A Pilisi Parkerdő Budapest és tágabb környezetének több mint 60 ezer hektáros állami tulajdonú erdőterületét, azaz zöldvagyonát kezeli. Ezek az erdők biztosítják mintegy 3 millió ember számára a jó levegőt, a szél és zaj elleni védelmet, a mindennapi természetközeli sportolási és rekreációs lehetőségeket, miközben szintén ezek az erdők alkotják Budapest és agglomerációjának klímavédelmi zöld infrastruktúráját. A Pilisi Parkerdő szakmai tevékenysége sokrétű, felelőssége jelentős: nem csupán az erdők, hanem emberek és közösségek jóléte múlik rajta. Az alábbiakban 2024 legfontosabb feladatait, eredményeit tekintjük át.
A Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben évi 30-35 millió látogató fordul meg, fenntart sokezer kilométernyi turista- és sokszáz kilométernyi kerékpárutat, erdei szálláshelyeket működtet, kilátókat és más természetközeli turisztikai attrakciókat fejleszt és üzemeltet, köztük hazánk leglátogatottabb vadasparkját, a Budakeszi Vadasparkot vagy például a Gödöllői Arboparkot. Szerteágazó ökoturisztikai tevékenysége és szolgáltatásai mellett azonban legfontosabb és elsődleges küldetése az általa kezelt 65 ezer hektár állami tulajdonú erdő megőrzése és gyarapítása.
Szakmai eredmények, természetvédelem és városi erdők
„Amit szeretnék kiemelni, hogy tavaly a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben 260 ezer köbméter folyónövedék keletkezett, viszont csak nagyjából 160 ezer köbméter kitermelését végeztük el, ami lakossági tűzifaként, illetve faipari alapanyagként hasznosult. A mindenkori folyónövedék most is meghaladja a kitermelt mennyiséget, így az erdők átlagos élőfakészlete jelentősen gyarapodik, ez pedig többlet szénmegkötést eredményez. Az elmúlt évben tehát még hatékonyabbá tudtuk tenni Budapest és agglomerációjának klímavédelmi zöld infrastruktúráját. A kitermelt faanyagban egyre jelentősebb az örökerdőkben termelt faanyag aránya. Ez azért jó hír, mert az örökerdő erdőművelési mód folyamatos erdőborítást biztosít, ami fokozottabban járul hozzá az erdők változó klímához való alkalmazkodásához.” – mutatott rá Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.
A Parkerdő által alkalmazott természetközeli erdőgazdálkodási módszereknek köszönhetően a hagyományos erdőfelújítási munkák csaknem 3000 hektárnyi területén a csemeték 62 %-a természetes úton, az idős anyafákról származó magokból eredt meg. Az erdőfelújítás alatt álló terület maradék 38%-án magvetés, csemeteültetés, illetve sarjaztatás útján keletkezett csemeték alkotják a fiatal állományt. 2024-ben e területen belül nagyjából 170 hektáron Parkerdő összesen közel 800 ezer darab facsemetét ültetett és 28 ezer kilogramm kocsánytalan tölgy és csertölgy makkot használt fel az erdők felújításához.
Vállalkozási munkák keretében országszerte több, mint 200 községhatárban dolgoztak a parkerdő szakemberei, ahol több mint 600.000 db új fát és cserjét ültettek és mintegy 1 millió faegyed ápolását látták el.
2024-ben is számos természetvédelmi programot valósított meg, illetve természetvédelmi programban vett részt a Pilisi Parkerdő. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és három szlovák partnerrel közösen az EU LIFE endemic PANALP projektje keretében öt endemikus növényfaj védelme érdekében már négy éve folyik egy szakmai projekt, amelyben a Parkerdő az általa kezelt területeken két, kopárokon honos faj védelmi munkáit végzi. Fontos része a programnak a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) élőhelyeit megzavaró emberi hatás mérséklése, ugyanis e védett faj világállományának közel 50%-a a Pilis-tetőn található.
A Pilisi Parkerdő szakmai munkájának emblematikus része az örökerdő-gazdálkodás. A Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutató Területen tavaly 394 szakember vett részt örökerdő-gazdálkodási továbbképzésen. A résztvevők a gyakorlatban dolgozó erdész és természetvédelmi szakemberek, erdőökológiával és természetvédelemmel foglalkozó kutatók, illetve erdészeti közép- és felsőfokú erdészeti képzésben résztvevő fiatalok közül kerültek ki, így az 1999. óta működő bemutató területen, az elmúlt 25 évben összesen 2711 fő fordult meg vezetett szakmai bemutató keretében. A Parkerdő szakemberei az elmúlt évben is több hazai és nemzetközi konferencián mutatták be a hazai örökerdő-gazdálkodás immár negyed évszázados tapasztalatait és eredményeit.
A Pilisi Parkerdő 2024-ben több fővárosi kerülettel (II., IV., IX., X., XVI., XVIII., XXI. ) is együttműködve folytatta három éve elindított Városierdő-fejlesztési Programját, amelynek legfontosabb célja a budapesti erdők ökológiai értéknövelése és klímaadaptációja. „A Városierdő-fejlesztési Program kiindulópontja annak tudatosítása, hogy egyedül nem megy. A budapesti erdők előtt álló, a klímaváltozás és a nagyvárosi terhelés miatt álló kihívásokat a Parkerdő nem fogja tudni egyedül megoldani. A szakmai kompetenciánk és az elkötelezettségünk adott, azonban ahhoz, hogy ezek az erdők hosszú távon megmaradjanak, anyagi erőforrásokra, azaz összefogásra van szükség. Szerencsére egyre több felelősen gondolkodó és cselekvő önkormányzat, civil szervezet és vállalat válik a Városierdő-fejlesztési Program támogató partnerévé, s a munkát jövőre is folytatjuk, amelynek egyik lépése a Parkerdő vállalati együttműködéseket és támogatásokat motiváló, úgynevezett „Zöld étlapjának” megalkotása volt.” – foglalta össze Reinitz Gábor vezérigazgató.
Turisztikai eredmények és fejlesztések, erdei sport, környezeti nevelés
A Pilisi Parkerdő tavaly két jelentős, pályázati forrásból finanszírozott fejlesztést is elindított. A TOP Plusz pályázaton nyert a Pilis Bike hálózat fejlesztése című projekt, amelyben a Parkerdő konzorciumi partnere az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ mellett a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség. A projekt célja a 2016 óta működő, 350 kilométernyi Pilis Bike erdei kerékpáros túraútvonal, valamint a szentendrei e-bike kölcsönző szolgáltatás-bővítése, új, vonzó elemekkel történő kiegészítése. A továbbiakban új kerékpáros megállópontok valósulnak meg, kerékpározásra alkalmassá téve újítanak fel erdészeti utakat, valamint hegyi kerékpáros tanösvény is létesül. Ugyancsak TOP Plusz pályázaton, szintén az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ konzorciumi partnerségével nyert a Parkerdő FELLEG PARK fejlesztése című projektje is, amelynek keretében főképp a Visegrád-közeli Mogyoróhegyen létesülnek és újulnak meg turisztikai attrakciók: vadbemutató kert, tematikus erdei játszóterek és különféle erdei élményterek.
A Pilisi Parkerdő látogatószámláló berendezéseinek adatai alapján a Parkerdő területén található 11 kilátót és a Rám-szakadékot összesen 453 ezren látogatták meg, a Gödöllői Arbo-park és a Visegrádi Füvészkert látogatószámlálói pedig közel 80 ezer látogatót számláltak. A Budakeszi Vadaspark 2024-ben 145 ezer látogatót fogadott, a „Házhoz megy a Vadaspark” programban több mint 10 ezer gyermeket értek el erdőismereti edukációs programmal a Vadaspark szakemberei, illetve 117 szakvezetést is tartottak a Vadasparkon belül.
A Pilisi Parkerdő két éve indította el az Erdőbarát Rendezvény Programját, amely a Parkerdő által kezelt erdőkben folytatott szervezett sport- és túrarendezvényeket koordinálja a fenntartható erdőhasználat gyakorlatának szempontjai szerint. Az Erdőbarát Rendezvény Programhoz csatlakozó szervezők 2024-ben összesen 38 800 embert vittek ki és mozgattak meg az erdőben. A korábbi évben ez a szám 35 ezer körül alakult, a növekedés pedig egyértelműen a természetközi szabadidős tevékenységek folyamatos térhódítását jelzi. Mindezek mellett a Pilisi Parkerdő erdészetvezetői az idén elindított „Erdész szemmel túrákon” 100 főt vezettek, bemutatva az erdők működését és az erdészek munkáját. A szintén idén indult, vezetett e-bike túrákon 85, míg a hagyományos szarvasbőgéstúrákon 598 fő vett részt 2024-ben.
Legutóbbi cikkek
