Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén a fürge gyíkot választotta az év hüllőjének. A faj egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét adó üde, nedves rétek és hegyi kaszálók a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében kiszáradnak, megváltoznak.
Hazánkban általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát – más hazai gyíkokéval átfedve – elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 cm, ennek jóval több, mint a felét a farok teszik ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul.
A téli hibernációból március végén bújik elő. Párzása áprilisban, májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amit egyikük vagy mindkettőjük farka is bánhat. A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5–12 pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytat, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt tölti. Egész nap aktív, de a forró, aszályos napokon aktivitása a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek.
A legfontosabb civilizációs veszélyeztető tényezők: élőhelyeik leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazodás. Utóbbi okból hazánkban csökken a számuk, helyüket a zöld gyík veszi át. Magyarországon 1974 óta védett, pénzben kifejezett értéke 25 000 Ft. A fürge gyíkkal (és minden más Magyarországon előforduló kétéltű- és hüllőfajjal) kapcsolatos észleléseit várják szeretettel az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program honlapjára.
Részletek fotókkal és térképekkel az MME honlapján >>
Borítókép: Fürge gyík hímje. Fotó: Baracsy Ákos
