Március 13-án, csütörtökön a dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtárban dr. Csapó Csaba történész tartott előadást arról, hogyan járultak hozzá a nők az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történéseihez.
Az előadás során Zichy Antóniáról megtudhattuk, hogy különböző összejöveteleken keresztül hogyan támogatta férjét, Batthyány Lajos miniszterelnököt, valamint, hogy édesapja hazaszeretete igazi „honleánnyá” tette, ami által a magyar reformok támogatója lett és az arisztokraták körében terjesztette azt az elvet, miszerint büszkeség magyarnak lenni.
Szendrey Júlia élete során naplót is vezetett. Miután Petőfi Sándor elvette őt, elkérte a naplóit, melyből szívesen csemegézett. A napló tartalmának egyes részeit aztán Jókai Mórnak elküldte, hogy használja fel írásai során, melyből botrány kerekedett. Ezután Szendreyt már csak Petőfin keresztül nézték. Júlia egyébként először csak titokban írt verseket, majd 1857-ben döntött úgy, hogy megjelenteti a nagyközönség előtt a „Három rózsabimbó” című versét (ekkor már Horvát Árpád történész felesége volt).
Dr. Csapó Csaba harmadikként Buchwald Franciskáról mesélt, aki Maderspach Károly vasgyáros hős feleségeként híresült el. A szabadságharc idején a ruszkabányai vasgyár fontos szerepet játszott a magyar honvédség támogatásában. A temesvári csata után számos honvédnek nyújtottak segítséget. Amikor a császári csapatok 1849. augusztus 22-én bevonultak Ruszkabányára, a csapatot vezető Gröber százados koholt vád alapján (Haynau parancsára) elfogatta Maderspach Károlynét. Az asszonyt a falu főterén félmeztelenre vetkőztették és a lakosság előtt nyilvánosan megvesszőzték, majd börtönbe vetették. Maderspach Károly nem tudta elviselni a feleségét ért megaláztatást, ezért még aznap, a saját gyárukban készült mozsárágyúval agyonlőtte magát.
