Északi kalandok

A „nevében” zöld és egy „valódi” zöld sziget, pontosabban szigetek felfedezése felejthetetlen élménnyel szolgálhat minden kalandor számára. Lieber Tamás tartalmas utazás keretében járta be Délnyugat-Grönlandot és a Feröer-szigeteket. Beszámoló.

Mi a közös Tádzsikisztánban, Norvégiában és a Grönlandban? Látszólag semmi, de ha követjük Lieber Tamásnak, a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) elnökének beszámolóit, akkor láthatjuk, hogy a dorogi barlangász rendre különleges helyeket keres fel a nagyvilágban.

A legutóbbi, grönlandi és feröer-szigeteki túrájára egy barátja révén jutott el, aki bakancsos utazásokat szervező irodát működtet. Mivel ez nem egy megszokott és felkapott utazási cél, a szervezés is mondhatni több odafigyelést, energiát igényelt. Lieber Tamás szerint az viszont mindenképpen előnyös volt, hogy a grönlandi látogatás utánra tervezték a feröeri kiruccanást, így nem kellett hazajönni és itthonról visszatérni a végtelen zöld tájairól híres szigetekre, hanem rögtön be tudták vállalni a második kalandot is.

Lieber Tamás az utazás során folyamatosan jelentkezett a közösségi oldalán képekkel, videókkal, rövid beszámolókkal. Aki követte az írásokat, gyakorlatilag úgy érezte, mintha ő maga is a csapattal tartott volna a messzi északra.

Az első grönlandi napjukon a Kangerlussuaq-tól 30 km-re található Russel-gleccsert nézték meg, ahová terepjáró buszokkal vitték ki az utazókat. Elképesztő élményként írta le azt, ahogy rámerészkedtek a 800-1000 kilométer széles belföldi jégtakaró nyúlványaként „létező” gleccser szélére.

A BEBTE vezetője számos érdekességet elárult lapunknak, mint például, hogy a Grönlandon csak a nyugati parti sávban vannak települések, autóval járható utak csak a településeken léteznek, így kizárólag hajóval és repülővel lehet eljutni egyik helyről a másikra. Ottjártukkor az időjárás annak ellenére is kegyes volt hozzájuk, hogy a nyár igen változékony a szigeten. Volt, hogy gyönyörű napsütésben túráztak, de például a derült időben is megérezték a hideg szeleket, amelyek a majd 2 millió négyzetkilomért borító jégtakaró felől érkeztek. – Olyan érzés ez, mint ha magunkra nyitnánk egy hűtőház ajtaját – mondta. Arra viszont talán ők sem gondoltak, hogy olyan szúnyoginvázióval találkozhatnak ott, mint itthon, a júniusi dunai árhullám után…

Lieber Tamás megosztotta követőivel egy bolti élményét is. Sisimiut településen betért egy SPAR-ba, ami inkább egy klasszikus vidéki üzletre hajazott. Az alapélelmiszereken túl a motorolajok mellett horgász- és vadász kellékekig mindent be lehetett ott szerezni. Egyébként felejthetetlen pillanatokban nem volt hiány, a bálnaszafari és az úszó jéghegyek látványa örökre beíródott az emlékezetükbe. Például hosszúszárnyú bálnát is láthattak.

Grönland után következett Feröer-szigetek, ami „misztikussága” miatt már pusztán az elhelyezkedése miatt felkelti az utazók érdeklődését. Lieber Tamás és társai felkeresték a vulkanikus szigetcsoport egyik legrégebben lakott települését, Tjørnuvíkot, ahol jelenleg nagyjából hetvenen élnek.

A végeláthatatlan zöld mezők, a hegyek, és a sziklákat körülvevő „zord” tenger alapján akár barátságtalannak is vélhetnénk a területet. Bizony, azért magyar embernek furcsa ez a hely, de ahogy Grönlandon, úgy itt is alkalmazkodni lehet a körülményekhez.

Lieber Tamásék vízeséseket is felkerestek, számos csúcsot megmásztak, sőt Kalsoy szigetén lundákat és már egyéb fajokat is sikerült megörökíteniük. Az úgynevezett „Lebegő-tó” és James Bond sírjánál nem (az utolsó filmjében Kalsoy szigetén forgatták az ominózus jelentet, amelyben meghalt a főhős, ennek pedig emléket állított a szigetország kormánya) hiányozhatott a programok közül, ami Feröer-szigetek egyik kiemelkedő látványossága. No de beszéljenek inkább a képek, melyek akár minket is egy kellemes utazásra sarkallhatnak.

Lieber Tamás beszámolói a túrákról ide kattintva tekinthetők meg! Szeptember 26-án, csütörtökön 18 órától pedig a dorogi művelődési házban tart vetítettképes előadást. Facebook esemény>>