2014-ben 100 éves lett a dorogi sportegyesület, s ezen kiemelkedő évforduló alkalmából a teljes évet a klub centenáriumának szentelték. Rengeteg program és megemlékezés gazdagította az ünnepi évet, amelynek tetőpontját a Bányásznapra szervezték.
Az 1914-ben megalakult Dorogi Atlétikai és Futball Club – majd röviddel későbbi egyszerűsített nevén; Dorogi AC – fennállásának 100. évét kiemelt eseményként kezelte mind a sportegyesület, mind a város vezetése. Egy teljes évszázad minden egyesület számára komoly mérföldkő, egyben hihetetlen büszkeség. Nem volt másként Dorogon sem, ahol méltóképpen igyekeztek megünnepelni a jeles évfordulót. A száz év során mindig is kiemelt figyelemmel kezelték a kerek évfordulókat és a korábbiakban sor került a 25., az 50., a 60., a 65., a 75., a 85. és a 90. évfordulók megtartására, amelyek kivétel nélkül emlékezetesre és tartalmasra sikeredtek. A dorogi klub nimbusza és a hozzá fűződő erős kötődéseken felül, mindig is meghatározó szerepet és helyet foglalt el Dorogon. Külön büszkeség, hogy a dorogi egyesület az ország legkiemeltebb klubjai közé tudott emelkedni.
A 2014-es Európa Nap eseményeinek a sportegyesület évszázados évfordulója kiemelt része volt (forrás: Dorog.hu)
Kisebb hullámvölgyek ellenére is szinte folyamatosan tartotta megkülönbözetett státuszát és népszerűségét. Kétségtelen, hogy az első 50 esztendő jelentette a legnagyszerűbb, legeredményesebb korszakot. Amennyiben pedig a negyedévszázados periódusait igyekszünk mérlegre helyezni, úgy egyértelmű, hogy az utolsó 25 év, annak is a második fele hozta a legnehezebb, s legkritikusabb évfolyamokat. A nehézségek alfáját és omegáját az anyagiak jelentették. A versenysport mindig is a költségesebb tényezők közé tartozott, ám különösen az ezredfordulót követő években nemcsak csillagászati összegekbe került akár egyetlen szakosztály fenntartása, de a helyi sajátosságok lévén meglehetősen beszűkültek a jelentősnek mondható támogatói körök. A dorogi bánya szinte a megszűnéséig, 80 éven át biztos fenntartó támogató volt. Ennek ellenére a város vezetése központi szívügyeként viszonyult a klubhoz és sokszor erőn felül is igyekezett anyagilag is segíteni, valamint különböző struktúrális átszervezésekkel, életképes ötletekkel megtámogatni a fenntartását. Ezen felül szerencsére kisebb–nagyobb helyi, vagy helyi kötődésű vállalkozások lehetőségeikhez és kereteikhez mérten járultak hozzá a költségvetéshez.
A Centenáriumra felújított Déli kapu (forrás: Dorog.hu)
A száz éves évfordulón a legtöbb korábbi sportágak aktívan működtek és a Dorogi Egyetértés Sport Egyesületbe tömörülve közös klub égisze alatt versenyeztek. Örömteli, hogy szinte ugyanannyi szakosztály létezett, mint a hősidőkben. Közülük a birkózók változatlanul őrizték a hagyományosan kiemelkedő eredményességüket, s továbbra is az ország elitjéhez tartoztak. További pozitív változások a birkózó egyesület történetében, hogy a női szakosztály is megalakult, továbbá sikerült hagyományteremtő módon egy nívós hazai rendezésű nemzetközi versenysorozatot, a Fekete Gyémántok Kupát és edzőtábort is megvalósítani Dorogon.
Ünnepi hangulat a lelátón is Bányásznapon
A legnagyobb figyelem mindig is a labdarúgókat övezte, akik 1998 óta önálló egyesületként, Dorogi FC néven működtek. Az ezredforulót követő évek meglehetősen mostoha időszakot hoztak, amely során két évadon át anyagi nehézségek miatt maguk kérték a negyedosztályban való szereplést, amely később szerencsés módon az MLSZ általi átszervezéseknek köszönhetően a harmadosztálynak lett átnevezve, ahol egy szezont leszámítva, jobbára középszerű eredmények születtek, 2011-ben viszont csak egy hajszálon múlt, hogy nem kényszerültek újból a negyedosztályba. Onnantól kezdve viszont elindult a csapat felfelé és előbb ezüstérmes, majd közvetlen a centenáriumi évet megelőzően pedig bajnok lett. Az ünnepi évben már egyértelmű célkitűzésként fogalmazódott meg az NB II-be kerülés vágya. 2014 nyarán a fiatal ambiciózus edzőt, Németh Szabolcsot nevezték ki a csapat vezetőjévé, akinek fő feladataként a másodosztályba való kerülést határozták meg.
Mayer László klubelnök (balról) a kiemelt díszvendégek – Bartalos József, Szűcs Lajos, Buzánszky Jenő, Horváth Péter és Karába János – társaságában a stadion gyepszőnyegén
Egy komoly sportkurriózumként a női labdarúgó csapat NB II-es bajnoki címének és sikeres osztályozójának megvívásának örvendhettünk, amellyel a dorogiak az NB I-be jutottak. Vezetőedzőjük az egykori remek dorogi labdarúgó, Szabados György volt. A lányok elképesztő módon, 100%-os teljesítménnyel végeztek az élen, sőt az oda-visszavágó alapú osztályozón is kettős győzelmet arattak. Ugyancsak a hölgyek utolsó hazai bajnoki mérkőzésén debütált az elektromos eredményjelző, amely alaposan meg lett dolgoztatva. Ugyanis a dorogi csapat 15 : 0 arányban hagyta helyben a Csepelt.
A bányásznapi, egyben a centenáriumi labdarúgó mérkőzés
A Centenárium tiszteletére a stadion egykori díszes főbejáratát eredeti szépségében felújították, továbbá két elektromos eredményjelző is üzembe lett helyezve a pálya mindkét hosszanti vonalában, valamint új cserepadok és a hozzájuk tartozó pavilonok váltották a régieket. Ezen felül a Labdarúgó-szobrot leköltöztették a délkeleti kanyar korzójához és új kertést kapott a sporttelep Munkás út felöli teljes hossza. Az ünnepi év alkalmából készült a Dorogi Sportpillanatok 1914–2014 című reprezentatív, szép kivitelezésben készült kiadvány. Edző– és utánpótlás központot is avattak. A szomszédos Tokod egykori Üveggyári pályája került a dorogi klub irányításába, miután az üveggyári csapat sajnálatos módon 2008-ban megszűnt. A sporttelepén létesült egy korszerű, több pályából álló edzőközpont, amelynek névadója Monostori Tivadar lett. A központi ünnepség egyik kiemelkedő pontját Bányásznapra szervezték. Szeptember 7-én számos egykori labdarúgó legenda érkezett díszvendégként a dorogi stadionba, s ekkor került sor az aktuális bajnoki mérkőzésre is, amelyet a szurkolók is kiemelten kezeltek és igyekeztek emlékezetessé tenni. Eredetileg a Ferencváros ellen lett volna az ünnepi mérkőzés, azonban aktuális bajnoki ellenfelünk, a Diósdi TC nem járult hozzá a bajnoki mérkőzés elhalasztásához. A dorogi csapat megérdemelt, magabiztos 2 : 0 arányú győzelmmel rukkolt elő a Diósd ellen.
A kiemelkedő év sajnos számos személyi veszteséget is hozott. Rövid időn belül több egykori kiemelkedő sportolónk, illetve szakvezetőnk hunyt el. Kottesz Béla nyitotta a sort, majd nem sokkal később Monostori Tivadar, Grosics Gyula, Ivanics Tibor és Bakonyi István követte a labdarúgók közül, végül pedig a legendás kézilabdázó, Tramita Mária, továbbá az elismert fotóművész, Bencze László, a Dorogi FC törzsszurkolója. Valamennyiükről kegyelettel emlékeztek meg városi szinten is.
A névadó közvetlen családjának részvételével avatták a Monostori Tivadar Utánpótlás Nevelő Központot 2014. szeptember 7-én, Bányásznapon (forrás: Monostori család albumából)
Borítókép: A Dorogi FC igazolt játékosai által megörökített élőkép és a centenáriumi logo
Külön köszönet Monostori Tivadarné Margó részére a megjelölt fotó megosztásáért.
Szabó Gyula