A játék, szerencsejáték a civilizáció kezdete óta jelen van az emberiség életében, a mindennapokban, noha nyilván az idők során jelentős változások történtek ezen a téren. Ez magától értetődő, hiszen az ember alapvetően közösségi lény, szeret játszani, kedveli az Amunra casino jellegž versengés által szerzett izgalmakat.
Nyilván azok a játékok, amelyeket az ősember játszott szabadidejében, meg sem közelítik azt a fajta élményt, amit az olyan, ma népszerű online szerencsejáték oldalak kínálnak, amilyen az amunra-kaszino.com címen elérhető Amunra casino, de hát ez is a korral változott.
A régészeti kutatások, amelyek újszerűen, a munka irányából közelítették meg őseink életét, arra a megállapításra jutottak, hogy az akkori életforma jóval lazább volt, mint azt sokáig feltételezték. Eleink heti munkaideje, ha így fogalmazunk, meg se közelítette a ma hivatalosnak számító heti 40 órát, így képletesen fogalmazva, több idejük lett volna az Amunra casino jellegű kikapcsolódásra.
Ez azért van így, mert a kutatások tanúságai szerint egyes csoportok, közösségek létszáma jóval nagyobb volt, mint amennyi emberre egyidőben szükség volt a vadászatok, a táplálék beszerzése során. Úgyhogy a csoportok tagjai váltásban jártak vadászni, ami amúgy is napi 3-4 órát vett igénybe.
Amiből pedig következik, hogy több szabadidejük volt. Nyilván ezt támasztják alá a barlangrajzok is és emiatt vannak olyan leletek, amelyek arra utalnak, hogy kezdetleges formában akkoriban alakult ki néhány ma is ismert szerencsejáték, amilyen a kockadobás például.
Az ókorban mindez tovább fejlődött, annál is inkább, mert ekkor már jellemzőbb volt, hogy az emberek találkoztak, keveredtek egymással. A különböző vásárokon, tömegesebb rendezvényeken is voltak különféle sorsjátékok, arról nem is szólva, hogy a csatába küldött seregek tagjai is elütötték valahogy az időt.
Az első kaszinóktól a virtuális játékokig
Az első kaszinó, olyan formában, ahogy ma ismerheted, és amiből később az Amunra casino is kinőtt, 1638-ban nyílt meg az akkori Itáliában, ez volt a Casino di Venezia, amely egyébként ma is látogatható. Persze akkoriban még nem mindenki előtt álltak nyitva ezek a létesítmények. Azok ugyanis még sokáig csak az arisztokrácia számára biztosítottak bebocsátást.
Ebben az időszakban alakultak ki és nyerték el többé kevésbé ma ismert formájukat és szabályrendszerüket az olyan játékok, mint a rulett, a póker, a blackjack, vagy a baccarat. Európában a kaszinók, a szerencsejáték gyorsan elterjedt, majd elérkezett a 19. század, amikor az Amerikát elárasztó telepesek magukkal vitték ezeket a játékokat.
Ezután pedig, ahogy a vasútvonalak egyre inkább behálózták Amerikát, az új telepeken megjelentek a különböző szerencsejátékok is. Azok kezdetben komoly felzúdulást keltettek, az elveszített pénz miatt gyakran konfliktusok is kialakultak, ezért sok helyen a betiltás időszaka következett.
A kaszinózás szempontjából az áttörést az 1930-as évek jelentették. Ekkor engedélyezte Nevada állam kormányzója a szerencsejátékokat és megkezdődhetett Las Vegas sikertörténete.
Ahogy az eddigiekből is látszik, a szerencsejátékok mindig is a mindennapok részei voltak, azonban Las Vegas népszerűsége vezetett el oda, hogy bekerült a népszerű kultúrába. A filmekbe, a zenébe, a művészetekbe.
Sinatra, Elvis és a többiek
Las Vegas üzemeltetői igen gyorsan ráébredtek, hogy a nagy forgalom és a folyamatos látogatottság fenntartásához nem elegendő játéktermeket biztosítani. A cél az volt, hogy a vendégek minél több napot töltsenek a városban. Éppen ezért a szállodák mellett folyamatos szórakozást is kell számukra biztosítani.
Már a harmincas évek második felében megjelentek itt a zenés rendezvények, az élő koncertek, noha az igazi fellendülésre ilyen tekintetben csak az ötvenes évektől került sor és két úriember nevéhez fűződik.
Az egyikük Frank Sinatra, aki 1959-től nagyjából négy évtizeden keresztül lépett fel ebben a városban. Sinatra még tulajdonrészt is vásárolt az egyik kaszinóban a város és Sinatra neve ezen időszakban teljes mértékben összefonódott.
Elvisnek hosszabb időre volt szüksége, hogy meghódítsa ezt a várost. Karrierje elején is fellépett itt, de elég hűvös volt a fogadtatás, ő azonban nem adta fel. Az esküvőjét is itt tartotta és persze itt készült a Viva Las Vegas című film is.
Végezetül a hatvanas évek végén telepedett itt le, ahol a haláláig több ezer koncertet tartott. Ha Elvisről van szó, aki ma Las Vegasba látogat, minden sarkon Elvis imitátorokat láthat, úgyhogy a Király végül mégis meghódította a várost.
A Keresztapától a Másnaposokig
Las Vegashoz a szerencsejátékok, a csillogás, az éjszakai élet és persze az alvilág is kapcsolódik. Éppen ezért nem kellett sokat várni arra se, hogy a filmipar is felfedezze magának ezt a várost. Annál is inkább, mert a szesztilalom idején valóban sok kétes figura vett részt a város arculatának kialakításában.
Ha olyan filmekről van szó, amelyek Las Vegashoz kapcsolódnak, a Keresztapa trilógia mindenképp az elsők közé kívánkozik, már csak ismertsége okán is. A Corleone családnak komoly érdekeltségei vannak a sztori alapján ebben a városban, sőt a családok közötti egyik konfliktus is az itteni érdekszférák okán tör ki.
Ezen felül még számos alkotás készült, amelyek ilyen szempontból közelítenek a városhoz, de természetesen a másik véglet, a vígjátékok sem hagyták ki a városban rejlő ziccert. Hiszen, például a legendás, gyorsan megköthető vegasi esküvők rengeteg humorpotenciált tartogatnak.
Elég csak megemlíteni az utóbbi évtizedek két sikersorozatát. A Jóbarátok és az Agymenők sem hagyták ki a lehetőséget, hogy néhány epizódot itt készítsenek el. Na és ott van a Másnaposok, amely Mike Tysonnal és Phil Collins slágerével írta be magát a filmtörténetbe.
Dosztojevszkijtől Flemingig
A végére maradt ugyan, pedig az összes művészeti ág közül talán az irodalom fedezte fel magának elsőként a szerencsejátékok és kaszinók világát, azoknak az emberi lélekre, sorsokra, viszonyokra kifejtett hatását.
Nyilván itt is hosszasan lehetne sorolni a műveket, amelyek kapcsolódnak a szerencsejátékokhoz, de emeljünk csak ki kettőt.
Az egyik Fjodor Dosztojevszkij: A játékos című regénye, amely nem más, mint egy pszichológiai portré. Egészen más megközelítésben került az irodalomba a kaszinózás Iam Fleming révén. Ő ugyanis a James Bond sorozaton keresztül örökítette meg a kaszinózást.
Ez pedig már átfedés is, hiszen a regényekből nagy sikerű filmek lettek, vagyis elmondható, hogy a kaszinózás, a szerencsejátékok keresztül-kasul átszövik a populáris kultúrát. Ennek magyarázata pedig ezen cikk elején található.
A szerencsejátékok mindig is velünk voltak, az ember a kezdetektől vonzódott a versengéshez, a játékhoz, az izgalmakhoz, éppen ezért az emberi sorsok ábrázolása, a történetmesélés is hitelesnek bizonyul ilyen megközelítésből.
Ha a többség nem is jár kaszinóba, azért valamilyen formában mindenki kapcsolatba kerül a szerencsejátékokkal. Akár csak egy gyors fogadáson keresztül, akár baráti pókerpartin, vagy másféle félig meddig kötetlen megmérettetésen keresztül.
