2023-ban összesen 198 lakástűz keletkezett Komárom-Esztergom vármegyében, 33-mal több, mint 2022-ben. Az év folyamán 2.654 négyzetméternyi épített terület égett le, az egyik legnagyobb kiterjedésű tűz Csolnokon keletkezett egy családi házban szeptember elején. A tűz következtében a ház lakhatatlanná vált. Az ingatlanban tartózkodók időben el tudták hagyni az épületet, személyi sérülés nem történt.
Lakóépületekben keletkezett tűz miatt hét ember vesztette életét. A vármegyében márciusban történt a legtöbb tragikus kimenetelű eset, abban a hónapban hárman vesztették életüket, az egyik tatabányai tűzesetben egyszerre ketten. A kigyulladt lakóházakban 20 ember sérült meg, többségük a belélegzett füst miatt. A lakástüzek eloltásához 440 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 166 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás négy órán át tartott: március elején Komárom szőnyi városrészében kigyulladt egy családi ház, ahová a tűzoltók három járművel vonultak ki. A ház felső szintje és teteje égett, az ott lakó férfi az erkélyen rekedt.
2023-ban 15 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből 31 embernek kellett kiköltöznie. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 14 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, fűtőeszköz használata, és elektromos probléma okozta a tüzet. Szándékos gyújtogatás gyanúja öt lakóépületként szolgáló ingatlan tüzénél merült fel. A tűz keletkezési helye szerint legtöbbször a konyhában, a kéményben, illetve hálószobában csaptak fel a lángok.
A lakástűzzel érintett otthonok egyikében sem volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.
2023-ban 14-szer riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, ami szinte fele a 2022-es adatoknak. Két ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, de 2023-ban sem követelt emberéletet a mérgező gáz a vármegyében. Az érintett ingatlanok kettő kivételével rendelkeztek szén-monoxid-érzékelővel.
Szén-monoxid akkor keletkezik, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Bármilyen nyílt láng forrása lehet a mérgező gáznak, függetlenül attól, hogy fűtenek, főznek, vagy vizet melegítenek vele. Decemberben több olyan eset is történt, ahol gáztűzhely miatt keletkezett szén-monoxid. A kémény szabálytalan műszaki kialakítása, vagy elhanyagolt állapota is hozzájárulhat ahhoz, hogy szén-monoxid keletkezzen. A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről, a kémény ellenőrzéséről, és érdemes szén-monoxid-érzékelőt beszerezni.
Forrás: Katasztrófavédelem