Az elmúlt hét csapadékos időjárása változást hoz a szúnyogártalmat illetően. A hosszú aszályos időszakot követően ismét számos helyen jöttek létre kisebb-nagyobb vízfelületek, ideális tenyészőhelyet jelentve a szúnyogok számára. A csípőszúnyog lárvája vízben él, meleg időben akár egy hét alatt kifejlődhetnek a kellemetlen rovarok. Ezen a héten Komárom-Esztergom vármegyében a vízpartokon mintegy 150 hektáron végeznek földi biológiai gyérítést a szakemberek.
A szúnyoglárvák elleni biológiai védekezés során egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, helyes alkalmazás mellett még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan. A főbb tenyészőhelyekről az elmúlt években elkészített térképeknek köszönhetően pontosan és hatékonyan alkalmazható a szúnyoglárvák gyérítését célzó biológiai módszer. A következő napokban számos helyen, főképp a települések közvetlen közelében, de a lakóövezeteken kívül, ezerötszáz hektáron végeznek földi lárvagyérítést a szakemberek. A Duna mentén a Szigetközben, Komáromban, Dunaújvárosban, Szekszárdon, Baja és Mohács térségében, a Balaton és a Velencei-tó körüli tenyészőhelyeken, valamint Sopron környékén és Vas vármegye egyes területein dolgoznak a szakemberek.
A kifejlett szúnyogok elleni védekezést célzó kémiai kezeléseket földi úton, a települések lakott részein, platós gépjárműre szerelt permetező berendezésekkel végzik. A készítményt apró cseppekre bontva, nagyon alacsony dózisban, az esti és éjszakai órákban juttatják ki, így a méhekre és más nappal aktív rovarokra nincs hatással a beavatkozás, ahogy emberre és háziállatokra sem jelent kockázatot. Békés és Csongrád vármegye számos településén lesz szúnyoggyérítés, Budapest néhány kerületében pedig pótolják a korábbi szeles idő miatt elmaradt munkákat. Így összesen csaknem huszonnégyezer hektáron végeznek kezeléseket a szakemberek.
Borítókép, forrás: Katasztrófavédelem
