A 2024-es tavaszi óraátállítás március 31-én, vasárnap lesz, amikor hajnali 2 órakor eggyel előre, 3 órára tekerjük a mutatót, tehát ezen az éjszakán egy órával kevesebb jut alvásra. Ritkán fordul elő, hogy az óraátállítás húsvétvasárnapra esik, ami egyúttal március utolsó napja is.
Magyarországon először 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak az emberek.
Az óraátállítás pozitív hozadékainak lényegében mára már a léte is vitatott, negatív következményeiről ugyanakkor rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy az átállítások utáni időszakban látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal. Az ok pedig nagyon egyszerű: felborul a biológiai óránk. Sőt, felborul testünk hormontermelése is, ami növelheti általános stresszszintünket, vérnyomásunkat, sőt akár vércukorszintünket is.
Az Európai Unió 2019-ben döntött a téli és a nyári időszámítás kivezetéséről – a tagállamoknak két éven belül kellett volna egyezségre jutniuk, hogy az EU melyik időt tegye véglegessé. Kompromisszum azonban azóta sem született, így egyelőre marad a mutogatók tologatása évente kétszer: egyet előre, majd egyet hátra.
A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján aktuális, míg október utolsó vasárnapján (idén október 27-e lesz) visszatekerjük a mutatót az „eredeti” állapotra.
Felhasznált források: 24.hu / velvet.hu / origo.hu
Legutóbbi cikkek
