Lieber Tamás „Mesélő tájak és formák – Egy fotó és ami mögötte van” című sorozatának ötvenötödik részében az Etna lávamezőivel ismerkedhetünk meg.
A szicíliai Etna izgalmas vidék, ahol az aktív tűzhányó a szemünk láttára alakítja a tájat.
A hegy oldalában kiterjedt lávamezők terpeszkednek, felszabdalva, változatossá, olykor szinte járhatatlanná, de mindenképpen jellegzetessé téve a vulkán arculatát.
Az etnai kitörések a középkor óta jól dokumentáltak, így a hegy felszínének változásai is jól nyomon követhetők.
Azt is tudhatjuk például, hogy a felvételen bemutatott lávamező mikor keletkezett, illetve magának a lávaömlésnek a helyét is megközelítő pontossággal meghatározhatjuk.
Az Etna déli oldalán járunk, Zafferana település felett, nagyjából 1330 méteres tengerszint feletti magasságban, ahol különböző évszázadok vulkáni „lenyomatait” figyelhetjük meg.
A több négyzetkilométeren elterülő lávaömlés számos érdekességet rejt. 1634-38 között, valamint 1792-ben érkezett ide nagyobb mennyiségű bazaltos olvadék, ami nemcsak a felszínt formálta, de felszín alatti látnivalókat; úgynevezett lávacsatorna-barlangokat is létrehozott. Ez utóbbiakból ezen a helyen vagy tucatnyit.
A lankás területen feltorlódott láva felszíne erősen töredezett, kisebb-nagyobb lemezekre szakadt, amelyet a gyakori földrengések mellett külső erők; szél, fagy, csapadék, hulló vulkáni por- és salak tovább alakított, koptatott.
A rendkívül nehezen járható terepen egymásra torlódott, éles sziklákon, táblákon kell átkelni, hasadékokat kerülgetni. Jelzett turistaút híján a már említett, olykor 100 méternél is hosszabb, valamint több bejárattal is rendelkező lávacsatornák megtalálása sem egyszerű itt. Szerencsére a GPS-koordináták segítenek abban, hogy ez mégis sikerüljön, s ne tékozoljuk el az időt felesleges keresgélésekre.
A cikkben közétett felvétel 2022 február 21-én készült. Éppen lávabarlangokat nézegettünk, amikor körülbelül 10 napos szünet után ismét kitörés kezdődött a Délkeleti-kráterből, pontosan ott, ahol előző nap magunk is megfordultunk. A csúcsok felhőben voltak, így az aktív krátert nem láthattuk, de a kitörés hangja jól hallatszott. Tekintve, hogy a hegy folyamatosan morajlik, a mennydörgésszerű hang nem volt meglepő. A szitáló lapillieső azonban némi aggodalomra adott okot. Ezek a hegyes lávaszilánkok kellemetlenek tudnak lenni, különösen, amikor nagyobb kavics- vagy teniszlabda-méretű darabok potyognak. Ezek akár sérülést is okozhatnak, de már az is elég, ha „csak” a kocsi szélvédőjét törik be. Igyekeznünk kellett, hogy elhagyjuk a helyet. Ez végül sikerült is. Nézd meg az erről szóló videókat is.
Közlekedés a lávabarlangban
Lapillieső az Etnán
Menekülés a kitörés elől
Lieber Tamás
