Dorogi-medencéről

A Dorogi-medence a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrefogott, északnyugatról részben nyitott árkos medence. Átlagos tengerszint feletti magassága 110 és 250 m között alakul, fő vízfolyása a Kenyérmezői-patak, legjelentősebb állóvize a Palatinus-tó. A medencén halad keresztül a 10-es főút és a Budapest–Esztergom-vasútvonal.

Fekvése

A kistáj Komárom-Esztergom megye keleti és Pest megye északnyugati részén helyezkedik el a Vörösvári-árkot is magában foglaló Pilisi-medencék részeként, amely szerkezetileg a Dunazug-hegyvidék középtájhoz és a Dunántúli-középhegység nagytájhoz tartozik. Délnyugatról a Gerecse keleti nyúlványai (a Gete hegy), északkeletről a Pilis vonulatai, délkeletről a Budai-hegység, a Vörösvári-árok irányában a Pilist és a Budai-hegységet, és egyben a két Pilisi-medencét is elválasztó Kopár-hágó határolja. A hágó alatt 780 m hosszú vasúti alagút található a Budapest–Esztergom-vasútvonal részeként. Területe 120 km², felszíni vizeit az Esztergomnál a Dunába torkolló Kenyérmezői-patak vezeti el. A Budai-hegység északnyugati részén eredő patak 19 km hosszan folyik végig a medencében, vízgyűjtő területe 136 km².

Népessége

A medence 8 településének területe 107,71 km², a népessége 37 311 fő, népsűrűsége 346,4 fő/km² (2010), ami több mint háromszorosa az országos átlagnak, ez főként a sűrű beépítésű, urbanizált Dorognak köszönhető.

Települései

  • Dorog (12 156 fő)
  • Esztergom-Kertváros (6256 fő, 2011-ben)
  • Kesztölc (2659 fő)
  • Leányvár (1715 fő)
  • Piliscsaba (8074 fő)
  • Piliscsév (2371 fő)
  • Pilisjászfalu (1490 fő)
  • Tokodaltáró (3081 fő)

 

Forrás: Wikipédia