2025 első félévében összesen 101 lakóépület gyulladt ki Komárom-Esztergom vármegyében, egyik helyen sem volt füstérzékelő. Az érintett épületekben mintegy 1300 négyzetméternyi terület égett le vagy semmisült meg. A lakástüzek következtében tizenhárom ember sérült meg, egy személy pedig életét vesztette.
A riasztásokhoz összesen 187 tűzoltógépjármű vonult, és a tűzoltók több mint 53 órán keresztül dolgoztak a lakástüzek oltásán. A leghosszabb beavatkozás január közepén történt Komáromban, ahol egy kétszintes lakóépület tetőtere kapott lángra. Az oltás több mint két és fél órán át tartott.
A legtöbb tűz a kéményekben (24 százalék), a konyhákban (15 százalék), valamint tárolókban (8 százalék) keletkezett. Öt esetben gázpalackok is nehezítették az oltási munkálatokat. A keletkezés pontos helyének, okának és idejének tisztázása érdekében öt lakástűz ügyében indult tűzvizsgálat. A tüzek leggyakoribb kiváltó okai az elektromos hibák, a nyílt láng használata, a fűtési rendszer meghibásodása, valamint a sütés-főzés, avar- és szemétégetés.
A 101 tűzzel érintett otthon közül egyetlen lakásban sem volt füstérzékelő, pedig ezek a készülékek már a tűz kezdeti szakaszában megbízhatóan jeleznek. Ilyenkor még van idő cselekedni: eloltani a tüzet a kezdeti stádiumban, vagy biztonságosan elhagyni az épületet és értesíteni a tűzoltókat.
Szén-monoxid miatt az év első hat hónapjában tizenkétszer riasztották a vármegye tűzoltóit, ami néggyel több eset, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Egy személy szenvedett szén-monoxid-mérgezést. Ez a veszélyes gáz zárt térben, nyílt láng használata esetén keletkezik, ha nem megfelelő a levegő-utánpótlás.
Fontos tudni, hogy a nyári időszakban is fennáll a szén-monoxid keletkezés veszélye: amikor például a kinti meleg levegő miatt a hűvösebb belső levegő beszorul a kéménybe, a füstgáz nem tud távozni, visszaáramlik a lakótérbe, és szén-monoxid keletkezik – akár vízmelegítés közben is.
Forrás: Katasztrófavédelem
