A Pilisi Parkerdő Zrt. vezetésével valósul meg az a természetközeli erdőgazdálkodási mintaprojekt, amelynek célja a Pilisi Bioszféra Rezervátum ökológiai stabilitásának, biodiverzitásának és társadalmi elfogadottságának növelése. A HUSK Biosphere Reserves határon átnyúló program keretében zajló munka az elmúlt hónapokban látványos eredményeket hozott: közel 170 hektárnyi kíméleti erdőterületet jelöltek ki, több mint 3400 „élőhelyfát” azonosítottak, és csaknem 10 000 mikroélőhelyet térképeztek fel a térségben.
A munkálatok során a Pilisi Parkerdő munkatársai 190 új kíméleti területet jelöltek ki Esztergom, Pilisszentlélek, Pilismarót és Dömös térségében, gondosan választva ki azokat a kisebb, 500–5000 m² közötti foltokat, ahol a természetes állapot megőrzése különösen indokolt. Ezeken a helyeken – például meredek lejtőkön, idős állományokban vagy források közelében – gazdálkodás a továbbiakban egyáltalán nem történik. Emellett 3431 ún. „élőhelyfát” – szaknyelven habitat-fát – is felmértek, amelyek odvaikkal, korhadó ágaikkal és más mikroélőhelyeikkel számos állatfaj számára biztosítanak menedéket. A fafajok megoszlása jól tükrözi a Pilis változatos erdőit: a legtöbb habitat-fa bükk, kocsánytalan tölgy és cser volt, de előfordult juhar, kőris, hárs és vadgyümölcs is.
A habitat-fákon a Parkerdő szakemberei 9757 mikroélőhelyet azonosítottak mobilapplikációval támogatott adatgyűjtés során. Harkályodúk, korhadó kéregzsebek, gombatelepek, vízmegtartó mélyedések – ezek a kis élőhelyek kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztéma egészségének fenntartásában. A felmérések során több védett állatfajt is észleltek, például nagy pelét, barna varangyot vagy ritka rovarokat. A projekt során külön figyelmet kaptak a holtfák is: az átlagosan 23 köbméter/ha holtfa mennyiség kiemelkedőnek számít, és fontos indikátora a természetközeli gazdálkodásnak.
A programban részt vettek a Soproni Egyetem hallgatói is, akik szakmai gyakorlatuk során a helyszíni adatgyűjtéstől a digitális feldolgozásig megismerhették a fenntartható erdőkezelés modern eszközeit. A Pilisi Parkerdő a projekt révén tovább erősíti azt a szemléletet, amely az erdőgazdálkodást természetvédelmi és társadalmi szempontokkal is összehangolja – a jövő erdeje ugyanis közös felelősségünk.
A projekt az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával valósul meg.
Fotók, forrás: Pilisi Parkerdő
