Háromnegyed évszázada, 1949. május 20-án Ajtay Zoltán bányamérnök és munkatársai által elkészült, a bányaművelést forradalmasító találmány, az F-típúsú vágathajtógép. Ez hatalmas mérföldkövet jelentett a magyar és az egyetemes bányászat történetében. A nagyszerű találmányt fokozatosan fejlesztették és a világ számos országában is rendszeresítették. A feltalálók és kivitelezők vezetője, dr. Ajtay Zoltán alkotásának elismeréseként Kossuth-díjat kapott.
Az elővájások gépesítésének első sikeres kísérlete a magyar bányák közül legelőször Dorogon történt 1921-ben. Schmidt Sándor vezetésével a dorogi bánya a széntermelés és feldolgozás mellett kiemelt figyelmet fordított a fejlesztésekre is. Dorogon kiváló kutató és kisérletező műhelymunka zajlott, amely a későbbiekben is töretlen maradt. Még a II. világháborút követő évek nehéz időszaka sem tudta visszavetni ezen törekvéseket és a negyvenes évek második felében korszakalkotó találmánnyal rukkoltak elő.
Ajtay Zoltán középen dorogi munkatársai, Albel Ferenc és Keszthelyi Gyula körében (forrás: Pilisi Szénbányák – lapunk.hu)
1949. május 20-án a tervezéseket és kisérleteket irányító dr. Ajtay Zoltán bányamérnök, a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalat igazgatója dorogi munkatársaival, Szilárd József gépészmérnökkel és Koszorús István gépkonstruktőrrel szabadalmaztatták az F-típúsú vágathajtógép prototípusát. A világon egyedülálló találmány a termelés hatékonyságának nagymérvű fokozása mellett egyúttal a bányászok munkavégzését biztonságosabbá és kíméletesebbé tette.
A szabadalmaztatásra készült tervrajz (forrás: Bányászati múzeum online)
Az Országos Találmányi Hivatal az AA188 számú határozattal a 185. lajstromszámú szerzői tanúsítványt adta ki rá. A találmány szerkesztési munkálataiban még Nábrádi Árpád és Váradi László is részt vettek. Ez kapta az F-1 nevet, majd a feltalálók még ugyanebben az évben előálltak a fejtőgép továbbfejlesztett változatával, az F-2 típúsú lánctalpas, önjáró fejtő-rakodógéppel. A gyártás a Dorogi Szénbányák Vállalat Dorogi Központi Műhelyben zajlott. Alább szó szerint mellékelem a korabeli beszámolót a nagy esemény visszhangjáról.
Postai bélyegen is megörökítésre került (forrás: Bányászati múzeum online)
„Kiemelkedő esemény volt, hogy, Vas Zoltán és Zsofinecz Mihály miniszterek személyesen győződtek meg a fejtőgép működéséről. Az OT rendeletére 22 országban rendelték el a szabadalmaztatást. Vas Zoltán miniszternek írt feljegyzésében Hansági Imre tájékoztatást adott arról, hogy utasították a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalatot a fejtőgép haladéktalan kivitelezésére. A kivitelezésre a miniszter úr engedélye alapján 30.000 Ft.-ot biztosítottak. Feltétlen szükségesnek tartotta Hansági, hogy a bevált réselőből további 6-6 db kerüljön legyártásra, hogy kerüljön alapos kiértékelésre a réselőgép nélküli és a réselőgépes termelés elért teljesítménye, figyelembe véve a darabos széntermelésének igényét. Erre a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalatnak 50.000 – 60.000 forint póthitelt javasolt. (1949. október 27.) Az F2 típusú fejtőgéppel Tatabányán is végeztek kísérleteket.”
Emlékmű az Otthon téren (forrás: Wikimedia Commons)
A találmány elismeréseként Ajtay doktort a Kosuth-díj arany fokozatával tüntették ki 1951-ben. A kiemelkedő szaktekintély számos egyéb magasrangú kitüntetésben részesült hosszú és igen tartalmas munkássága során. Háromszor is megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, mégpedig 1948-ban, 1966-ban és 1979-ben. Rövid időn belül az F típúsú vágathajtógép család sorra bővült és sikeresen álltak a termelés szolgálatában az F-3, F-4, F-5 és F-6 típusokok is. A későbbiekben egészen az F-9 típusú változat is elkészült, amely 1978-ban került bevetésre. Gyakorlatilag a világ minden táján alkalmazták és jelenleg is használatban van, egyes típusainak pedig nyugati cégek a gyártási és forgalmazási jogát is megvásárolták.
A dorogi Miniverzumban látható dioráma (forrás: Turizmus.com – Bányászattörténeti Miniverzum nyílt Dorogon)
Településünk is igyekezett nagy becsben tartani és méltó módon őrizni emlékét. Évtizedeken keresztül a Bécsi út mentén, a Határ csárda mellett iparművészeti emlékműként helyezték el az F-6 típust, amelyet a szovjet hősi emlékmű felszámolását követően az Otthon téri parkba költöztették, napjainkban pedig a dorogi Bányászati Miniverzumban van kiállítva, egyben terepasztalon dioráma formájában működés közben is meg lehet csodálni.
Részben a találmány szabadalmaztásához kapcsolódóan kibocsájtott emlékérem, 1949. május 22-i dátumozással (forrás: Vatera.hu).
Borítókép: F-5 típusú fejtőgép a Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Technikum tanműhelyében az 1950-es években – forrás: Pilisi Szénbányák, lapunk.hu)
Falhasznált irodalom
- Glevitzky István – dr. Korompay Péter: 100 éve kezdődött a vágathajtás Dorogon – Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Dorogi Helyi Szervezete, 2021.
- Kovács Lajos – Solymár Judit: Dorogi Lexikon, 2008.
Szabó Gyula
