Adókockázat fenyegetheti a magyar családokat: külföldön élő gyermekek miatt részlegesen elveszhet az örökség

Magyarországon közismert tény, hogy az egyenes ági rokonok közötti öröklés illetékmentes: szülői örökség esetén a gyermekeknek nem kell közterhet fizetniük. A helyzet azonban jelentősen bonyolódhat, ha az öröklés nemzetközi elemeket tartalmaz – például a gyermekek külföldön élnek, vagy a hagyaték egy része külföldi vagyonból származik. Ilyen esetekben alapos tervezés szükséges ahhoz, hogy a szülők halála – az érzelmi nehézségeken túl – adózási problémákat se okozzon.

Ma már tipikus élethelyzet, hogy a szülők Magyarországon élnek, miközben a gyermekek tanulmányaik befejeztével Németországban, Franciaországban, Hollandiában vagy más külföldi országban kezdik munkájukat. Egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy a családi vagyon egy része külföldre kerül: például a családfő nyaralót vásárol Spanyolországban vagy Horvátországban, vagy befektetései egy részét osztrák bank- vagy értékpapírszámlán helyezi el. Az ilyen élethelyzetek egyre inkább rámutatnak a tudatos vagyontervezés jelentőségére, különösen akkor, ha a családi vagyon és az örökösök több országot érintenek.

Ha a szülő elhalálozik, a helyzet komoly nemzetközi adózási kérdéseket vethet fel. Külföldi vagyon vagy külföldön élő örökös esetén ugyanis figyelembe kell venni az adott ország adószabályait. Érdemes hangsúlyozni: az illetékekre a kettős adóztatási egyezmények nem vonatkoznak, így az örökség többszörös adóterhet is jelenthet, még ha Magyarországon nincs is illetékfizetési kötelezettség.

Az ilyen nemzetközi adózási kockázatok mérséklésére egyre gyakrabban alkalmazzák a bizalmi vagyonkezelést (BVK). Ez a jogi konstrukció lehetővé teszi, hogy a vagyon a szülő halála után ne közvetlenül az örökösökhöz kerüljön, hanem a bvk keretein belül kezeljék, így rugalmasan, adózási szempontból optimalizált módon juttatható el a jogosultakhoz.

Ha a gyermekek külföldön élnek

Az egyes országok eltérően szabályozzák az öröklés adózását. Bizonyos államok csak akkor vetnek ki adót, ha az örökös az adott országban rendelkezik adózási illetőséggel.

Példák:

Németország:
Ha a gyermek a szülő halálakor Németországban adórezidens, az örökség Németországban adóköteles, és az adókötelezettség a teljes örökségre vonatkozik, függetlenül annak elhelyezkedésétől. A német jog ugyan biztosít egy 400 ezer eurós adómentes értékhatárt, de ezen felüli rész után a progresszív 7–30%-os illeték jelentős terhet jelenthet.

Franciaország:
Hasonló a szabály, mint Németországban: az örökös akkor lesz adókötelezett, ha a halál napján francia illetőségű, és az elmúlt tíz évből legalább hat évig Franciaországban élt. Az adó itt is a teljes örökölt vagyonra vonatkozik, függetlenül annak helyétől.

Egyesült Királyság:
Az adókötelezettség itt akkor merül fel, ha a gyermek az elmúlt 20 évből több mint 10 éven át az országban élt.

Kedvezőbb országok:
Hollandia és Dánia esetében a gyermek lakóhelye vagy illetősége nem alapozza meg az öröklési adót. Svédországban az örökösödési adó már több mint 20 éve megszűnt.

Mi a helyzet, ha a vagyon külföldön van?

A magyar illetékszabály csak a külföldi ingó vagyonra terjed ki, ha az adott ország nem vet ki adót, külföldi ingatlanra pedig nem vonatkozik. Így ha az örökhagyónak külföldön van vagyona, a végső adófizetési kötelezettséget az adott ország szabályai határozzák meg.

A legtöbb ország megadóztatja a helyi ingatlan öröklését, például Spanyolország, Portugália, Olaszország, Svájc és Ausztria. Ugyanakkor egyes államokban, mint Portugália vagy Svájc, az egyenesági leszármazók közötti öröklés adómentes vagy minimális illetékkel terhelt.

Kevésbé gyakori, hogy az ingóvagyon – például bankszámlákon lévő készpénz, értékpapírok vagy céges részesedések – öröklése adóköteles legyen. Spanyolország például megadóztatja a helyi bankbetéteket és társasági részesedéseket, hasonlóan Olaszországban is, ha az örökhagyó részesedésének értéke meghaladja az 1 millió eurót.

A helyzet különösen bonyolult, ha az örökös lakóhelye és az örökség elhelyezkedése több országot érint. Például egy németországi lakóhelyű magyar gyermek spanyolországi bankbetét öröklése esetén mindkét ország adóztatási joga felmerülhet, és az esetleges egyezmény dönti el, hol kerül sor az adófizetésre.

Bizalmi vagyonkezeléssel az adókockázat ellen – hogy tervezzünk?

Az öröklési helyzet megtervezése – érzelmi és morális szempontokon túl – pénzügyi és adózási kérdés is. Első lépésként érdemes felmérni a család aktuális helyzetét: gyermekek lakóhelye, vagyon földrajzi megoszlása, és az esetleges adókötelezettség felmerülése a szülők halála esetén.

Ha az elemzés azt mutatja, hogy a szülők halála esetén adókötelezettség merülne fel, a helyzet leggyorsabban bizalmi vagyonkezelés létrehozásával kezelhető. Ebben az esetben a vagyon a bvk-ba kerül, így a szülő halála után nem keletkezik azonnali öröklési helyzet, az örökösök csak a bvk kedvezményezettjeivé válnak. A bvk-ban kezelt vagyon kifizetése rugalmasan, időben ütemezve történhet: például a gyerekeknek szánt vagyont megelőzően egy olasz társaságban lévő részesedés eladható, vagy a bankszámlán lévő összeg átvihető magyar számlára. Emellett biztosítható, hogy az örökösök csak akkor jussanak a vagyonhoz, amikor adózási illetőségük lehetővé teszi az illetékmentes hozzáférést, például ha legalább egy évre visszaköltöznek Magyarországra.