A dorogi kötődésű Csiffáry Gabriella két részből álló gyűjteményes kötetét ismerhették meg az érdeklődők február 6-án a dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtárban. Az két kötet összesen 102 magyar találmányt mutat be Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától kezdve Kempelen Farkas beszélőgépéig.
Az írónő az eseményen előszóként elmondta, hogy egy-egy ilyen kötetet mintegy két évig ír. Hozzátette: mivel főlevéltáros a Budapest Főváros Levéltárában, rengeteg eredeti forrás áll rendelkezésére. A könyvenkénti mintegy ezerhatszáz lábjegyet bizonyítja, hogy írásai hitelesek. Tavaly ősszel az „Akiktől más lett a világ – Magyar találmányok, felfedezések és újítások” című kétkötetes könyvét Budai díjjal ismerték el. Az elismerést a II. Kerületi Önkormányzat adományozza olyan könyvnek, illetve hangzó vagy multimédiás kiadványnak, amely hatékonyan bevonható az oktatásba, és leginkább segíti a tanárok és tanulók munkáját.
„Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét” – így kezdődik az első kötet fülszövege, ami 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be.
Az írónőtől megtudhatjuk, hogy Semmelweis Ignác halálát valójában szifilisz okozta, de nem nemi úton kapta el a betegséget, hanem korábban egy szifiliszes beteg boncolása során szerezte, amikor megvágta az ujját. Richter Gedeon az Őrangyal gyógyszertárban dolgozott először, s egyben ő volt az első gyógyszerész-feltaláló, aki kiváló kereskedő is volt. Ha pedig nem lett volna szegedi paprika, akkor talán a C-vitamin nem Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződne.
Az orvostudományok mellett közlekedéstechnikai találmányok is szerepelnek az első kötetben, mint például Kármán Tódor helyben lebegő gépe – ő róla nevezték el a Kármán-vonalat, ami 100 km-es magasságban húzódik és a világűr határának nevezik –, vagy mint Adorján János „Libelle” motoros repülőgépe. Sőt, megtudhatjuk azt is, hogy Ford T-modelljének sebességváltója és motorja Galamb József nevéhez fűződik. De Ganz Ábrahám és Kandó Kálmán felfedezéseit is megismerhetjük.
Csillagászatban is jeleskedtek a magyarok: Hell Miksa határozta meg a Nap-Föld távolságot egy Vénusz-átvonulás során, Konkoly Thege Miklós az üstökösök megfigyeléséről lett híres – ő nevéhez köthetők a magán csillagvizsgálók is –, míg Bay Zoltánnak a saját fejlesztésű radarberendezésével sikerült először kimutatnia a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről (az ő módszerét alkalmazzák mai napig a GPS-eknél).
Jedlik Ányos nem a szódavizet találta fel, hanem egy olyan palackot, amiből nem szökik ki a gáz, Telkes Mária „Napházával” pedig a napenergia-kutatás indult el… Sorolhatnánk még sok-sok érdekességet, de térjünk át a második kötetre, ahol további 52 zseniális találmány fedezhető fel.
Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna. Mindezek megtalálhatók a könyvben.
Irinyi János zajtalan (biztonsági) gyufája, Bródy Imre kriptolámpája, Baross László bánkúti búzája, Mechwart András gabonaőrlő hengerszéke mellett Puskás Tivadarról is olvashatunk érdekességet. Ő nem a telefonközpontot találta fel, hanem a telefonhírmondót, melynek már az első évben 238 előfizetője volt. A készüléken óránként mondták be a híreket, ez számítható a rádió elődjének.
Kempelen Farkas a sakkozógépéről híresült el, de az igazi nagy találmánya a beszélőgép volt, amit 20 évig fejlesztett, valamint az első betűszegő gépet (korai írógép) is ő készítette el egy vak bécsi zongoraművésznő részére. A Rubik-kocka feltalálása pedig nem az ifjabbik Rubik Ernőhöz, hanem repülőmérnök édesapjához köthető, aki egy repülőgépcsavarból készített szerkezetet adott a fiának, hogy öltöztesse fel.
A második kötetben további izgalmas történeteket olvashatunk Goldberger Leó és Rotschild Klára textilipari tevékenységéről, Mihály Dénes telehorjáról (TV elődje), Kliegl József nyomdai szedőgépéről, Bíró László és Goy Andor golyóstolláról, Selényi Pál fénymásolójáról, Gábor Dénes hologramjáról, Jánosi Marcell flopilemezéről, Neumann János számítógépéről. De Frommer Rudolf pisztolyai és Juhász István légvédelmi lőelemképzője is helyet kapott a könyvben.
A Corvina Kiadó gondozásában megjelent kétkötetes könyv megtalálható a dorogi könyvtárban, továbbá megvásárolható online a Libri, a Líra és a Bookline könyvesboltokban.
Csiffáry Gabriella Zubek Gabriella néven látta meg a napvilágot 1958. augusztus 30-án Budapesten. 1979-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom – történelem szakára. 1984-ben szerezte meg bölcsészdiplomáját (Master of Art). Még ugyanebben az évben a Magyar Országos Levéltár Polgári-kori Osztályára került. Jelenlegi munkahelyén, a Budapest Főváros Levéltárában 1985-től dolgozik, mint főlevéltáros. Eddig közel húsz kötete jelent meg. A dorogi születésű Csiffáry Tamás özvegye, aki kutató, szerkesztő és főiskolai docens volt.