2014. június 28-án életének 77. évében elhunyt a Dorogi AC egykori vezetőedzője, a kubai labdarúgó válogatott volt szövetségi kapitánya, a Magyar Olimpiai Akadémia tagja, neves szakíró és sportpolihisztor, Ivanics Tibor. Két periódusban is – előbb 1975–1978, majd 1982–1983 között –, összesen 4 évadon át vezette a dorogi csapatot. Irányítása alatt jutottak fel az NB I-be, amely egyben a klub történetének utolsó első osztályú szerepelése is volt.
Ivanics Tibor 1937. június 29-én Gyulán született. Tanulmányai lévén került a fővárosba, ahol igazolt labdarúgó lett, mégpedig a Lágymányosi Dohánygyár csapatában. 1951-ben mutakozott be elsőként a felőttek között a KELTEX játékosaként, ahol 1956-ig szerepelt. Négy éven át a TFSE gárdájában játszott, majd 1960-ban a Ferencváros igazolta le. 1962-ben a Petőfi Statisztika labdarúgója lett, közben a TF-en edzői képesítést szerzett. A következő évben befejezte az aktív játékot és edzőként helyekedett el. Elsőként a KSI utánpótlás csapatát vezette, majd 1964-ben kinevezték a Magyar ifjúsági válogatott erőnléti edzőjének. 1971-ben Kubába hívták, ahol a nemzeti csapat kapitánya, valamint tartományi sportszakfelügyelő lett. Nagy megbecsülést és elismertséget szerzett a karibi országban, ám szíve hazahúzta és 1975-ben visszatérve, az NB II-es Dorogi AC vezetőedzője lett.
Ivanics Tibor bal szélen öltönyben csapatával Dorogon
Dorogon máris az első évében kimagasló sikert ért el, miután csapatát az NB I-be vezette, amely azóta is a dorogi labdarúgás utolsó élvonalbeli szereplését jelenti. Egy évadot tölthettek a legjobbak között, majd az 1977-es kiesét követően még egy telejs évadon át maradt Dorogon. Külön érdekesség, hogy testvére, Ivanics Tamás a dorogi csapat keretének tagja volt akkoriban. 1978-ban visszahívták Kubába. Ezúttal is a kubai válogatott szövetségi kapitányi tisztét töltötte be. Csapatával sikeresen vették a selejtezőket és kijutottak az 1980. évi olimpiára, ahol az 5. helyen végeztek. Az olimpiát megelőző évben számos előkészítő mérkőzésen szerepeltek, amely között szerepelt egy magyarországi vendégszereplés is. Ennek keretén belül hozták tető alá a Dorog elleni mérkőzést. A mester 1982-ben végleg hazajött és újfent a dorogi csapat edzője lett, amellyel egy évadot szerepelt az NB II-ben. Dorogról az útja Bajára vezetett, majd a MALÉV SC-hez, s végül a nyolcvanas évek végén fejezte be edzői tevékenységét.
A kép bal szélén állva az NB I-be feljutott csapatával 1976-ban
Ezt követően a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézet oktatója volt, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőbizottságának titkára. Testnevelő tanárként tanított a budapesti Vasútgépészeti Technikumban és a dr. Mező Ferenc általános iskolában. 1996–2008 között tagja volt a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának, valamint a Nemzeti Olimpiai Bizottságnak. Sporttevékenységei során szakirodalmi kiadványokon is munkálkodott. Számos könyv szerzője, társszerzője volt. Hosszú éveken keresztül a sport és az olimpiai eszme népszerűsítését tűzte ki fontos feladatként. Megszámlálhatatlan előadást és élménybeszámolót tartott országszerte. Egyik fő szervezője a szellemi olimpiai vetélkedőknek és az olimpiai táboroknak, valamint a honi sporttal kapcsolatos megemlékezések, rendezvények és a sporttémájú könyvbemutatók elmaradhatatlan résztvevője.
Az utolsó NB I-es dorogi csapattal, a középső sor jobb szélén 1977-ben
Doroggal és a dorogi egyesülettel való kapcsolatát is híven ápolta, gyakori vendégként fordult meg városunkban. Többször vállalta a Dorog öregfiúk csapatának vezetését is. Többek között a Ferencváros és a REAC elleni mérkőzéseken is a dorogi kispadon ült. Feleségével egy közös gyermekük, Andrea leányuk született. Élete utolsó éveit egyre súlyosbodó betegsége keserítette. Nem sokkal halála előtt a betegágyáról küldte utolsó üzenetét a dorogiaknak, amelyben gratulált a klub centenáriumához. A sors fintora, hogy közvetlenül egy nappal a 77. születésnapja előtt hunyt el. Szerteágazó, roppant hasznos és tartalmas munkásságát rengeteg kiadványa őrzi.
Nosztalgia találkozón a középső sorban balról a negyedikként egykori csapata tagjaival és a szakvezetőkkel 2006-ban Dorogon
Szakirodalmi munkái
Kitüntetései
Borítókép: Ivanics Tibor ifjú és idősebb kori portréja.
Szabó Gyula