Négy héten át fokozott figyelmet kaptak a szamócák: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok munkatársai országszerte 479 helyszínen összesen 512 tételt ellenőriztek. A teljes kereskedelmi palettát vizsgáló ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy minden tizedik termékkel volt probléma. Az akció végére a hatóság munkatársai közel 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki, több eljárás pedig még folyamatban van.
A szamóca egyik legismertebb hazai termőhelye Lajosmizse és környéke. Az itteni gyümölcsnek már neve van a piacon – sokan keresik kifejezetten a „lajosmizsei epret”. Sajnos épp emiatt minden évben előfordul, hogy más – főleg romániai – származású szamócát próbálnak magyarként, sőt „lajosmizseiként” eladni. Az ellenőrök az idei szezonban is több ilyen esetre bukkantak, pedig aki így trükközik, súlyos bírságra számíthat.
Fontos tudni, hogy a romániai szamóca gyakran jóval olcsóbb a hazainál, így sokszor önmagában emiatt is népszerű. A tudatos vásárlás ezért kulcsfontosságú: a külföldi gyümölcsök általában más fajták, más a színük, formájuk, és csomagolásuk is árulkodó lehet. A magyar termelők jellemzően cserélhető 5 kilós faládát használnak, míg a román szamóca műanyag rekeszben érkezik, a spanyol, görög vagy lengyel eper pedig kisebb, egyszer használatos csomagolásban van.
Az NKFH által koordinált országos akció a teljes kereskedelmi palettát lefedte, a nagybani piacoktól a hipermarketeken és zöldségeseken át egészen az utcai, ideiglenes árusítóhelyekig. Az ellenőrök nemcsak a gyümölcs minőségét és származását vizsgálták, hanem a higiéniai körülményeket is.
A vizsgált tételek mintegy ötöde volt külföldi eredetű – ez nagyjából megfelel a piaci arányoknak. A problémás tételek aránya azonban 10% volt, vagyis minden tizedik minta nem felelt meg a minőségi, nyomonkövethetőségi vagy jelölési szabályoknak. Ez az arány magasabb, mint amit általában zöldség-gyümölcs esetén mérnek a szakemberek.
Minőségi probléma sem a hazai, sem a külföldi szállítmányokkal sem volt, utóbbi esetében azonban a származást gyakran nem vagy félrevezetően tüntették fel. A leggyakoribb hiba a hiányos címkézés volt: például a minőségi osztály feltüntetésének hiánya, illetve a nyomonkövethetőség hiánya, amikor az árus nem tudta bizonyítani, honnan származik az áru. Négy tételt kellett ezért megsemmisíteni. Közel 3 millió forintnyi bírság kiszabására került sor, több eljárás pedig még folyamatban van.
Dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke elmondta, hogy „a szamócaszezon után is folytatódnak a zöldség-gyümölcs ellenőrzések, célunk változatlan: biztosítani, hogy a vásárlók valóban jó minőségű, biztonságos áruhoz jussanak a boltokban és a piacokon.”
Forrás: NKFH
