Öt új javaslatról, négy oroszlányi és egy dorogi értékről hozott támogató döntést kedden a Vármegyei Értéktár Bizottság, ezzel 224-re nőtt a vármegyei értékek száma.
Az öt új érték:
- Nyári Irén cigány naiv festőművész munkássága
- Závory Zoltán egyházművészeti tevékenysége
- Oroszlányi Evangélikus Kórus és Zenekar
- Gerencsérvár romjai
- Lencsés Lajos életműve
Nyári Irén (1958–2023) császári születésű roma festőművész, akinek mélyen vallásos neveltetése és nehéz gyermekkora meghatározó alapélményévé vált. Rajztehetségét harmincéves korában fedezték fel Oroszlányban, ahol mentoraival közösen alakította ki sajátos stílusát, amelyben a roma identitás, a női sorsok és a szakrális témák fonódnak össze. Pályafutása során naiv festészetével hazai és neves külföldi kiállítótermekbe is eljutott, munkásságát pedig a reprezentatív Cigány festészet című album is megörökítette. Emlékét ma fia közreműködésével az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ állandó tárlata és rendszeres időszaki kiállítások őrzik.
Závory Zoltán (1906–2000) a hazai és európai egyházművészet kiemelkedő alakja volt, aki restaurátorként és tervezőként közel 280 templom arculatát határozta meg, többek között II. János Pál pápa látogatásának plakátját is ő készítette. Életművében meghatározó szerepet játszott az Oroszlányban töltött két évtized, ahol pedagógusként egy egész művészgenerációt indított el a helyi képzőművészeti szakkör vezetőjeként. Sokoldalú munkásságát számos rangos elismeréssel, köztük köztársasági elnöki aranyéremmel és pápai kitüntetéssel is jutalmazták. A város tisztelete jeléül 2024-ben emlékszobát rendezett be alkotásaiból és dokumentumaiból, így a mester gazdag szellemi és tárgyi öröksége ma is kutatható és látogatható.
Az Oroszlány területén, a Vértes nyugati szélén található Gerencsérvárat a Csák nemzetség építtette az 1100-as években, amely kezdetben tekintélyes méretű lakótoronyként, majd a királyi udvar kedvelt vadászházaként funkcionált. Történelmi jelentőségét növeli, hogy falai között Nagy Lajos király diplomáciai tárgyalásokat folytatott, 1440-ben pedig egy éjszakára itt rejtették el a Visegrádról ellopott Szent Koronát is. A török hódoltság idején pusztulásnak indult építmény mára látványos vizesárokkal övezett rom, amelyhez a Vértes egyik legismertebb szerelmi legendája és jelentős régészeti emlékek fűződnek.
Lencsés Lajos dorogi születésű oboaművész, a Stuttgarti Rádiózenekar szólistájaként és a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként futott be világraszóló karriert, miközben zenepedagógusként és zenei átiratok készítőjeként is gazdagította a művészetet. Pályafutása során mindvégig szoros kapcsolatot ápolt szülővárosával, amelynek zenetörténetét könyvekben örökítette meg, és amelynek legnagyobb művészeti elismerését, a Rauscher György-díjat is elnyerte. Sokszínű munkásságát CD-lemezek sora, nemzetközi díjak, valamint olyan innovatív projektek fémjelzik, mint a Balla András fotóművésszel közös, QR-kóddal ellátott összművészeti alkotása.
Az 1962-ben alapított, jelenleg 46 fős Oroszlányi Evangélikus Kórus és Zenekar több mint hat évtizede meghatározó szereplője a hazai és nemzetközi egyházzenei életnek, eddigi fennállása alatt több ezer istentiszteleten és ötszáznál is több hangversenyen szolgált. Az együttes nemcsak neves hazai szólistákkal és a Purcell kórussal közösen ad elő nagyszabású oratórikus műveket, hanem aktív közösségépítő is: a plochingeni gyülekezettel ápolt évtizedes barátságuk alapozta meg Oroszlány németországi testvérvárosi kapcsolatait. Kiemelkedő művészi színvonalukat és a „Nyáresti Koncertek” hagyományát számos rangos elismeréssel, köztük „Oroszlányért” kitüntetéssel és püspöki emlékplakettel méltatták.
Borítókép, forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat
