A kedvenced furcsán viselkedik, rohamai vannak, változik a mozgása? Mikor merülhet fel agydaganat gyanúja? Hová fordulj segítségért?
Az állattartók számára a házi kedvencek egészsége kiemelten fontos, különösen akkor, ha olyan komoly betegségekkel kell szembenézniük, mint az agydaganat. Bár az agydaganatok előfordulása ritkább a kutyák és macskák körében, mégis egyre több eset kerül felismerésre a fejlettebb állatorvosi diagnosztikai eszközöknek köszönhetően. Ezek a daganatok komoly hatással lehetnek az állatok idegrendszeri működésére, viselkedésére és általános életminőségére, és sajnos sok esetben csak előrehaladott állapotban kerülnek diagnosztizálásra.
Az agydaganatok felismerése azért is nehéz, mert a tünetek sokszor nem egyértelműek, és könnyen összetéveszthetők más, jóval gyakoribb betegségekkel. Egyes daganatok lassan növekednek és hosszú ideig nem okoznak látható problémát, míg mások gyorsan terjednek és súlyos neurológiai panaszokat idéznek elő. A gazdik gyakran viselkedésbeli változásokat, szokatlan mozgásformákat, étvágytalanságot vagy rohamokat észlelnek kedvencükön, ezek azonban sokféle okból jelentkezhetnek.
Ilyen esetekben rendkívül fontos, hogy olyan állatorvosi rendelőt keressünk fel, ahol speciálisan foglalkoznak daganatos betegségek diagnosztizálásával és kezelésével. Ezeken a helyeken gyakran elérhetők fejlett képalkotó eljárások, valamint tapasztalt onkológusok dolgoznak annak érdekében, hogy a legpontosabb diagnózis és leghatékonyabb kezelési terv szülessen. A korai felismerés és a megfelelő szakértelem kulcsfontosságú lehet abban, hogy kedvencünk számára minél hosszabb és jobb életet biztosítsunk. Budapesten ilyen rendelő a Lőrinci Állatorvosi Rendelő.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen típusú agydaganatok fordulnak elő kutyákban és macskákban, milyen jelek utalhatnak erre a betegségre, hogyan történik a diagnózis, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. A cél az, hogy segítsünk a gazdiknak időben felismerni a figyelmeztető jeleket, és megérteni, hogy milyen lépésekre van szükség az állatok életének meghosszabbítása és életminőségének javítása érdekében.
Az agydaganatok típusai
Elsődleges agydaganatok
A meningeoma a kutyák és macskák (sőt, az emberek) körében is a leggyakoribb elsődleges agydaganattípus. Fontos megjegyezni, hogy a meningeomák valójában nem közvetlenül az agyállományból, hanem az agyat körülvevő védőrétegből, az agyhártyából erednek. Leginkább hosszú orrú (dolichocephal) kutyafajták esetében figyelhetők meg, például a golden retrievereknél. Ezek a daganatok általában lassú növekedésűek, és viszonylag jól reagálnak a kezelésekre, de előfordulhatnak agresszívebb, rosszindulatú formák is, amelyek nehezebben kezelhetők és rosszabb kilátásokkal járnak.
A choroid plexus daganatok, amelyek az agykamrák folyadéktermelő sejtjeiből származnak, szintén gyakoribbak lehetnek golden retrieverekben, mint más fajtákban.
A gliomák közé tartozó astrocytomák és oligodendrogliomák főként rövid orrú (brachycephal) fajtáknál fordulnak elő gyakrabban, mint például a boxerek, boston terrierek és bulldogok esetében.
Másodlagos agydaganatok
A másodlagos, azaz áttéti agydaganatok olyan szövetburjánzások, amelyek más szervből kiindulva terjednek át az agyba. Ilyen lehet például a hemangioszarkóma (éreredetű daganat), limfóma, emlő- vagy prosztatarák, orrüregi adenokarcinóma, illetve a melanóma. Ezek általában igen agresszív daganatok, és a kórjóslatuk sajnos többnyire kedvezőtlen.
Macskák esetében a leggyakoribb másodlagos agydaganatok a limfóma, valamint az agyalapi mirigy daganatai, amelyek más szervekből származó elsődleges vagy szintén áttéti elváltozásoknál is gyakrabban fordulnak elő.
Az agydaganat tünetei lehetnek:
Az agydaganatok tünetei sokfélék lehetnek, attól függően, hogy a daganat az agy mely részét érinti. A leggyakoribb jelek a következők:
- rohamok, epilepsziás tünetek (különösen, ha előzőleg nem voltak jellemzőek az állatra)
- viselkedésváltozás, zavartság, ingerlékenység
- körözés, fejferdés, egyensúlyzavar
- látásproblémák, akár vakság
- koordinációs zavarok, sántítás
- étvágycsökkenés, fogyás
Fontos, hogy ezek a tünetek más neurológiai vagy szisztémás betegségekre is utalhatnak, ezért minden esetben alapos kivizsgálás szükséges.
Az agydaganatok diagnosztizálása
Az agydaganat lehetősége minden olyan esetben felmerül, amikor egy állatnál újonnan jelentkező, idegrendszeri eredetű tüneteket észlelünk – különösen az idősebb, 5 év feletti egyedeknél. Fontos tudni, hogy az agydaganatok többsége az agy lágyrészeiben alakul ki, így a hagyományos koponyaröntgen általában nem alkalmas a kimutatásukra.
A pontos diagnózis felállításához fejlett képalkotó eljárásokra van szükség, elsősorban MRI-re (mágneses rezonanciás képalkotásra), vagy adott esetben CT-re (komputertomográfiára), amelyek részletes képet adnak az agy szerkezetéről. A diagnosztikai folyamat általában az alábbi lépésekből áll:
- Teljes fizikai és neurológiai vizsgálat: segít meghatározni, hogy a tünetek az agyban vagy a központi idegrendszer más részében kialakult elváltozáshoz köthetők-e.
- Vérvizsgálat: célja más betegségek kizárása, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak (például májproblémák), valamint felméri, hogy az állat biztonságosan altatható-e a további vizsgálatokhoz.
- Mellkasi röntgen és hasi ultrahang: ezek az úgynevezett „góckutató” vizsgálatok azt vizsgálják, van-e a szervezetben gyulladásos, daganatos góc, elsődleges daganat vagy esetleges áttét.
- Fejlett képalkotás (MRI vagy CT): ezek a vizsgálatok altatásban történnek. Az MRI különösen részletgazdag képet ad az agy felépítéséről, ezért ha elérhető, ez az elsőként választandó módszer.
Kezelési lehetőségek
A kezelési módok a daganat típusától, elhelyezkedésétől, méretétől és az állat általános állapotától függenek. A fő lehetőségek:
- sebészi eltávolítás: különösen meningeomák esetében lehet sikeres, ha a daganat jól hozzáférhető helyen van
- sugárkezelés: főként akkor alkalmazzák, ha a daganat nem operálható, vagy műtét után kiegészítő kezelésként
- kemoterápia: ritkábban használt módszer, elsősorban lymphomák esetén jöhet szóba
- tüneti kezelés: epilepsziás rohamok, ödéma vagy fájdalom enyhítésére szolgáló gyógyszerek
Prognózis
A kilátások nagyban függenek a daganat típusától és a kezelés lehetőségeitől. Egyes jóindulatú daganatok sikeresen eltávolíthatók, és az állat hosszú, minőségi életet élhet utána. Más esetekben – különösen, ha a daganat rosszindulatú vagy nem operálható – a prognózis kedvezőtlenebb.
Az agydaganatok komoly kihívást jelentenek mind az állatorvos, mind a gazdi számára. A korai felismerés, a megfelelő diagnosztikai vizsgálatok és a személyre szabott kezelés kulcsfontosságú az érintett állatok életminőségének megőrzésében. Ha kedvencénél neurológiai tüneteket tapasztal, érdemes mielőbb állatorvoshoz fordulni.
