1924 nyara mozgalmas időszaka volt Dorognak a sport terén is. Rövid időn belül három komoly versenyt rendeztek a dorogi sporttelepen. Előbb július legvégén a Duna-kerület, illetve a Pestvidéki bajnoki úszó döntőre került sor, amely a sportág valamennyi számát felölelte, alig három héttel később pedig országos atlétikai vetélkedés folyt a hazai elit jeles képviselőinek részvételével. Településünk nem csak kiváló házigazdának bizonyult, de mindkét versenynapon a Dorogi AC sportolói is indultak a népes mezőnyben, ahol szép eredményeket értek el.
Az alig három éve avatott csodálatos dorogi sporttelep a létrejöttét követően máris gazdag programok lebonyolításának a színhelyévé vált. Ehhez jött hozzá az ugyancsak nagyszerű, egyben egyedülálló uszoda is, amely az ország vidéki települései közül elsőként Dorogon épült meg 1922-ben. Az uszoda az úszó sport valamennyi versenyszámának lebonyolítására alkalmas volt. Az 1923-as évben máris egy komoly versenynek adott otthont, a következő évben pedig ugyancsak házigazdája volt az aktuális viadalnak. Az érintett résztvevő egyesületek jöttek is szép számmal, ahol a Dorogi AC menet közben megalakult új úszó szakosztálya is képviseltette magát. A lakosság körében is nagy várokozás előzte meg a versenyt és meglehetősen sokan foglaltak helyet a lelátókon és a medence partjai mentén.
A dorogi uszoda az 1920-as években
A helyi sportolók szép eredményeket értek el, köztük az esztergomi úszók közül is többen remekeltek. Az egyik legnagyobb favorit klub a Rákosligeti Úszó Egylet (RUE) volt, amelyet ugyancsak népes szurkolótábor kisért el Dorogra. Nagyszerű hangulatban zajlottak a versenyszámok, a közönség harsány biztatása közepette. A verenynapot Géczy Iván főhadnagy, a Magyar Úszószövetség képviselője nyitotta meg hivatalosan. A programban az úszósport minden ágazata szerepelt mind női, mind férfi kategóriában, valamint az ifjúságiak ugyancsak teljeskörű versengése. A női 100 méteres gyorsban két rákosligeti hölgy állhatott a dobogó legfelsőbb fokaira, míg a bronzéremet az esztergomi Csincsurának sikerült megszereznie. A férfi 100 méteres hátúszás során az esztergomi szakosztályvezető, Rudolf Lóránt is indult, mit több, elsőként ért a célba, azonban ideje elmaradt az országos átlagtól. A második helyre a Rákosliget versenyzője, Rubi Alfréd, míg a harmadikra egy szintén esztergomi, Etter Kálmán futott be. A 100 méteres férfi mellben Schmiedt Gyula, Katona Gábor és Vermes Pál sorrend alakult ki. Schmiedt aztán a műugrásban is jeleskedett és lett abszolút győztes Ruhy, Kürcz és Zappert előtt. Érdekes versenyszám volt a 3×100 méteres vegyesváltó, amelyben az esztergomiak vitték a babért.
Hasonló beharangozó volt a sajtóban, mint a mellékleten látható 1922-ben rendezett versenynek (forrás: Esztergom és Vidéke újság, 1922. július 23. száma)
Az ifjúsági korúak mezőnyében Löwinger, Komáromy, Nemes, Becker és Huray szerepeltek a legkiemelkedőbben. A vízilabda összecsapásra mindössze három csapat; a házigazda dorogiak, az esztergomiak és a rákosligetiek neveztek, ám sajnálatos módon, végül nem sokkal a megmérettetések előtt a dorogi legénység visszalépett, így a pólóban csak egyetlen találkozó jelentette a csatározást, amelyben egyértelműen a Rákosliget számított az esélyesnek. A közönség dorogi része is az esztergomi csapatnak drukkolt, főleg a mérkőzés elején történtek miatt. Ugyanis a RUE legénysége kifogásolta a labdát, miszerint az be lett zsírozva és az nem kedvez nekik. Rögvest labdacserére került sor, ám az új labda sem felelt meg, mondván, az meg túl könnyű. Így aztán már a harmadik labda is bevetésre került, s ez már ízlet a méltatlankodó csapat játékosainak. Ennek ellenére az esztergomiak szereztek vezetést és néhány tréfás kedvű dorogi megjegyezte, hogy milyen érdekes, a reklamálók éppen a számukra kifogástalannak tartott labdával kaptak gólt. Jót derült erre a nézősereg, s egyben innentől kezdve teljes lelkesedéssel buzdították a dorogiak is a szomszédvár csapatát. Meg is lett az eredménye, mert növelték előnyüket és csak ezután tudott szépíteni az ellenfél, amely nagy hajrát nyitott az egyenlítésért. Erővel azonban nem bírták és az egyre jobban kifáradó játékosok nem tudták befolyásolni, hogy a végén két újabb esztergomi találat szülessen, amellyel váratlan és meglepő, de teljesen megérdemelt győzelmet arattak.
A dorogi kettős atlétikai verseny beharangozója az Esztergom és Vidéke 1924. augusztus 10. számában
Alig pár héttel később újfent nagyszerű sportrendezvény színhelye volt Dorog. Ezúttal az atlétikáé volt a főszerep, s mindjárt egy kettős viadalra került sor. A sporttelep 1921-ben történt hivatalos megnyitó ünnepsége keretén belül egy nagyszabású atlétikai versenyt rendeztek, amely korántsem rendhagyó, s egyszeri fellángolásnak bizonyult. Onnantól kezdve minden év augusztusában megrendezésre került a DAC atlétikai viadala, amely országos szintű volt és a kezdetektől fogva bekerült az egyik legnépszerűbb sportesemények közé. Az ország legnevesebb, leghíresebb atlétái örömmel érkeztek évről-évre, komoly rangnak tartva a dorogi szereplésüket. Helyi szemszögből csak fokozta az értékét, hogy a dorogi atléták is egyre komolyabb tényezőnek számítottak, így a sportoló hírességek mellett a helyi érdekeltség csak fokozta a dorogiak lelkesedését. 1924-ben a DAC fennállásának tizedik évében járt és addigra már egy sor sikert és elismerést vívott ki. Ez önmagában is nagyszerű tény, azonban mindezt egy meglehetősen viharos és kőkemény történelmi háttér közepette sikerült elérnie. Az I. világháború, majd az azt követő trianoni országvesztés ellenére az építő munka és fanatikus életben maradás erős szándéka jellemzte a korszakot. A dorogi sporttelep és a hozzátartozó versenyuszoda megépítése is jól példázza ezt a törekvést. Értékét emeli, hogy teljesen önerőből teremtették meg a dorogiak. A település vezetőinek erőfeszítése és a lakosság önzetlen társadalmi munkája által született ez a csoda, amely bármelyik nagyvárosnak is a dicsőségére válna.
A dorogi sporttelep az 1920-as években
1924 augusztusában egymás utáni két rangos atlétikai verseny is zajlott Dorogon. Elsőként folyó hó 15-én Országos Atlétikai Viadalt tartottak fantasztikus mezőnnyel, két napra rá, pedig a Magyar Atlétikai Szövetség öt kerületének válogatottjai mérték össze tudásukat. Számos szakember és a sajtó képviselői mellett a település előljárói, tisztviselői is tiszteletüket tették és a szokásoknak megfelelően, ezúttal is zsúfolt nézőtér várta a versenyt. Érdekes sporttörténeti párhuzam, hogy 1924-ben került sor a Párizsi olimpiára és a dorogi versenyek jeles évfordulója alkalmából készült cikkem során kerek 100 évvel újfent Párizs adott otthont az olimiának.
Borítókép: Korabeli atlétikai és úszóérmek
Szabó Gyula