Az esztergomi írónő tollából számos könyvet olvashattunk az utóbbi években, mint például a Botticelli szerelmei, a Kék imágó, vagy a kétkötetes Anonymus. Sőt, részt vett a Buda & Pest regény írásában is. Idén ősszel pedig megjelent a Nincs semmi baj – Szerelmek a tatárjárás idején című történelmi regénye a Gold Book Kiadó gondozásában. Az új könyvvel kapcsolatban Schmöltz Margittal beszélgettünk.
‒ A mostani történelmi regényedben szerelmi szálak is kibontakoznak, röviden összefoglalnád miről is szól az új könyved, ha esetleg valaki nem olvasta volna a fülszöveget?
‒ A tatárjárás korában járunk, Esztergomban. Az olvasó két női főhősöm segítségével ismerheti meg, milyen lehetett az élet akkoriban, hogyan küzdöttek az emberek az életükért, a céljaikért. Mandula egy esztergomi magyar lány, Tungalag pedig tatár, a puszták lánya. Különbözőségük, eltérő mégis párhuzamos vágyaik adják a regény feszültségét. A történet télen játszódik. A fagy, a jég éppen úgy fontos szerepet kap a történetben, mint a várakozás motívuma. Mi, nők amúgy is folyton várunk valamire – és erről oly kevés irodalmi műben számolnak be.
‒ Kiemelnél néhány érdekességet az olvasóknak a regénnyel kapcsolatban? Például mennyi utánajárás volt szükséges, hogy az adott időszakot korhűen ábrázold?
‒ A magyar középkorról már többször írtam, bár nem pont erről az időszakról. Mindig nagyon sok forrásból, szakirodalomból dolgozom. Érdekel a művelődés története, vagyis hogy mit tudtak és hogyan gondolkodtak az emberek és az orvoslás története is. Ezúttal a mongol szálhoz kellett többet kutatnom. Néprajzi munkákat, meséket, történelmi műveket bújtam, sőt a korabeli kínai hadtörténeti könyvek is sokat adtak. Annyira színes a pusztai nomádok élete, kitalálni sem lehetne olyan motívumokat, mint a mormoták nyúzása, vagy a jurták szellőzőnyílása körül ólálkodó gonosz szellemek, az ezsinek. A regény szövege közel egy évig készült, de a kutatás, az anyaggyűjtés még ennél is tovább tartott. Múzeumi anyagok, mint például az MNM Balassa Bálint Múzeumának tárlatában kiállított csontkorcsolya is inspiráltak. Mivel csak szabadidőmben – hajnalonta vagy hétvégén – van időm a regényeimmel, az írással foglalkozni nem haladok valami gyorsan.
‒ Kinek és milyen korosztálynak ajánlanád a könyvet?
‒ Elsősorban felnőtteknek, akik nyitott szívűek, és engedik, hogy megmutassam, hogy az igazságnak több oldala van. Nem csupán a történelmi regények rajongóinak ajánlom. Az Év könyve szavazáson is a „hazai szépirodalom” kategóriába került. Különben az ajánlás nehéz dolog. Mindenkinek azt szoktam javasolni, olvasson bele egy-egy regénybe és döntse el maga, hogy viszi-e a történet, tetszik-e neki az adott írói hang. A Nincs semmi baj vigaszt és bátorítást nyújt. A férfiolvasók a női lélek mélyére láthatnak, ha kézbe veszik, a nők pedig magukra ismerhetnek. Hiszen minden könyvbeli hős akkor működik, ha megtaláljuk benne magunkat. Én kifordítom a szívemet, kiteszem a lelkemet – az olvasó beleláthat, ha szeretne.
‒ A Buda & Pest – Egy város zivataros századaiból című könyvön tizenhatan dolgoztatok együtt, milyen volt a közös munka?
‒ Nagyon intenzív, ugyanakkor rendkívül izgalmas. Hiszen az elején még abban sem lehettünk biztosak, hogy tizenhat ember létre tud hozni egy egységes regényt. Kérdés volt, hogyan alakítsuk a történetet, miképpen szőjük tovább az egyes szálakat. Sokat törtük a fejünket azon, milyen rejtély tartja majd fenn végig az olvasók figyelmét. Ugyanakkor legfőbb célkitűzésünk volt, hogy Budapest ikonikus helyszínei is megjelenjenek a regényben. A saját részem, A budai vilajet vízitündére, a török korba vezet minket. Szerettem volna megmutatni, hogy annak idején a törökök mennyire magukénak érezték Budát, a gyógyvizeit, minden szépségét.
‒ Ha nem titok, jelenleg milyen regényen dolgozol?
‒ A közösségi regényírás után ismét egy érdekes munkát kezdek 2025-ben. Pontosabban kezdünk, ugyanis Cs. Szabó Sándorral, aki ugyancsak történelmi regényeket ír, közös könyvet tervezünk. Tükörregényt írunk, amelyben Sándor a király, én pedig a királynő hangján szólalok meg. Régóta dédelgetjük az ötletet, aktualitását pedig 1526 közelgő évfordulója adja. Hatalmas feladat. A kor rendkívül gazdag forrásokban, a történet sok-sok szereplőjét ismerjük – de hogy hogyan ítéljük meg őket és szerepüket, miképpen mutatjuk be egymáshoz való viszonyukat, már a mi felelősségünk lesz. A regény fikciós műfaj – de rólunk szól. Szóval, ha szeretnék hiteles lenni, királynővé kell válnom.
‒ De most még az Év könyve-díj szavazáson izgulok a Nincs semmi baj sikeréért. A „hazai szépirodalom” (https://azevkonyve.hu/konyv/hazai-szepirodalom/nincs-semmi-baj) kategóriában lehet rá szavazni, ha valaki érdemesnek találja az elismerésre.
Schmöltz Margit új könyve többek között a libri.hu, a lira.hu és a kello.hu oldalán vásárolható meg!
