A Pilisi Parkerdő Zrt. 2026-ban is a természetközeli, folyamatos erdőborításon alapuló erdőgazdálkodást tekinti működése alapjának. Az elmúlt év eredményei megerősítették, hogy az erdők kezelésében ma már nem léteznek egyszerű válaszok: a klímaváltozás hatásai, a társadalmi elvárások és a gazdasági realitások együttesen formálják az erdőgazdálkodás jövőjét.
A Parkerdő célja továbbra is az, hogy az erdők ellenállóbbá, sokszínűbbé és élhetőbbé váljanak, miközben betöltik ökoturisztikai, természetvédelmi és – ahol indokolt – gazdasági szerepüket is.
„Erdőt kezelni ma annyit jelent: kapcsolatokat építeni – a természettel, a társadalommal és a technológiával. Egy évszázaddal ezelőtt még elsősorban azért telepítettek és újítottak fel erdőket elődeink, hogy faanyagot biztosítsanak. Napjainkban azonban a társadalom jelentős része az erdőben már nem tűzifát, vagy gerendának valót lát. Ezért a Parkerdő folyamatosan keresi és építi be gazdálkodásába azokat a megoldásokat, melyekkel reagálni tud a jelenkor erdők iránti elvárásaira és kihívásaira. Számos futó projektünk és pályázatunk mutatja azt, hogy jó úton járunk, a Parkerdő ma már egyszerre helyi, térségi és nemzetközi szereplő a fenntartható erdőgazdálkodásban.” – fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.
Természetközeli erdőgazdálkodás – mérhető eredményekkel
A Parkerdőnél a 2025-ös év munkája is a természetes folyamatokra épülő, sokszínű és rugalmas erdőszerkezet kialakítását támogatta. A Pilisi Bioszféra Rezervátum területén kezelt erdőinkben több mint 170 hektár kíméleti terület kijelölésével a természet zavartalan működését biztosította, míg 3431 habitatfa (sok mikroélőhelyet tartalmazó fák) és ezeken nagyjából eddig 10 000 mikroélőhely feltérképezése a biodiverzitás bővítését szolgálta. Mindez nemcsak természetvédelmi, hanem erdőgazdálkodási szempontból is kulcsfontosságú lépés: az így kialakuló erdőállományok ellenállóbbak a szélsőséges időjárási és kártevői hatásokkal szemben.
A klímaváltozás hatásaira válaszolva a kezelések fő iránya továbbra is az elegyesség növelése és az idegenhonos fajok visszaszorítása. A LIFE endemic PANALP program részeként a Budai-hegység fenyveseiben a ritka pannon–alpesi növényfajok megőrzése érdekében zajlanak élőhely-átalakítások. A MyGardenOfTrees nemzetközi kutatás keretében pedig a Pilisi Parkerdő olyan genetikai kísérletekhez járult hozzá, amelyek a jövő klímatűrő erdeinek megalapozását szolgálják.
A szentélyerdők feltérképezése és értékelése – olyan erdőterületeké, ahol 150 évnél idősebb fák, természetes szerkezet és különleges ökológiai értékek találhatók – szintén a szakmai szemlélet mélyülését szolgálja. Ezek az erdők nemcsak menedékek, hanem minták is: megmutatják, hogyan válhat a hosszútávú, kíméletes gazdálkodás a természet megőrzésének eszközévé.
Városközeli zöldterek, közösségi élmények
A Városierdő-fejlesztési Program 2026-ban is kiemelt szerepet kap a Parkerdő életében. Budapest kerületeiben és az agglomeráció településein az erdészeti társaság olyan erdőkezelési megoldásokat alkalmaz, amelyek egyszerre szolgálják:
- az ökológiai ellenállóképesség növelését,
- a rekreációs igényeket,
- és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A www.varosierdo.parkerdo.hu weboldal elindításával a Parkerdő párbeszédre hívja a városlakókat és országosan egyedülálló módon kéri ki a lakosság véleményét a városi erdők használatáról, fejlesztési irányairól és az esetleges konfliktusokról.
Irányított turizmus, védett természeti értékek
A Pilis Bike hálózat és a visegrádi Felleg Park TOP-Plusz pályázat keretei között zajló fejlesztései azt a célt szolgálják, hogy a növekvő látogatószám ne terhelésként jelenjen meg az erdők számára. Az irányított, kijelölt útvonalakon zajló turizmus csökkenti az élőhelyek zavarását, miközben minőségi erdei élményt nyújt.
A tavalyi év során megvalósult stratégiai partnerségek is erősítették a Parkerdő közösségi szemléletét: az OTP Bankkal közösen például elindult egy 320 hektáros, természetvédelmi alapú városierdő-fejlesztés Budakeszin, melynek első mérföldkövét már élvezhetik is az ide látogatók: a két szervezet „karácsonyi ajándékaként” elkészült, 5 kilométer hosszú, 10 állomásból álló „OTP Tanösvénye” a téli szünet kezdetétől már teljes egészében bejárható a kirándulók számára.
Környezeti nevelés – a jövő generációinak bevonása a fenntarthatóság érdekében
A környezeti nevelési programok 2026-ban is kiemelt szerepet kapnak: erdei iskolák, tematikus programok és a Budakeszi Vadaspark több ezer gyermek és pedagógus számára teszi élményszerűvé és megérthetővé az erdei életközösségek működését és a fenntartható erdőhasználat jelentőségét. Az Agrárminisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület „Iskolában az erdő” programjának keretében a tavalyi év során a Parkerdő szakemberei számos oktatási intézményben tartottak erdőpedagógiai foglalkozásokat, melyek – a sikerre való tekintettel – az idei évben is folytatódnak.
Háttérben dolgozó csapatok – stabil működés
A Pilisi Parkerdő működésének alapját a napi, következetes szakmai munka adja. Bár a Parkerdő 65.000 hektáros területe eltérő adottságokkal bír, a kihívások mindenhol hasonlóak voltak az elmúlt évben: aszályos időszakokkal, hektikusan változó fapiaci környezettel, növekvő ökoturisztikai terheléssel és egyre erősebben jelentkező klímahatásokkal. Mindezen tényezők azt mutatják, hogy
- a klímaváltozás hatásai már nem elméleti kérdések, hanem napi döntéseket befolyásoló tényezők,
- a hagyományos gazdálkodási módszerek mellett egyre nagyobb szerepet kap a rugalmas, helyspecifikus megközelítés,
- a gazdasági eredményesség fenntartása sok esetben az alaptevékenységet kiegészítő – vállalkozási és ökoturisztikai – tevékenységekkel, új finanszírozási modellek bevezetésével, valamint partnerség alapú együttműködések révén válik lehetségessé.
A Pilisi Parkerdő ereje ebben a sokszínűségben rejlik: az erdészetek helyi tudására, tapasztalatára és felelősségteljes döntéseire építve tud az erdészeti társaság egységes szakmai irány mentén működni. Ez a csendes, következetes munka az, amely lehetővé teszi, hogy a Parkerdő 2026-ban is stabil alapokra építve válaszoljon az erdők és a társadalom felől érkező kihívásokra.
Az erdők jövője nem egyetlen döntésen múlik, hanem sok apró, következetes lépésen – szakmai tudással, partnerséggel és felelősséggel.
Borítókép, forrás: Pilisi Parkerdő
