Munk\u00e1s-Paraszt Hatalom\u00e9rt Eml\u00e9k\u00e9remmel.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az egykori Schmidt kast\u00e9ly \u00d3bud\u00e1n<\/span><\/em><\/p>\n

Azonban alig egy h\u00f3napra a kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9re, terhel\u0151 tan\u00favallom\u00e1sokat tettek szem\u00e9lye ellen, \u00edgy letart\u00f3ztatt\u00e1k, majd P\u00e9rcsi Lajos \u0151rnagy \u00e9s t\u00e1rsai elleni per m\u00e1sodrend\u0171 v\u00e1dlottjak\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 a n\u00e9pi demokratikus \u00e1llamrend megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 mozgalom vezet\u00e9se \u00e9s gyilkoss\u00e1g v\u00e1dj\u00e1val. A t\u00e1rgyal\u00e1son Csiki vallom\u00e1s\u00e1ban t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ezt mondta: „Szem\u00e9lyesen is tapasztaltam, hogy a szovjetek 1945 t\u0151l megsz\u00e1llva tartanak benn\u00fcnket. […] Arra sz\u00e1m\u00edtottam, hogy Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a szovjetek k\u00f6z\u00f6tt fegyversz\u00fcnet lesz, a szovjetcsapatok kivonulnak az orsz\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s ezut\u00e1n f\u00fcggetlen Magyarorsz\u00e1g lesz.” <\/em>Els\u0151 fokon J\u00e1ger L\u00e1szl\u00f3 hadb\u00edr\u00f3, m\u00edg m\u00e1sodfokon a legfels\u0151bb b\u00edr\u00f3s\u00e1g Katonai Koll\u00e9gium\u00e1nak nev\u00e9ben, Led\u00e9nyi Ferenc hadb\u00edr\u00f3 is hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte. Az \u00edt\u00e9let s\u00faly\u00e1t mutatja, hogy katonatisztk\u00e9nt k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1llal s\u00fajtott\u00e1k. Az \u00edt\u00e9letet 1958. m\u00e1jus 10-\u00e9n, a f\u0151v\u00e1rosban hajtott\u00e1k v\u00e9gre.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az \u00d3bud\u00e1n harcol\u00f3 ellen\u00e1ll\u00f3k vezet\u0151inek tisztelet\u00e9re \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9kt\u00e1bla (forr\u00e1s: Wikim\u00e9dia Commons)<\/span><\/em><\/p>\n

Egykori felettesei – Mecs\u00e9ri J\u00e1nos ezredes \u00e9s P\u00e9rcsi Lajos \u0151rnagy – szint\u00e9n k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9st kaptak. K\u00f6z\u00fcl\u00fck P\u00e9rcsi \u0151rnagyot is ugyanaznap vezett\u00e9k a bit\u00f3 al\u00e1, mint Csikit. Mint a legt\u00f6bb 56-os kiv\u00e9gezett szem\u00e9lyt, h\u00e1trak\u00f6t\u00f6z\u00f6tt k\u00e9zzel, arccal lefel\u00e9 f\u00f6ldelt\u00e9k el jeltelen s\u00edrokban. A helyzet groteszk mivoltj\u00e1hoz tartozik, hogy kiv\u00e9gz\u00e9s\u00fck napj\u00e1n, 1958. m\u00e1jus 10-\u00e9n K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos k\u00f6vetkez\u0151 nyilatkozata jelent meg a korabeli sajt\u00f3 oldalain, amelyet az akkor \u00e9ppen haz\u00e1nkban tart\u00f3zkod\u00f3 lengyel p\u00e1rt- \u00e9s korm\u00e1nyk\u00fcld\u00f6tts\u00e9g tagjai el\u0151tt hangs\u00falyozott: „A magyar dolgoz\u00f3kkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1suk sor\u00e1n tapasztalni fogj\u00e1k, hogy a neh\u00e9z \u00e9s f\u00e1jdalmas id\u0151szak, az ellenforradalommal v\u00edvott harc ut\u00e1n, haz\u00e1nk imm\u00e1r a \u00fajra a b\u00e9k\u00e9s munka, az \u00e9p\u00fcl\u0151 szocializmus orsz\u00e1ga. (…) az ellenforradalmi t\u00e1mad\u00e1s \u00f3ta a magyar milli\u00f3k m\u00e9g ink\u00e1bb ragaszkodnak a szocializmus \u00fcgy\u00e9hez. (…) \u201d . <\/em>A magyar f\u00fcggetlens\u00e9gre ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seket v\u00e9rbefofojt\u00f3 Hruscsov is \u00e9ppen akkor vend\u00e9geskedett a mi megy\u00e9nkben. Ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l Feledhetetlen tal\u00e1lkoz\u00e1s<\/em> c\u00edmmel, k\u00e9pes f\u00fczetet jelentetett meg a Kom\u00e1rom megyei p\u00e1rtbizotts\u00e1g.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A 24 \u00e9vesen kiv\u00e9gzett keszt\u00f6lci m\u00e1rt\u00edr<\/em><\/span><\/p>\n

A fentiekben eml\u00edtett hal\u00e1llist\u00e1n tov\u00e1bbi k\u00e9t olyan kiv\u00e9gzett szem\u00e9lyt tal\u00e1ltam, akik pedig\u00a0 k\u00e9t szomsz\u00e9dtelep\u00fcl\u00e9s\u00fcnkr\u0151l sz\u00e1rmaztak. E cikk keret\u00e9n bel\u00fcl \u0151ket is megeml\u00edten\u00e9m. Els\u0151k\u00e9nt a keszt\u00f6lci Mincz\u00e9r J\u00f3zsefet, aki b\u00e1ny\u00e1szk\u00e9nt Doroghoz is k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Nemzet\u0151rk\u00e9nt a keszt\u00f6lci esem\u00e9nyekben vett r\u00e9szt \u00e9s november 4. ut\u00e1n is k\u00edv\u00e1nta folytatni a harcot. A karhatalmist\u00e1k be\u00f6z\u00f6nl\u00e9sekor \u00e1tadta a fegyver\u00e9t, ennek ellen\u00e9re fegyver- \u00e9s l\u0151szer rejteget\u00e9s miatt a megtorl\u00e1s legels\u0151 \u00e1ldozatai k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezt\u00e9k ki m\u00e9g 1956. december 20-\u00e1n.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az esztergomi forradalm\u00e1rn\u0151r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt eml\u00e9kplak\u00e1t (forr\u00e1s: hu.pinteres.com)<\/em><\/span><\/p>\n

A n\u00e9pfelkel\u0151k \u00e9s harcosok k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos h\u00f6lgy is volt. Az egyik ilyen ismert szem\u00e9ly, az esztergomi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Havrila B\u00e9l\u00e1n\u00e9 – l\u00e1nykori nev\u00e9n: Sticker Katalin -, aki a f\u0151v\u00e1rosban teljes\u00edtett szolg\u00e1latot, m\u00e9gpedig v\u00e1llvetve 1956 ikonikus n\u0151alakj\u00e1val, Wittner M\u00e1ri\u00e1val. Mindketten a Vajdahunyad utcai csoportban teljes\u00edtettek szolg\u00e1latot. Els\u0151sorban a sebes\u00fcltek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezt\u00e9k, valamint r\u00e9szt vettek az \u00c1VH f\u00f6ldalatti alag\u00fatb\u00f6rt\u00f6neinek felkutat\u00e1s\u00e1ban. A szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en nyugatra menek\u00fclt, azonban bed\u0151lve a k\u00e1d\u00e1ri \u00edg\u00e9retnek, hogy akik hazat\u00e9rnek, amneszti\u00e1t nyernek, hazat\u00e9rt. Ekkor azonban beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k \u00e9s a Tutsek Guszt\u00e1v v\u00e9rb\u00edr\u00f3 vezette \u00edt\u00e9l\u0151bizotts\u00e1g hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9st szabott ki r\u00e1, amelyet 1959. febru\u00e1r 26-\u00e1n hajtottak v\u00e9gre.\u00a0 Eg\u00e9szen a kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9ig egy\u00fctt volt a b\u00f6rt\u00f6nben, azonos cell\u00e1ban Wittner M\u00e1ri\u00e1val, aki b\u00facs\u00faz\u00f3ul \u00edrta eml\u00e9k\u00e9re a meghat\u00f3 „Vigy\u00e1zz a hajamra h\u00f3h\u00e9r”<\/em> kezdet\u0171 verset (Wittner M\u00e1ria: A Hal\u00e1lra \u00cdt\u00e9lt L\u00e1ny).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A 301-es parcella a R\u00e1koskereszt\u00fari temet\u0151ben (forr\u00e1s: Magyar H\u00edrlap)<\/span><\/em><\/p>\n

A m\u00e1rt\u00edrokat 1989-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en rehabilit\u00e1lt\u00e1k \u00e9s az egykori jeltelen \u00e9s titokban l\u00e1togatott t\u00f6megs\u00edrok \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9khelyet kaptak. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt Csiki Lajos eset\u00e9ben is, aki posztumusz alezredesi rangot kapott \u00e9s a R\u00e1koskereszt\u00fari \u00daj k\u00f6ztemet\u0151 301-es parcell\u00e1j\u00e1ban nyugszik. Az eml\u00e9khely a Nemzeti Gy\u00e1szpark elnevez\u00e9st kapta.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A m\u00e1rt\u00edrok neveit mag\u00e1ban foglal\u00f3 eml\u00e9kt\u00e1bla<\/span><\/em><\/p>\n

A legt\u00f6bb kiv\u00e9gzett civil szem\u00e9ly volt, viszont a v\u00e9rtan\u00fak k\u00f6z\u00f6tt akad sz\u00e1mos hivat\u00e1sos katonatiszt, mint Csiki Lajos. Ezen emberek kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9n\u00e9l felmer\u00fclhet az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy valamennyien a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gra felesk\u00fcd\u00f6tt katon\u00e1k voltak \u00e9s ilyen form\u00e1n esk\u00fcszeg\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k cselekedeteiket. Hasonl\u00f3 p\u00e1rhuzamot \u00e1ll\u00edtva az 1849-ben levert szabads\u00e1gharcot k\u00f6vet\u0151en kiv\u00e9gzett honv\u00e9dt\u00e1bornokok eset\u00e9vel, akik a\u00a0 habsburg cs\u00e1sz\u00e1rra esk\u00fcdtek fel, majd a szabads\u00e1g sor\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1ri hader\u0151k ellen harcoltak. Azonban az eszmei t\u00f6ltet\u00e9t n\u00e9zve, fel\u00fcl\u00edrhatja-e b\u00e1rmilyen idegen megsz\u00e1ll\u00f3nak tett esk\u00fc, a haz\u00e1ja \u00e9s nemzete \u00e9rdek\u00e9t el\u0151t\u00e9rbe helyez\u0151 szem\u00e9ly eset\u00e9n? Jogt\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben sem min\u0151s\u00fclt Magyarorsz\u00e1g \u00f6n\u00e1ll\u00f3, szuver\u00e9n \u00e1llamnak sem 1848-ban, sem 1956-ban. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en felbomlott az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia,\u00a0 haz\u00e1nk pedig az 1919-es komm\u00fcn id\u0151szak\u00e1t lesz\u00e1m\u00edtva, az 1944. m\u00e1rcius 19-\u00e9n bek\u00f6vetkezett n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sig tart\u00f3 r\u00f6vid id\u0151szakban \u00f6n\u00e1ll\u00f3 orsz\u00e1g lett. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni kommunista vezet\u00e9s nem min\u0151s\u00fcl legitimnek, amely ugyan\u00fagy idegen megsz\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt telepedett az orsz\u00e1gra, mint kor\u00e1bban b\u00e1rmelyik gyarmatos\u00edt\u00f3 hatalom.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az 1956-ban felkelt n\u00e9pt\u00f6meg legh\u0151bben \u00e1h\u00edtott \u00f3haja a szabad Magyarorsz\u00e1g volt, \u00edgy aki ennek szellem\u00e9ben fogott fegyvert, az a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9rt harcolt \u00e9s nem szimpl\u00e1n egy \u00e1llamforma megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ez\u00e9rt is tekinthet\u0151 maga Csiki Lajos is m\u00e1rt\u00edrnak, mert az 1956-os esem\u00e9nyekben bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe alapj\u00e1n szabads\u00e1gharcosnak, s nem a kommunista diktat\u00fara el\u00e1rul\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en az \u00e1llamvezet\u00e9sbe visszat\u00e9rt \u00e9s meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt kommunist\u00e1k maguk annak b\u00e9lyegezt\u00e9k. Szomor\u00fa, hogy mind a mai napig jelleg\u00e9t tekintve sok minden nem v\u00e1ltozott az 1956-os esem\u00e9nyek \u00f3ta. Az egykori h\u00f3h\u00e9rok, vezet\u0151 p\u00e1rtfunkcion\u00e1riusok, a rendszer fenntart\u00f3i \u00e9s kiszolg\u00e1l\u00f3i tov\u00e1bbra is a kegyeltek t\u00e1bor\u00e1t er\u0151s\u00edthett\u00e9k. K\u00f6z\u00fcl\u00fck pedig t\u00f6bbnek is sz\u00e1mos lesz\u00e1rmazottja tov\u00e1bbra is vezet\u0151, vagy meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lthet be. V\u00e1ltozatlanul nem lett nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozva a teljes \u00fcgyn\u00f6klista \u00e9s a bes\u00fag\u00f3h\u00e1l\u00f3zat sem lett felsz\u00e1molva. Napjainkig is a J\u00f3zsef Attila \u00e1ltal tal\u00e1l\u00f3an megragadott sorai \u00f6ltenek testet, miszerint „fort\u00e9lyos f\u00e9lelem igazgat”<\/em>.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

1956-os eml\u00e9km\u0171 Dorogon<\/em><\/span><\/p>\n

Csiki Lajos sorsa t\u00falmutat az egy\u00e9n trag\u00e9di\u00e1j\u00e1n. \u00c9desanyja sajn\u00e1latosan elz\u00fcll\u00f6tt,\u00a0 s sz\u00fclei elv\u00e1ltak, s ki tudja milyen \u00e9let jutott a t\u00f6bbi \u00e1ldozat csal\u00e1dtagjainak is? Egy helyt\u00f6rt\u00e9net-kutat\u00e1ssal \u00e9s \u00edr\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00f6rt\u00e9ntek leghitelesebb dokument\u00e1l\u00e1sa a legfontosabb feladat, az pedig els\u0151sorban a dorogi v\u00e1rosvezet\u00e9sre, de bizonyos fokig minden dorogi emberre van b\u00edzva, hogy mit tud kezdeni Csiki Lajos eml\u00e9k\u00e9vel.<\/p>\n

Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p<\/em><\/strong>: Albert Ferenc – 1956 M\u00e1rt\u00edrjai I. r\u00e9sz<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/em><\/span><\/p>\n