Nem olyan gyakran fordul elő, hogy nemzeti válogatott egy klubcsapattal mérkőzzön, ezért is különleges sporttörténelmi csemege az 1949. március 30-án sorra került, az akkor másodosztályban szereplő dorogiak ellen lekötött edzőmérkőzés. A nem mindennapi eseményre ráadásul a teljes magyar nagy válogatott és a B-válogatott érkezett Dorogra számos prominens szakember kíséretében. Az évfordulós megemlékezés az öt évvel korábbi cikkem frissített, bővített kiadása.
Azon az emlékezetes március végi szerdai napon felfokozott figyelem irányult Dorogra. Az esemény értékét és komolyságát mutatja, hogy a településre lerándult élsportolók és vezetőik egész napos programmal készültek. Az akkori legnevesebb magyar labdarúgók és a válogatott legendás szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv mellett olyan híres sporttisztviselők is eljöttek, mint Mandik Béla, Bukovi Márton, vagy Kalmár Jenő. A hivatalos programot Dorogon egy közös koszorúzással kezdték, majd a településen tett sétát követően az ebédre került sor, délután pedig a sporté lett a főszerep, ahol kettős mérkőzésre készültek. Ugyanis előbb a B-válogatott a Dorog tartalék csapata ellen, majd azt követően az A-válogatott a dorogiak első csapatával mérte össze erejét. Az előkészületi mérkőzések a válogatott küszöbön álló Csehszlovákia elleni idegenbeli mérkőzését szolgálták. A nézősereggel túlcsordulásig megtelt sporttelep igazi futballcsemegére készült. A belépőjegyekből származó teljes bevételt jótékony célként a Szabad Nép újság központjára ajánlották fel. A két fél előzetes megállapodása alapján többszörösen is rendhagyó volt a összecsapás, amely részletezve is lesz az alábbiakban. A mérkőzésen a település előljárói is személyesen vettek részt, ahol közvetlenül a mérkőzés előtt az akkori bányaigazgató hivatalosan is köszöntötte a résztvevőket.
Az első mérkőzésre a két csapat a következő összeállításban lépett pályra:
Magyarország B – Gellér Sándor, Kovács II. József, Szabó Ferenc, Kovács I. Imre, Patyi Mihály, Bányai Nándor, Budai II. László, Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc, Fenyvesi György, Babolcsay György.
Dorog II. – Szilágyi, Bartos Dezső, Csermák János, Farkas Imre, Sági Gyula, Horváth István, Antal, Csizmadia István, Stampf, Prohászka József, Szépvölgyi Mátyás. A játékvezető a dorogi Bárdos Sándor volt, aki előbb két évtizeden át a Dorog kiváló labdarúgója, majd a csapat edzője volt, mellette pedig hivatásos játékvezetői vizsgát is tett.
Dorogon a válogatott leggólerősebb tagjai közül balról Szusza Ferenc, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc (forrás: Planet World Cup–Legends)
Az első félidő Fenyvesi és Szusza duplái, valamint Budai góljával 5 : 0-ás válogatott vezetéssel zárult úgy, hogy 2–0-nál Szilágyi a válogatott, míg Gellér a Dorog kapujában állt. Később a térfélcsere mellett további kapuscserére is sor kerül, ugyanis a dorogi kaput a válogatott másik kapusa, Zsikla védte a folytatásban, azonban neki hatszor köszöntek be a társak, mégpedig Hidegkuti és a csereként beállt Virág István is 2–2 alkalommal, továbbá a korábban már két gólos Fenyvesi ismét betalált, valamint Babolcsay iratkozott fel a gólszerzők közé, beállítva a 11 : 0-ás végeredményt, amelyből a dorogi kapus Szilágyi csak kettőt kapott.
Ezt követően a válogatott és a dorogiak első csapata meccselt egymással, ahol a két fél a következő összeállításban kezdett:
Magyarország A – Turai István, Horváth Károly, Balogh II. Miklós, Bozsik József, Börzsenyi János, Zakariás József, Sándor Károly, Kocsis Sándor, Deák Ferenc, Puskás Ferenc, Szilágyi Gyula.
Dorog – Magyar József, Buzánszky Jenő, Kárpáti, Laczkó István, Pfluger Dezső, Bankó Zsigmond, Pozsonyi Ignác, Molnár József, Meszes Lajos, Kinczel László, Klausz József. A dorogiak edzője Wéber Lajos volt.
A jeles esemény képeslap formájában állított emléke, amely Puskás Ferenc emlékének tiszteletével egybekötve került kibocsájtásra 2006-ban. A felvételen közösen a sötét mezben lévő válogatott és a fehérben lévő Dorogi AC csapatának játékosai (forrás: Göb Sándorné)
Bár mindkét válogatott csapat félelmetes összállításban képviselte magát, ám éppen a dorogi Grosics Gyula – aki akkoriban már oszlopos tagja volt a válogatottnak – maradt ki. A kiváló hálóőr történetesen eltiltását töltötte további három kiválósággal, Czibor Zoltánnal, Illovszky Rudolffal és Lóránt Gyulával egyetemben. A nevezett játékosok ellen disszidálási kísérlet vádja merült fel, amit különös érzékenységgel vettek abban az időben a hatóságok.
Kocsis, Deák és Szilágyi góljaival a válogatott háromgólos előnybe került, amikor egy pompás akció végén Kinczel nagyszerű góljával szépített a Dorog. A gól még jobban feltüzelte a hazai fiúkat, akik a válogatott jobb szárnyát ostromolták folyamatosan, ugyanis az sebezhetőbbnek bizonyult azon a találkozón. Balogh II. nehezen tudta tartani a fürge és nagy kedvvel játszó dorogi támadókat, amit Sebes Gusztáv is észre vett, s időben cserére szánta el magát. Baloghot Siklósi István váltotta, s végül 3–1-es válogatott előnnyel ért véget a félidő. A korábbi megállapodás részeként a dorogiak 8 ifistát játszattak a második játékrészben. A válogatott is cserélt: a kapuban Ruzsa Sándor állt, míg Bozsik helyére Horváth Sándor, Szilágyi helyett Tóth III. Mátyás és Sándor helyett az első meccsen is kiválóan játszott és fáradhatatlan Szusza jött a folytatásra. Innentől aztán záporoztak Puskásék góljai. Puskás duplája, Szusza triplája és az első félidőben már eredményes Kocsis és Deák 1–1 újabb találatával alakult ki a 10 : 1 arányú valogatott győzelem. Csak viszonyításként érdemes megemlíteni a válogatott akkortájt született eredményeit: Romániát oda-vissza verték – idegenben 5–0-ra, itthon pedig 9–0-ra -, szintén oda–vissza a lengyeleket ott egy hatost, odahaza 8 gólt lőve, Svájcnak egy hetest gurítottak, az osztrákok ellen hatot, a svédek és a csehek ellen ötöt, míg Albánia ellen 12–0-ás győzelem.
A dorogi sztárparádé kiemelkedő szereplői. Balról a dorogi kaput is védő Gellér Sándor, valamint a gólszerzők közül Budai II. László és Deák Ferenc (forrás: Planet World Cup–Legends, valamint Olympedia).
Sebes Gusztáv a mérkőzéseket követő értékelésében teljes sikernek nevezte a Dorogon töltött napot. Mint nyilatkozta, a válogatott méltó és nemes ellenfelet kapott a dorogi csapatok személyében és nagy jövőt jósolt a dorogi labdarúgásnak. Továbbá kitért a baráti, melegszívű fogadtatásra és a kiváló szervezésre, s külön dícsérte a dorogi sporttelepet és a lelkes drukkerek sportszerű szurkolását, amellyel mindvégig nagyszerű hangulatot teremtettek. A Népsport sem fukarkodott a dícséretekben és egyik alcímében a következőt írta: „Az I. félidőben a kitűnő Dorog ellen nagyszerűen játszott az A-válogatott”.
A legendás szövetségi kapitány, a mesteredző; Sebes Gusztáv (forrás: The Educated Left Foot)
Mindkét fél számára mérföldkőnek is bizonyult a találkozó. Az addig is remeklő magyar válogatott innen kezdve egyenesen haladt azon az úton, amely nem sokkal később az Aranycsapat kialakulásában teljesedett ki, míg a dorogiak ebben az évben révbe értek, miután bajnoki címet nyerve újra az NB I-ben folytatták és kezdetét vette a dorogi labdarúgás legdicsőbb korszaka. Ezen felül a tartalék csapat is bajnokságot nyert a Tartalék bajnokságban. Buzánszky Jenő egy évvel később már szintén a válogatottat erősítette, míg a fentiekben említett neves szakvezető, Kalmár Jenő szintén egy évvel később a Dorog vezetőedzője lett. Bárdos Sándort a Magyar Labdarúgó Szövetség a soraiba delegálta szakértőként. Dorog hírnevének további pozitív megítélését is kiválóan szolgálta az esemény és talán nem véletlen, hogy nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a válogatott a dorogiakat választotta edzőpartnernek, s gyakorta a mai napig is a dorogi stadionnal, mint egyik népszerű helyszínként számol a Szövetség, amikor korosztályos válogatott mérkőzések rendezési jogát Dorognak ítéli. Az egykori világhírű labdarúgók szinte kivétel nélkül szívükbe zárták a dorogi stadiont és a dorogi embereket. Puskás Öcsi és Sándor Csikar számos nyilatkozatában megemlítette, hogy egyik kedvenc pályájuk a dorogi és mindig nagy örömmel jöttek Dorogra. Városunk jeles közéleti személye, egyben neves helytörténet-kutatója és publicistája, Dankó József 2021-ben megjelent hiánypótló munkája könyvben látott napvilágot Dorogi válogatottak – Válogatottak Dorogon címmel, amelynek bortóját a fentebb mellékelt képeslap fotója díszíti.
Az emlékezetes eseményről készült egykori felvétel, amely képeslap formájában is kiadásra került közvetlen Puskás Ferenc halálát követően. A fotómellékletért külön köszönet Göb Sándorné Márta részére.
Borítókép: A magyar válogatott, a Magyarország–Olaszország Európa-kupa mérkőzésen 1949. június 12-én.
Szabó Gyula
