A Vértes és a Gerecse molyhos tölgyesei különleges genetikai örökséget őriznek

Nemzetközi kutatás eredményei szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyesei olyan egyedülálló genetikai értéket képviselnek, amely a jövő, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdőinek kialakításában is fontos szerepet játszhat.

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében 2023-ban indult kutatás a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhos tölgyállományok genetikai vizsgálatára irányult. A szakemberek célja az volt, hogy feltárják a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, elszigetelt populációinak genetikai sokféleségét, valamint az azt befolyásoló tényezőket.

Egyedülálló genetikai kapcsolat

A kutatók 2023-ban Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek mintákat a különálló molyhos tölgy-populációkból. A vizsgálatok eredményeit később az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is publikálták.

Az egyik legfontosabb megállapítás szerint a Vértesben és a Gerecsében élő molyhos tölgyek genetikai állománya szoros kapcsolatot mutat az Appennini-félsziget tölgyeseivel. Ez eltér a legtöbb hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért ezek az erdők természetvédelmi és génmegőrzési szempontból is kiemelkedő jelentőségűek.

A jövő erdőit is segítheti a kutatás

Bakos Péter, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetője szerint az erdőgazdálkodásnak a klímaváltozás jelentette kihívásokra csak a tudományos kutatás és a gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével lehet hatékony válaszokat adni.

A kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyállományokat is megvizsgálják. Ennek célja, hogy pontosabban feltárják a két tölgyfaj közötti természetes hibridizációt, valamint kiválasszák azokat az egyedeket, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben is felhasználható.

A megfelelő genetikai adottságú makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki.

Forrás: Vérteserdő Zrt.
Fotók: Encsi Csaba, Bakos Péter