A „Vármegyei értékek” sorozatunkban a Komárom-Esztergom Vármegyei Értéktárban szereplő térségi értékeinket mutatjuk be. A Szent Kereszt Pálos kolostor és templom romjai 2015. június 25-én nyert felvételt az értéktárba.
A Kesztölctől délkeletre 1959-61-ben Méri István tárta föl a kőfallal határolt lejtős hegyoldalban egy gótikus templom. és kolostor maradványait. Az első és egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok alapítója Boldog Özséb esztergomi kanonok építtette, királyi segítséggel, 1250 körül. A korabeli. források a pálosok Szent Keresztről elnevezett anyakolostoraként (Sancta Crux, Keresztúr) említik. A rend központja a 14. század elejéig Klastrompuszta volt. Az épület együttes később tűzvész áldozata lett. A 19. századi. hagyomány templomos vagy. bencés, illetve. pálos kolostornak tartotta.
A templomot gótikus stílusban építették. A szentély igen hosszú a szélességéhez képest, ennek oka az lehet, hogy a szerzetesek az egyházi szertartások alatt a szentélyben két oldalt helyezkedtek el. A rendszerváltás után Árva Vince atya felélesztette, újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot. Minden év szeptember közepén a klastrompusztai kolostor templomának romjain az alapítókra emlékező szentmisét tartanak a pálos atyák.
Özséb 1270. január 20-án halt meg az általa alapított monostor falai között.
Fotók, forrás: kemertektar.hu
Legutóbbi cikkek
