A fenyő, mint faanyag, Magyarországon hosszú idő óta kiemelt szerepet tölt be. Ennek oka részben az, hogy ez a fafajta széles körben elérhető és gazdaságilag megfizethető. A fenyőfa jellemzően egy puha, könnyen megmunkálható anyag, ami lehetővé teszi a gyors és hatékony bútorgyártást. Ezek a tulajdonságok tették a fenyőt ideális választássá a múltban a bútorok, különösen a hálószobabútorok gyártásához.
A fenyőbútorok és a 17-18. században indultak hódító útjukra az országban, amikor elsősorban hálószobabútor-darabokat kezdtek belőlük gyártani.
Ekkoriban, az Osztrák-Magyar császárság és királyság időszakában, a nemesség bizony minden erejével sokszor azon volt, hogy lekoppintsa az uralkodók életmódját, és ez alól nem volt kivétel az otthonok berendezése sem.
Ám míg az uralkodóosztály bútorai általában sötét, egzotikus keményfából készültek, addig eme fafajtákat a nemesség nem tudta megengedni magának, így egy újfajta alapanyag után kellett néznie.
És ez a pénztárcabarát, ugyanakkor stabil megoldás lett a fenyőbútor.
így könnyen és gyorsan tudtak vele jól dolgozni a manufaktúrákban, a kor stílusjegyeit rajta hagyva a bútorokon. A tizenkilencedik századra a fenyőbútorok igencsak széles körben elterjedtek az egész országban; legfőképp a hálószobákba vették be magukat, hisz a díszített ágyvégek és gazdag gardróbszekrények akkoriban igen nagy divatnak örvendtek.
A hálószoba mellett azonban a fafajta idővel a nappalikba és az étkezőkbe is bevette magát, szépen-lassan egyeduralomra szert téve a bútorgyártásban. Az 1800-as években emelt népszerűségén, hogy elkezdték festeni is a bútorokat, így még több otthon számára tették őket kívánatossá, nagy változatosságot teremtve meg ezzel a hazai bútorpiacokon.
amelyek hozzájárulnak népszerűségükhöz. Ezek közül néhány a következő:
és lehetővé teszi a gyors és hatékony munkavégzést. Ez a gyorsaság különösen fontos, figyelembe véve a folyamatosan növekvő keresletet az olcsó, mégis minőségi fenyőbútorok iránt.
Egyrészt, a fa könnyű megmunkálhatósága csökkenti a gyártási költségeket. Másrészt, a fenyőfa, különösen a lucfenyő és az erdei fenyő (más néven borovi fenyő), gyors növekedési tulajdonságai miatt rövid idő alatt kitermelhetővé válik, kivágható.. Magyarországon a lucfenyőt főként az Alpokalja területén találjuk, mely a hűvösebb és magasabb vidékeket részesíti előnyben. Az erdei fenyő viszont sokkal elterjedtebb, a mediterrán térségektől egészen a sarkkörig található.
Mindkét fenyőfajta felhasználása sokrétű a bútorgyártásban, legyen szó tömör fáról vagy furnérról.
A bútorok figyelmes pácolással és lakkozással hosszú élettartamúak lehetnek. A XIX. században, amikor a kereslet némileg csökkent, az élelmes gyártók festett fenyőbútorokkal hódítottak új piacokat. A fenyőfa szerkezete mélyen beszívja az olajos alapú színezőket, így a festett bútorok széles színválasztékban elhelyezhetőek.
A fenyőbútorok megfelelő ápolással hosszú ideig megőrizhetik szépségüket, idővel még rusztikusabbá válnak. Azonban érzékenyebbek a karcolódásra és ütésnyomokra, mint a keményfából készült társaik. Megfelelő ápolással elkerülhető az elszíneződés és a repedezés.
Alapszínük sárga vagy fehér, ami lehetővé teszi, hogy könnyen beilleszkedjenek bármilyen enteriőrbe. Különösen a skandináv és a rusztikus, európai vintage stílusokban érvényesülnek. Ezek a bútorok ideálisak vidéki házakban és nyaralókban, ahol különleges hangulatot teremtenek a fonott székekkel, a nyers bőrrel és kővel kombinálva.
Fotók: fenyobutor24.hu