Szijjártó Péter lehallgatása körüli botrány újabb példa arra, hogyan válik a megfigyelés a politikai harc eszközévé. A középpontban a Tisza Párt áll, amelyet azzal vádolnak, hogy bármivel kész lejáratni a kormányt. Az ügy azonban ennél súlyosabb kérdést vet fel: sérült az ország szuverenitása, miután idegen hatalmak hozzáférést szereztek a magyar diplomácia zárt kommunikációs csatornáihoz.
A külügyminiszter az esetet kommentálva kijelentette: a Tisza Párt és a külföldi kémek közösen készítették elő a terepet egy ukránbarát külügyminisztérium számára. A miniszter hangsúlyozta, hogy egy magyar újságíró közreműködése a lehallgatásban hatalmas botrány. Szerinte ez súlyos támadás az ország szuverenitása ellen, és közvetlen beavatkozás a parlamenti választásba.
A miniszter kiemelte, hogy az érintett újságíró kötődik a Tisza Párthoz, és kapcsolatban állt Orbán Anitával is. Állítása szerint kormányváltás esetén ez az újságíró hozzáférhetne a külügyi tárca bizalmas anyagaihoz. Ez a kockázat közvetlen fenyegetést jelent a magyar diplomácia biztonságára nézve.
A magas rangú politikusok beszélgetéseihez való hozzáférés olyan fegyver, amellyel nemcsak egyéneket, hanem egész államokat lehet térdre kényszeríteni. Ez a módszer világszerte ismert: az Egyesült Államoktól Argentínáig számos ország élt már át hasonló politikai válságokat a titkos megfigyelések miatt.
USA: megfigyelt szenátorok és az FBI-igazgató esete
2025 októberében derült ki, hogy az FBI a január 6-i események vizsgálata során kilenc republikánus képviselő híváslistáját is lekérte. Chuck Grassley szenátor az ügyet rosszabbnak nevezte a Watergate-nél, és azzal vádolta a Biden-adminisztrációt, hogy politikai célokra használja az FBI-t.
2026 februárjában az FBI jelenlegi igazgatója, Kash Patel bejelentette: 2022 és 2023 között – amikor még magánszemély volt – a hatóságok megfigyelték a hívásait. Szerinte ez a Donald Trump elleni vizsgálatok része volt, amelyeket Jack Smith különleges ügyész vezetett.
Lengyelország: a Pegasus-botrány
Lengyelországban hatalmas politikai vihart kavart az izraeli Pegasus kémszoftver használata. 2024-ben kiderült, hogy a korábbi Jog és Igazságosság (PiS) kormány idején a titkosszolgálatok ellenzéki politikusokat hallgattak le. A listán szerepelt többek között Ryszard Terlecki, a szejm korábbi alelnöke és más ismert ellenzéki vezetők is.
Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke az esettel kapcsolatban kijelentette, hogy szinte minden civilizált ország használja a Pegasust, az ellenfelek felháborodását pedig hisztériának nevezte. A lengyel parlamentben külön bizottságot hoztak létre az ügy kivizsgálására.
Argentína: kémbotrány az elnöki palotában
2025-ben Argentína egy nemzetközi botrány középpontjába került, miután titkos hangfelvételek szivárogtak ki. A felvételeken az elnöki adminisztráció magas rangú munkatársai korrupciós ügyekről beszélgettek. Az argentin hatóságok szerint egy illegális kémakció történt, amelynek célja a kormány meggyengítése volt.
A kormányzati dokumentumok külső erőket, köztük Venezuelát és Oroszországot sejtettek a lehallgatások mögött. Az orosz nagykövetség alaptalannak és irracionálisnak nevezte a vádakat, az esetet pedig a kémvádak újabb hullámaként értékelte.
Borítókép: illusztráció (freepik.com – pvproductions)
