Az utóbbi időben a dorogi író tollából számos könyvet olvashattunk. Többek között két-két kötetben mutatta be Arany János és József Attila életét, de Tinódi Lantos Sebestyén históriáját is elmesélte. Az őrület nyitánya című – ősszel megjelent – regényében egy különös szerelmi konfliktus kibontakozását kísérhetjük nyomon az első világháborús Magyarországon. A könyvvel kapcsolatban Cselenyék Imrét kérdeztük.
‒ Az életregények után miért döntöttél úgy, és honnan jött az ötlete, hogy egy kicsit más vonalon folytatod írói pályádat? Legutóbb részt vettél a Buda & Pest könyv írásában is, esetleg innen jött a történelmi irányzat?
‒ Alapvetően bennem van a szépirodalmi, a kortárs meg a történelmi vonal is. Azt az önzést mindig megengedtem magamnak, hogy olyan témát válasszak, ami foglakoztat, s amihez épp a legnagyobb kedvem van. Ebből a szempontból sosem voltam hullámlovas. Mármint hogy sosem hagytam magam az árral sodortani. Sem a történelmi témájú, sem az életrajzi regényeim nem követik szigorú sorrendben egymást. Mindig közéjük ékelődik egy-egy kisregény, mesekönyv, novelláskötet. 2023-ban egy háborús dráma sajátította ki a képzeletem, amihez Nyíregyházára is elutaztam anyagot gyűjteni.
‒ Röviden összefoglalnád miről is szól az új regényed, ha esetleg valaki nem olvasta volna a fülszöveget?
‒ A regény Nyíregyházán játszódik, de azon jóval túlmutat. Szándékomban állt egyébként egy vidéki város napjaiba belehelyezni magam, s hogy ez éppen Nyíregyháza, az tudatos választás. Szűkebb hazám nekem Kelet-Magyarország, rengeteg minden fűz oda, s ez a szeretet remélem, kiviláglik a regényből. Egy író barátomtól, Csabai Lászlótól kaptam hozzá az alapanyagot. Ő elküldte nekem a Nyírvidék című helyi lap online változatát az újság megalapításától kezdődően a megszűnéséig, helyesebben átalakulásáig: 1867- 1944. Elkezdtem olvasni cikkeit, publicisztikáit, politikai-közérdekű írásit, irodalmi hasábjait és kibontakozott bennem egy történet. Elbeszélem a Lipcsei család mindennapi küzdelmeit a Nagy háború időszakában, helyesebben annak kezdetén. Az idősebb fiú, Albert, önként katonának áll, amit még az édesanyja is helyesel. Ez egy ilyen időszak: a hamis propaganda annyira megtévesztette az ország lakosságát, hogy mindenki hitte, a magyarok egy szent célért, az igazságért küzdenek, és garantált a győzelem a hazug és ártalmas népek ellen. A másik fiú, a tizenhat esztendős Tivadar még gimnáziumba jár, éli gondtalan diákéletét, azonban oldhatatlan szerelmet táplál bátyja feleség, Ilona iránt. No, és ezzel kezdetét veszi a lelki tusa.
‒ Kiemelnél néhány érdekességet az olvasóknak a regényből?
‒ Érdekessége a könyvnek, hogy nem csupán Ilona, Tivadar és a többi hús-vér szereplő „játssza” a történetet, hanem a település, Nyíregyháza is. A regényben szimbiózisban van e kettő, mint szorosan összetartozó organizmusok. A város él, zsibong, hullámzanak utcáin az események a maguk esetlegessége szerint, s a benne élő polgárok úgy boldogulnak, ahogy tudnak. Figyelmet fordítottam a vallási felekezetek érzékenységére, a nyíregyháziak humorára, a Főgimnázium atmoszférájára. Nagyban segítségemre volt Dr. Bene János történész, akivel igyekeztünk ezt a megrázó történetet a leghitelesebb formában megalkotni.
‒ Kinek és milyen korosztálynak ajánlanád a könyvet?
‒ Ezt azért nehéz megmondani, mert a történet valószerűségéhez az erotika is szorosan hozzátartozik. Minthogy azonban távol áll mindennemű perverzitástól, brutalitástól, ezért azt kell mondanom, tizenhat éves kortól már ajánlható.
‒ Van-e köze a regénynek a mához? Lehet-e párhuzamba helyezni az akkori eseményeket a ma történéseivel?
‒ Ezt a kérdést óvatosan kell kezelnem, mert most olyan kort élünk, amelyben rendkívül kiélezett az emberek érzékenysége. Ne menjük abba bele, hogy ezt a morált kik, mikor és milyen szándékkal honosították meg, de bizony, aki olvassa, találhat áthallásokat. korántsem azért, mert nekem ez szándékomban állt volna. Csupán elkezdtem idézni a Nyírvidék akkori számainak meghatározó írásaiból, és tartalmilag helyenként kísérteties hasonlóságokat mutattak a jelennel. Ez engem is meglepett, s még azt is fontolgattam, hogy elhallgatom. No de ekkor megszólalt az igazságérzetem: hogyan tehetném azt meg?! Akkor én, mint író, magam előtt veszteném el a hitelességemet.
‒ Ha nem titok, jelenleg milyen regényen dolgozol?
‒ Ismét visszaugrottam az autobiográfiához. Most finomítgatom Vörösmarty Mihály Eltépném lelkemet című életrajzát. Remélhetőleg jövőre már mindenki kézbe veheti. És szeretnék még egy felhívást közzé tenni. Megkérem kedves olvasóimat, csatlakozzanak az idei ÉV könyve szavazáshoz. Ha felkeltette az érdeklődésüket az Őrület nyitánya, kérem, adják le rá szavazataikat: https://azevkonyve.hu/szavazas/hazai-szepirodalom Előre is megköszönöm!
Cselenyák Imre új könyve többek között a libri.hu, a lira.hu és a bookline.hu oldalán vásárolható meg!
