El se hitték a szervezők, de 104-en gyűltek össze, hogy felfedezzék a Párizsi mocsarak rejtett zugait. Ez volt a harmadik túra, ami a Hamahama Természetjáró Egyesület, a Chlabaturism-Helemba, az Esztergom Anno és a Kalandos Dunakanyar összefogásából született – írja a ma7.sk
A környék történelmével Sárosi Attila, az Esztergom Anno, valamint a Hamahama egyesület titkára ismertette meg a túrázókat a köbölkúti mocsárban található kilátónál. Elmondta, Köbölkút fekvésénél fogva évezredeken át a hadak útja volt. Lakták kelták, dákok, kvádok, majd jöttek a római légiók. A köbölkúti római táborról utoljára a 178-as évben történik említés, amikor Marcus Aurelius fia vezetett erre hadakat. Ezer körül I. István király elrendelte a magyarság tartós letelepedését a területen. Az egész vidék a király birtokává vált. A „Kő kút melletti telepen” összpontosult a király szarvasmarha tenyészete, erre vezetett a sóút. A tatárjárás előtt már Köbölkút formában emlegetik a falu nevét. Kitért még a falu újabb kori történelmére, majd folytatták útjukat a nádas ösvényein.
Matej Medveď vadőr mesélt a területről, melynek vize a Garamba vezetődik. Sorolta, évente több ornitológiai tábort szerveznek szlovák és magyar madártudósok részvételével, ahol meggyűrűzik a madarakat. A mocsár legismertebb madara a fülemülesitke, amelynek ez a legészakibb fészkelőhelye. Szászával lehetne sorolni az itt fészkelő vagy az erre átvonulva megfigyelhető madárfajokat. Élnek itt még különleges bogarak, kétéltűek, emlősök. A túra résztvevői sajnos legalább négy hódtetemet láttak, úgy nézett ki, ragadozó marcangolta halálra őket.
Kisújfalun zsíroskenyér és kedves fogadtatás várta a túrázókat a kultúrházban, majd megálltak a szőlőhegyen – Szabó Gábor nyitott pincéjénél, ahol kitűnő bort, pálinkát és szőlőlevet kóstolhattak. Felsétáltak a pincék melletti Somhegyre, ahol Fodor Péter, a köbölkúti alapiskola biológia-magyar szakos tanára mutatta be a védett terület élővilágát. Megtudták, sok erre a somfa, a hegy is erről kapta a nevét. Számos védett növény – tavaszi hérics, törpemandula, nőszirom és leánykökörcsin megtalálható e dombos, füves pusztán, mely a melegkedvelő növények lelőhelye. Gyetven Melinda tanár-résztvevő elmondta, kiváló panoráma nyílt a dombról a Gerecsére, a Pilisre és a Börzsönyre, elláttak Búcs és Bátorkeszi községekig.
Visszafelé erdős területen vezetett az út, többen láttak őzeket, sőt vaddisznót is. A túra résztvevőit a köbölkúti kultúrházban finom gulyás várta. Dudek Henrietta szervező mondott köszönetet a részvételért, Sárosi Attila pedig ismertette a május végi nagy túlélő túrák programját.
Forrás: ma7.sk
Fotók: Kalandos Dunakanyar
