A Magyar Haltani Társaság szervezésében immár 15. alkalommal került sor az Év hala megválasztására. Most is három jelölt szerepelt a kiírásban: a réticsík, a garda és a laposkeszeg.
A 2023. december 31-én déli 12 óráig beérkezett 3875 szavazat 21 százalékával a laposkeszeg harmadik lett, a garda 30 százalékkal a második, a győztesünk pedig a voksok közel felét szerezte meg.
A réti csík korábban a gardához hasonlóan olyan nagy tömegekben fordult elő, hogy a csíkász külön mesterség volt. A mocsarak, lápok mellett lakó emberek egyik elsődleges táplálékforrása volt és bőséges előfordulása miatt bőven jutott értékesítésre is, még a régi szakácskönyvek receptjeiben is helyet kapott.
A réti csík legnagyobb csíkfélénk, testhossza meghaladhatja a 30 centimétert. A szárazság idején nagyrészt kiszáradó mocsarak jellemző hala, de előfordul sekély tavakban, öreg holtágakban és iszapos csatornákban, valamint nagyobb folyók hullámtéri gödreiben, a főmederben azonban ritkán található meg. A saját maga által kimélyített gödrökben még akkor is életben maradhat, amikor a mocsár vize eltűnik s a lágy iszap felszíne cserepesre szárad. Csíkra éhes elődeink ilyenkor ásóval, kapával forgatták ki a földből.
A vízszabályozás, a nagy mocsarak felszámolásával a hazai állomány jelentősen megfogyatkozott. A növényekben gazdag, iszapos medrű vizekben található meg, de állományai kicsinyek és veszélyeztetettek, ezért védettek. A faj természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer forint.
Zoltai Dániel, a KEMHESZ elnöke elmondta, a megyei horgászszövetség célkitűzései között szerepel, megőrizni vizeink élővilágának sokszínűségét, az abban lévő fajok változatosságát, ezért idegenhonos és invazív fajok nem kerülhetnek a Dunába. A ritka őshonos halak közül az elmúlt években kecsegét és menyhalat telepítettek a folyóba.
A kedvező törvényi környezet is hozzájárul a jelenős mennyiségű haltelepítéshez, ez az egyre növekvő horgásztársadalom számára biztosítja a fogás élményét, az aktív kikapcsolódás lehetőségét.
Legutóbbi cikkek
