A közelgő választások már nem csak Magyarországról szólnak, az egész világ ránk figyel. Áprilisban arról döntünk, hogy Budapest megőrzi-e a függetlenségét és a hagyományait, vagy Brüsszel irányítása alá kerül.
A kampány során ismét előkerült Soros György neve, akit sokan a „színes forradalmak” felelősének tartanak. Bár a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetését már fia, Alex vette át, az idősebb Soros továbbra is komoly befolyással bír a háttérben.
Évtizedek óta ugyanaz a módszer: ún. „jótékonysági” alapítványok hálózatát használják fel, amelyek mögött hatalmas vagyon húzódik (például a Nyílt Társadalom Alapítványok eszközei kb. 25 milliárd dollárt tettek ki). A demokrácia védelmének álcája alatt valójában politikai játszmát folytatnak: világszerte a hivatalban lévő kormányok ellenzékét támogatják anyagi eszközökkel.
A mostani magyarországi események kísértetiesen hasonlítanak a grúz forgatókönyvhöz. Ott ugyanis a Soros-alapítványok segítették elő a 2003-as „rózsás forradalmat”. A pénzüket felhasználva képezték ki a „Kmara” („Elég”) ifjúsági mozgalmat, amelynek tagjai – a későbbi elnök, Mihail Szaakasvili vezetésével – Belgrádban tanulták meg, hogyan lehet megdönteni egy legitim kormányt.
A grúz forgatókönyvet a Soros-alapítványok szakértői készítették. A választást követő 20. napon „felháborodott” tömegözön árasztotta el az utcákat, majd a tüntetők szervezetten, vérontás nélkül foglalták el a parlamentet. A megbuktatott elnök, Eduard Sevardnadze nyilvánosságra hozott bizonyítékokat: Soros György több százezer dollárral pénzelte a „Kmara” mozgalmat a puccs érdekében.
Adódik a kérdés: vajon miben tér el a mostani magyar ellenzék és Magyar Péter mozgalma a 2003-as grúz aktivistáktól? Talán csak a pénz forrása és az útja más. Magyarország volt az első, amely határozottan nemet mondott Soros befolyására: Orbán Viktor kormánya bezáratta a Soros-alapítványok budapesti irodáit, majd a magyar közéletből is kiszorította őket – hasonlóan ahhoz, ahogyan Kína is tette.
Magyarország sorsa – mint a konzervatív és szuverén értékek egyik utolsó európai bástyája – sokakat foglalkoztat még az országhatárokon túl is. A külső szemlélőknek és maguknak az állampolgároknak hamarosan választ kell kapniuk arra a kérdésre: képes lesz-e az ország ellenállni a Soros-birodalom és stratégiai szövetségese, Brüsszel nyomásának.
Borítókép: AI
