A vármegyei önkormányzat által koordinált fejlesztési programok révén eddig összességében mintegy 12 milliárd forintnyi forrás gyarapította az Esztergomi Járást. A fejlesztő munkáról Popovics Györggyel, a vármegyei közgyűlés elnökével beszélgettünk.
– A vármegyei önkormányzat alapfeladatként területfejlesztési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs tevékenységet lát el. Hogyan értékeli ebből a szempontból az előző évet?
– 2023 végén zárult a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), és örömmel összegezhetem, hogy a települések számos területen komfortosabbá váltak, nőtt a megtartó erejük. A 42,5 milliárd forint TOP-os forrás elosztása a helyiek igényeinek lehető legnagyobb figyelembevételével történt. Mindenhol az valósult meg, amit szerettek volna. A megvalósítást sokszor konzorciumi partnerként segítette cégünk, a megyei területfejlesztési kft. A 242 fejlesztés során megújulhattak óvodák, általános iskolák, orvosi rendelők, polgármesteri hivatalok, csapadékvíz elvezetési rendszerek, közutak, valamint több új bölcsőde épült. A helyi gazdaság élénkítéséhez iparterületek fejlesztésével járultunk hozzá. Tizenkét nagyléptékű turisztikai fejlesztés is történt.
– Az Esztergomi Járásban milyen beruházások valósultak meg a TOP keretében?
– Örömmel összegezhetem, hogy közel 12 milliárd Ft értékben hetvenkilenc projekt gyarapította a járás településeit. Többek között iparterület, inkubátorház, helyi piac, turisztikai látogatóközpont, belterületi vízrendezés, kerékpárút, óvoda-bölcsődefejlesztések, épületenergetikai és zöld város projektek valósultak meg.
– A beruházások mellett identitást erősítő programok is voltak a vármegyében. Hogyan értékeli ezek eredményét?
– Életem két nagy szakasza a megye eltérő „szegleteihez” köt – Esztergomhoz és Bábolnához –, ezért személyesen is fontos számomra, hogy elősegítsük a komárom-esztergomi önazonosságtudat kialakulását. Ez pedig leginkább ismeretek, élmények átadásával valósítható meg. Nincs hely itt felsorolni, de számtalan programmal, filmsorozattal, kiadványokkal, kiállításokkal, előadásokkal igyekeztünk eljutni az emberekhez, hogy méltán büszkék lehessenek arra, hogy ez a vármegye az otthonuk. Beszédes adat, hogy csak a kisfilmjeink eddig másfélmillió megtekintést értek el.
Lezárult egy nagy fejezet a vármegyei önkormányzat életében, de egyúttal nyílik is egy új a TOP Plusz által. Ebben a programban milyen fejlesztések valósulhatnak meg? Az Esztergomi Járás településeiről eddig hány pályázatot bíráltak el sikeresen?
– Idáig 120 pályázat részesült pozitív támogatói döntésben, mintegy 24,5 milliárd forintos forrásigénnyel, amely már az önkormányzatok számláján van. Sok helyen javában zajlanak a munkák, de jártam már projektátadáson is. Az Esztergomi Járás tekintetében harmincegy darab pályázatot bíráltak el sikeresen, melynek forrásigénye összesen közel 5,5 milliárd forint. Ilyenek például a belterületi vízrendezések, közösségi épületek modernizálása, kerékpárútfejlesztések, épületenergetika, óvoda-bölcsőde korszerűsítések, egészségügyi és szociális-, valamint zöld infrastruktúra fejlesztések. A vármegyei önkormányzat konzorciumban hat járási településsel a Gerecse Natúrpark keleti oldalán „élményút” kialakítását is tervezi a TOP Pluszban. A vármegye önkormányzata és fejlesztő cége mellett Dorog, Csolnok, Sárisáp, Annavölgy, Tokod és Bajót önkormányzata vesz részt a nemrég beadott 500 millió Ft-os projektben. A mintegy 40 km hosszú „élményutat” a Dorog – Csolnok – Tokod – Mogyorósbánya – Bajót-Péliföldszentkereszt alapútvonalon, és az arról leágazó Annavölgy – Sárisáp szakaszon tervezik kialakítani az egykori „homokvasút” nyomvonalán. Esztergomnak, mint újdonsült Megyei Jogú Városnak a TOP PLUSZ-ban külön forráskerete van, amelynek összege valamivel több, mint 6,5 milliárd forint.
– Több önként vállat feladatot is végez a vármegyei önkormányzat. Melyeket emelné ki ezek közül?
– Pályázatok bevonásával sokrétű tevékenységet végzünk. Például a TOP Plusz-ból két, közel 500 millió Ft-os turisztikai fejlesztéssorozatot valósítunk meg konzorciumban 9 települési helyszínen. A vármegyei foglalkoztatási paktum elnevezésű programban a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését, a vállalkozóvá válást igyekszünk előmozdítani. Az idős korosztályt a vármegyei Idősügyi Tanács működtetésével, programokkal, tájékoztatással segítjük. Idén szeretnénk létrehozni a Vármegyei Ifjúsági Tanácsot is azzal a céllal, hogy a különböző szervezetek hatékonyan működhessenek együtt a fiatalok érdekében. A Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal közös kezdeményezéssel, 21 alapító taggal, megyei kábítószerügyi egyeztető fórumot (KEF) hoztunk létre a kábítószer terjedése ellen. Most újra sikeresen pályáztunk, így a vármegyei KEF koordinációs szerepének erősítésére egy színvonalas szakmai napot szervezünk a közeljövőben.
