Hírek

Az Év hala: melyik lesz a 2025-ös befutó?

A természetkedvelők és halbarátok három őshonos halfajra adhatják le voksukat szilveszterig. Ismerjük meg közelebbről a három jelöltet Az Év hala szavazáson!

A Magyar Haltani Társaság immár 16. alkalommal hirdeti meg az „Év hala” címért folyó szavazást, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet hazánk halfajainak sokszínűségére és a természetvédelem fontosságára. A 2025-ös évre a természetkedvelők és halbarátok három őshonos halfajra adhatják le voksukat: a dévérkeszegre (Abramis brama), a kurta baingra (Leucaspius delineatus) és a vágódurbincsra (Gymnocephalus cernua). A szavazás 2024. december 31-én déli 12 órakor zárul – ismertette a KEMHESZ elnöke.

Zoltai Dániel elmondta, a szavazás nem csupán egy érdekes program a természetbarátok számára, hanem kiváló alkalom arra, hogy a szélesebb közvélemény figyelmét is ráirányítsa a hazai halfaunára és annak megóvására. Mindhárom jelölt különleges tulajdonságokkal rendelkezik és fontos szerepet játszik élőhelyének ökoszisztémájában.

A tisztuló élővizeknek és az elmúlt évek törvényi szabályozásának köszönhetően hazánkban növekszik az őshonos halak állománya. Telepíteni is például már csak őshonos halakat lehet és kifogható fajaikra is szigorúbb méretkorlátozások érvényesek, mint más fajokra.

A három halra Magyar Haltani Társaság honlapján lehet szavazni: https://haltanitarsasag.hu/fish-of-the-year, december 31-ig, déli 12 óráig. A szavazáshoz e-mail cím szükséges és bejelentkezett állapotban kell lenni, egy e-mail címről egy szavazatot lehet leadni.

Dévérkeszeg (Abramis brama)

A dévérkeszeg hazánk szinte minden álló- és lassú folyású vizében előfordul, különösen kedveli a homokos és iszapos medret. Oldalról erősen lapított, magas testével, zöldesszürke hátával és fehér hasával könnyen felismerhető. Szeme közepes méretű, félig alsó állású szája az iszapban való táplálkozáshoz alkalmazkodott. Ez a hal gyakran előfordul a dévérzónának nevezett folyószakaszokon, amelyek nevüket róla kapták. Húsa szálkás, de ízletes, „sült keszegként” kedvelt csemege. Testhossza elérheti a 75 centimétert. A magyar fogási rekord 2024 augusztusában dőlt meg, amikor egy 7,2 kilós óriást fogtak a Rábából.

Kurta baing (Leucaspius delineatus)

A kurta baing, bár apró méretű, figyelemre méltó halfaj. Teste megnyúlt, ezüstösen csillogó pikkelyek borítják, amelyek könnyen leválnak. Átlagosan 6–8 cm-es hossza ellenére fontos szereplője az állóvizek és lassan áramló csatornák ökoszisztémájának. Jellegzetes bélyege az oldalvonalának hiányos megjelenése és farokalatti úszójának tövén lévő pontsor. Élőhelyeinek csökkenése és az inváziós fajok terjedése miatt állománya veszélyeztetetté vált, ezért védett fajként tartják számon. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 forint.

Vágódurbincs (Gymnocephalus cernua)

A vágódurbincs, más néven „durbincs”, kis termetű, zömök hal, amely főként a lassú folyású vizek és nyílt állóvizek lakója. Barnászöld testén sötét foltok díszlenek, amelyek jól álcázzák a fenéklakó életmódot folytató halat. A hátúszója különleges: első része tüskékkel merevített, míg hátsó része lágy sugarakból áll. Táplálkozása az életkorával változik: fiatalon planktonikus szervezeteket fogyaszt, idősebb korában pedig kisebb gerincteleneket és néha halivadékot is. Bár korábban gyakori faj volt, élőhelyeinek átalakulása és az inváziós gébfajok térnyerése miatt állománya jelentősen csökkent. Ma már nem fogható fajként tartják számon, így a horogra került példányokat vissza kell engedni.

Szöveg: KEMHESZ
Fotók: Sallai Zoltán

Megosztás