A tragikus hirtelenséggel elhunyt, sokak példaképeként tisztelt tanárnőre, az örmény nemzetiség, kultúra, történelem nagyrabecsült képviselőjére dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroskára emlékeztek február 6-án a dorogi művelődési házban.
A Dorog város Barátainak Egyesülete és az önkormányzat által szervezett megemlékezésen Krajcsir Piroska tisztelői vettek részt. Megemlékezett Dankó József, a DVBE korábbi elnöke, Soós Tibor író, tanár és dr. Tittmann János polgármester.
Dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-francia szakos diplomát. Az örmény nyelvet Budapesten kezdte tanulni. Dolgozott a Világirodalmi Lexikon szerkesztőségében, a Magyar Nemzeti Galériában, valamint az MTA Akadémiai Könyvtárában dolgozott. A jereváni Akadémiai Történettudományi Intézet munkatársaként nemcsak örmény nyelvtudását tökéletesítette, hanem az örmény történelmet és kultúrát mélyebben is megismerte. Az intézet diaszpóra-osztályán az erdélyi örmény kolónia történetével foglalkozott, majd családjával visszatelepült Magyarországra, és a nemzetiségi önkormányzatok megalakulása után aktívan bekapcsolódott a magyarországi örménység életébe.
Húsz éven keresztül a Zsigmondy-gimnázium tanára volt. A magyar nyelv és irodalom tanítását elődjeinek (dr. Bodri Ferenc, Lengyel László) munkáját megismerve kezdte meg; a folyamatosságra törekedve sok új módszert kipróbált és bevezetett. Az irodalom és a művészetek iránt fogékony tanítványait lelkesedésével meggyőzve éveken keresztül diákszínjátszókört működtetett. Az általa rendezett nívós előadásokat nemcsak az intézmény tanulói élvezhették, hanem a város és a megye érdeklődő közönsége is. A tanév rangos, diákok valamint pedagógusok által is várt eseménye volt az örmény-nap; melynek során előadott, mesélt, hagyományokat élesztett fel, az örmény konyhát „kóstoltatta meg”.
Diákjait nemcsak tanította, hanem látókörüket bővítette, hogy a mindennapokban is a művészetekre fogékony nyitott felnőttek legyenek. Ehhez ő adta a követendő példát.
A város kulturális életében aktívan részt vállalt, 2002-2004 között a Közhírré Tétetik Dorogon főszerkesztője volt.
Tanulmányai és férje révén szoros kapcsolata volt az örménységgel. 1995-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat, melynek több mint két évtizedig elnöke volt.
Ezalatt hosszabb ideig volt országos örmény képviselő, országos örmény önkormányzati szóvivő, és a nemzetiségi oktatási bizottság tagja. Dorogon a nemzetiségi önkormányzat több városi ünnepség szervezését vállalta sok éven keresztül: az aradi vértanúkra való emlékezés és az örmény karácsony mindig megható pillanatokat adott a résztvevőknek.
2004-től az ARMENIA örmény folyóirat munkatársa, 2006-tól főszerkesztő-helyettese. A Magyar Néprajzi Társaság, a Franciatanárok Egyesülete, a DVBE és az Ararát kulturális egyesület tagja. 2003-tól az ELTE belső-ázsiai tanszékén örmény művelődéstörténetet tanít. A hazai armenisztika jeles képviselője. 1994 óta számos kultúrtörténeti, néprajzi, ismeretterjesztő és irodalmi vonatkozású cikke jelent meg az ARARÁT, a BARÁTSÁG, az ARMENIA örmény és kisebbségi folyóiratokban, valamint a Magyar Néprajzi Társaság kiadványaiban és egyéb periodikákban.
Kulturális, oktatói és művelődésszervezői tevékenysége sokirányú: tanított örmény nyelvet, az ELTE bölcsészettudományi karán örmény művelődéstörténetet, rendezett műsoros esteket, kiállításokat, koncerteket, irodalmi színpadi előadásokat. Ezen kívül az elmúlt évek során számos ismeretterjesztő előadást tartott az örmény művelődéstörténet témakörében. 1997-től folyamatosan publikál örmény műfordításokat is. Tíz könyv kiadásában vállat szerepet szerkesztőként, lektorként, fordítóként.
Tudományos tevékenységét Magyarországra települése után is folytatta: az örmény diaszpóra és a magyarországi örmény kolónia történetét az 1915-ös örmény népirtást, továbbá a magyarországi és anyaországi örmények néprajzi hagyományait kutatta.
Több könyve jelent meg, főleg az örmény hagyományokról írt.
Emlékét tisztelettel megőrizzük.
Dorog Város Képviselő-testülete
