Kerek hetven éve, 1953. szeptember 17-én az esztergom-kertvárosi reptéren nagyszabású repülőnapot tartottak a Magyar Repülő Szövetség rendezésében. A gazdag és látványos programot több, mint 10 ezren tekintették meg.
Térségünkben az elsők között kezdett gyökeret ereszteni a repüléstechnikai élet kezdeti csírája. Kertvárosban a ma is repülőtérként szolgáló területet katonai kiképző bázisként használták és 1911-ben kerültek ide a legelső repülőgépek, számszerint négy Etrich Taube típúsú gyártmány és hozzájuk négy kisebb hangár is épült. A következő jeles mérföldkő 1932-ben történt, amikor Madaras Aurél plébános és Mitter Lajos asztalos jóvoltából megalakult a honi repülő szövetség esztergomi szakosztálya. Esztergom repülőtörténeti jelentősége Rubik Ernő, a nemzetközi hírnévre szert tett gépész- és repülőmérnök, feltaláló lévén domborodott ki, aki 1936-ban lett a helyi reptér műhelyvezetője. A sokoldalú szakember többek között pilóta is volt, valamint repülőgép-tervező és építő. Vezetésével Esztergom a repülőgépgyártás elismert központjává is vált. A harmincas évek második felére igen nagy népszerűségre tett szert főleg a térség fiataljainak soraiban a modellezés és a vitorlázó repülés.
A kép az 1952-es országos versenyen készült a tábori reptéren, ahol hasonló látványosságban volt része a nagyérdeműnek egy évvel később. (forrás: Fortepan)
A II. világháború után az elsősorban katonai fennhatóság alatt álló reptéren a civilek számára is biztosítottak lehetőséget a légisportok űzésére. Az ötvenes évek első éveitől hagyomány teremtődött a nagyszabású légi programok seregszemléje. A vonzáskörzet fiataljai, főleg Esztergomból és Dorogról szép számmal verbuválódtak a légisport kötelékéhez. A vitorlázás, mint az egyik legnépszerűbb ágazat mellett hamarosan megjelent az ejtőernyőzés is.
A Magyar Repülő Szövetség címere egy 1953-ban készült kitüntetésen (forrás: Vatera.hu)
1952-ben Esztergom adhatott otthon az országos vitorlázó versenynek, majd egy évvel később került sor az egyik legemlékezetesebb repülőnapra is, amelynek éppen ma van a kerek 70 éves évfordulója. 1953. szeptember 17. ugyanígy vasárnapra esett, amikor az Országos Repülő Szövetség a tábori reptéren megtartotta a hatalmas tömeget megmozgató méltán népszerű rendezvényét, amely valódi komplett repüléstechnikai látványosságot vonultatott fel.
Repülős ereklyék 1953-ból (forrás: Vatera.hu)
Az ünnepélyes megnyitót követően motoros gépek díszfelvonulása vezette fel a programot, majd a vitorlázók egyéni és kötelékrepülési gyakorlatai következtek. Külön látványosságként ballonvadászatra is sor került. A nap második felében az ejtőernyösök bemutatói és ugrásai kápráztatták el a tömeget. Ezt követően a modellezőké volt a főszerep, akik a környező települések különböző egyleteiből, szakosztályaiból érkeztek saját készítésű modelljeikkel.
A repülőnapról szóló tudósítás (forrás: Dolgozók Lapja – 1953. szeptember 23. szám)
A repülőnap csak fokozta a helyiek lelkesedését és minden bizonnyal nagyban járult hozzá, hogy a repülősport igen népszerűvé vált Esztergomban és vonzáskörzetében. Meglepően sok ifjú leányt is vonzott e különleges terület, s közülük sokan váltak vitorlázókká. Az ejtőernyősök közül az egyik legkimagaslóbb a dorogi Osztermann Mária, aki komoly hírnévre tett szert. A dorogi szakosztály versenyzőjeként később számos nemzetközi viadalon is részt vett, többek között világbajnokságon is, ahol nagyszerű eredményt ért el. Az ugyancsak dorogi Bán József, később pedig táti lakos gyémántkoszorús pilóta a menet közben Rubik Ernő nevét felvevő reptér hangármestere volt hosszú éveken át. Fivére, Bán István a II. világháborúban pilótaként teljesített katonai szolgálatot.
Borítókép: Az ünnepi bélyegzővel ellátott korabeli képeslap – Vatera.hu
Szabó Gyula
