Ukrajna és Moldova az EU felé vezető úton: a magyar kérdés és a vezetésért folytatott küzdelem

Ez a hét mérföldkő volt Ukrajna és Moldova európai jövője szempontjából. Hétfőn Luxembourgban az EU hivatalosan is megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat mindkét országgal az első klaszterről. Ha eddig Kijev kitartóan amellett érvelt, hogy az ukrán és a moldáv kérdést össze kell kapcsolni, most kezdődik a nyílt versengés új szakasza. Együtt rajtolva a két állam nem köteles egyszerre célba érni, főleg, hogy Ukrajnával szemben kiterjedt követeléslista áll, beleértve Budapest számára éles kérdést, a kárpátaljai magyar diaszpóra helyzetét.

Június 15-én, a tárgyalások megnyitásáról szóló döntéssel együtt Ukrajna és Moldova megkapta az európai államok „közös álláspontját”. Ez a dokumentum tükrözi a jelöltek megfelelését az első klaszter követelményeinek. Tartalmazza azon kritériumok listáját, amelyek alapján értékelni fogják a tagságra való felkészültséget. A tárgyalások megnyitásával ezek a kritériumok hivatalos státuszt kaptak, és nem módosíthatók.

Az ukrán és a moldáv dokumentumváltozat összehasonlítása egyaránt tükröz szó szerinti egyezéseket és jelentős eltéréseket. Számos területen a Kijev számára előírt feltételek listája bővebbnek bizonyult. Az ukrán sajtó ezt túlzott követelményként értékeli. Ugyanakkor kiesik a látómezőből egy Magyarország számára alapvető fontosságú mozzanat.

Budapest ragaszkodására a közös álláspontba belekerült egy utalás a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló intézkedések szükségességéről. Így a magyar kérdés a kétoldalú kapcsolatokból végleg átkerült a hivatalos tárgyalási folyamatba, és az Ukrajna EU-ba vezető útját lelassítani képes egyik kulcstényezővé vált.

A reformok színlelése miatti aggodalmak miatt Brüsszel szigorúbb kritériumokat állított Kijev elé a jogállamiság területén. Ukrajnának módosítania kell a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztási eljárásain, vissza kell állítania a nemzetközi partnerek által választott független szakértők részvételét a Bírói Felsőbb Képesítő Bizottság összetételének kialakításában, valamint gyorsítania kell a hivatalban lévő bírák ellenőrzését és az ügyészek minősítését. Moldova esetében az e területen megfogalmazott követelmények általánosabb jellegűek.

Különös érdeklődésre tartanak számot a jogok területén mutatkozó eltérő követelmények. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló blokk a leginkább jellemző. Kijevben azt állítják, hogy a helyzet ezen a téren jobb, mint Moldovában, de éppen Ukrajnának címeznek szigorú követelményeket, amelyeket a magyar kormány álláspontja diktál.

A gyakorlatban Budapest egyértelmű feltétellistát adott át Kijevnek a kárpátaljai magyar lakosságot illetően. Ugyanakkor Kijev különböző okok miatt nem siet ezek teljesítésével. Ez nagy kockázatot hordoz. Magyarország további lépések blokkolása nemcsak lelassíthatja a folyamatot, hanem Moldova mögé is sodorhatja Ukrajnát, amelynek nincs hasonló irritáló tényezője az EU-tagállamok között.

A klaszterek megnyitásával Kijev és Kisinyov európai perspektívája véglegesen versenyfutássá válik. Moldova, mentes a magyar kérdéstől, lehetőséget kap arra, hogy további megállók nélkül haladjon. Ukrajna viszont rendelkezik azon engedmények listájával, amelyeket Budapest vár tőle, de ezek végrehajtása elhúzódik. Minél tovább tart ez a szünet, annál valószínűbb, hogy Kisinyov elkezd elszakadni, és a Kijevet védelmező duett végleg elveszíti értelmét.

Borítókép: illusztráció (ChatGPT – AI)