Rendkívüli ünnepre került sor húsvét harmadik vasárnapján, április 14-én az esztergomi bazilikában: Erdő Péter bíboros, prímás felszentelte az új misézőoltárt, melynek márványtömbjét Ferenc pápa áldotta meg tavaly a budapesti látogatása során. A szertartást követően a főpásztor a bazilika újonnan elkészült második emeleti panorámatermét is megáldotta – írja a Magyar Kurír.
Erdő Péter bíboros a jeles eseményen homíliájában arról is beszélt, hogy a Feltámadott nem puszta fantáziaszülemény, nem pusztán a szeretet és az öröm vetíti ki az apostolok képzeletében, hanem valódi realitás. Ugyanolyan realitás, vagy még nagyobb, mint a történelemnek bármilyen eseménye.
A II. Vatikáni Zsinatot követően megvalósult liturgikus reform úgynevezett szembemiséző oltár létesítését irányozta elő a katolikus templomokban – mondta el Török Csaba plébániai kormányzó a vasárnap délelőtti oltárszentelésről. Majd hozzátette: Az esztergomi bazilikában óvatos lépésekkel igyekeztek megtalálni az alkalmas helyet és formát egy ilyen új oltár emeléséhez. Több eltérő megoldást követően az 1991. augusztus 16-i, Szent II. János Pál pápa által bemutatott esztergomi mise oltára került a szentély előtti dobogóra, és szolgált miséző oltárul egészen 2023-ig. Ennek ugyan díszes XVIII. századi előlapja volt, ám valójában fából készült, és ideiglenes megoldás volt csupán. Most érkezett el az idő arra, hogy a kövezet és a szentélybútorzat felújításával egy időben végleges kőoltárt építsenek hazánk főtemplomában.
A tervpályázatot Jahoda Róbert nyerte meg, aki ugyanabból a kőből, fekete erezetű fehér márványból alkotta meg az oltárt és az ambót, kifejezve e kettő egységét a liturgiában. A szentély elrendezése is változott enyhén, hogy kellő tér és harmonikus közeg teremtődjön az ünnepi, nagyszámú papságot és asszisztenciát felvonultató liturgiákhoz. Az oltár – ősi szokást követve – asztalt mintáz, s mind a kő színében, mind tömegében, arányaiban illeszkedik a remekművű bazilikabelsőhöz.
Erdő Péter bíboros a homíliájában is kitért minderre. Kiemelte: az oltár, mint külön berendezési tárgy, már a legősibb keresztény időkben is használatban volt. „A kőből készült, nagy menzájú oltár emlékeztessen bennünket a régi katakombákra, ahol a vértanúk sírja felett mutatták be a szentmisét. Erre emlékezve helyezi az Egyház szentek ereklyéjét az oltárba. Ebben az oltárban egy olyan kő található, amely ereklyéket foglal magába” – mondta a főpásztor. „Erre is gondolnunk kell, amikor egy felszentelt oltáron szentmisét végzünk. Közösségben vagyunk a szentekkel, egymással, kedves halottainkkal. Főként pedig közösségben vagyunk magával Jézus Krisztussal, aki magához hív bennünket, hogy elvezessen az örök boldogságba, a teljes Szentháromság közösségébe” – húzta alá.
Erdő Péter bíboros megjegyezte: a szembemiséző oltár közepén vagy az oltár mellett felállítható a feszület, mert a szentmisében úgy látjuk egymást, hogy közben mindannyian Krisztusra nézünk. Megrendítő élmény a miséző pap számára, amikor egyes szám első személyben mondja ki Krisztus szavait és mintegy Krisztus személyében lép a hívő közösség elé. Ez az igazi üzenete az ilyen liturgikus térnek, nem pedig az, hogy mi csak egymással vagyunk jó barátságban és a közös társasági élményt ünnepeljük. Ez nagyon kevés volna, itt sokkal többről van szó! Mi együtt ünnepeljük magát Krisztust, az Élőt, a Feltámadottat, aki halálával és feltámadásával megváltott minket.
A szentelési misében a homília és a hitvallás után hangzott el a Mindenszentek litániája. Ennek végén helyezték be az ereklyéket tartalmazó oltárkövet az oltárba. A Szent Adalbert, Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre és a kassai vértanúk csontereklyéit tartalmazó hófehér márványtömböt Ferenc pápa 2023. áprilisban áldotta meg a budapesti nunciatúra épületében.
Az ereklyék behelyezését követően a főpásztor szentelési imát mondott, majd krizmával megkente az oltár négy sarkát és közepét (a megkenés helyét aranyozott keresztek jelölik az oltárlapon). Ezután parazsat helyeztek az oltárra, amelyen ősi bibliai szokást követve tömjént égettek. A füst és illat betöltötte a hatalmas templomteret, jelképezve az áldozatot és az imádságot, amely Isten elé száll. Végül díszbe öltözött az új oltár: terítőt, gyertyatartót, virágot helyeztek el rajta, s a felajánlással folytatódott a liturgia.
Az oltárszentelési mise után a főpásztor felkereste a bazilika újonnan elkészült második emeleti panorámatermét. Ez az impozáns terem több célt szolgált már: volt mintatár, raktár, káptalani levéltár. Egy ideje nyitva állt a bazilika látogatói előtt, ám elengedhetetlenné vált a korszerűsítés és az esztétikai színvonal emelése. Sárközi Csaba és Váczy Román tervei alapján született meg az a térkialakítás és berendezés (új vizesblokkokkal, kiszolgálóegységgel, a vendégek számára asztalokkal és székekkel, kanapékkal), amely méltó a helyhez és alkalmas immár a vendégek fogadása mellett kulturális és közösségi rendezvények megtartására is.
A terem egy részében időszaki kiállítás nyílt a bazilika most zajló felújításáról, Az idők sodrában címmel. A Kontsek Ildikó koncepciójából és felügyelete mellett, Zalavári Tibor és ifj. Straub Dezső munkájából megszületett tárlat a tárgyi emlékek mellett megannyi digitális megoldással is él, átfogó és magával ragadó összképet nyújtva a hatalmas munkálatokról.
Erdő Péter bíboros imával és a szentelt víz körbehintésével áldotta meg a panorámatermet, amely örömmel fogad minden régi és új látogatót, megmutatva főtemplomunk máshoz nem fogható szépségét.
Erdő Péter bíboros homíliája teljes terjedelmében IDE KATTINTVA olvasható!
Szerző: Zsuffa Tünde
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye / Magyar Kurír
Fotók: Mudrák Attila
