A Dunán levonuló árhullám több, nagy kiterjedésű szúnyog-tenyészőhelyet hagy maga után, ez jelentős szúnyogártalomhoz is vezethet. Ennek megelőzése érdekében a folyó mentén biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Komárom-Esztergom vármegyében június 10. és 16. között mintegy 400 hektáron végeznek biológiai kezelést a Duna mentén.
Először földi biológiai gyérítési módszert alkalmaznak a természetvédelmi oltalom alatt nem álló ártéri területeken. Ezt követően a növényzettel fedett területen a levegőből, granulátum formában juttatják ki a lárvákat elpusztító biológiai készítményt.
A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan. Ugyanakkor természetvédelmi területeken ez a módszer is csak korlátozott mértékben, külön engedély alapján végezhető.
A melegben a csípőszúnyog-lárvák fejlődése felgyorsul, akár egy hét alatt is kifejlődhetnek. Ezért is különösen fontos, hogy hetente többször kiöntsük a kertben és erkélyen lévő tárgyakban összegyűlt vizet.
Forrás: Katasztrófavédelem
