A magyar erőgazdálkodás szabályozása Európa legszigorúbbjai közé tartozik. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt Magyarországon az erdőterületek aránya, és európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási program zajlik hazánkban. Léteznek azonban olyan beruházások, ingatlanfejlesztések, illetve igénybevételek, melyek erdőterületeket is érintenek, az erdőtörvény júliusi módosítása pont ezen a téren hozott örvendetes változásokat.
A Pilisi Parkerdő Zrt. eddig is számos kisebb-nagyobb ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó, kötelező csereerdősítést valósított meg, amelyek során mindig arra törekszik, hogy szakmailag átgondolt, a csereerdősítési terület termőhelyi viszonyaihoz illeszkedő, hosszútávon működő és fenntartható erdőket hozzon létre. A nagyobb, több hektárt vagy akár több tíz hektárt érintő ingatlanfejlesztések csereerdősítéseinek legnagyobb kihívása a megfelelő méretű és adottságokkal rendelkező, erdőtelepítésre alkalmas területek megtalálása, azonban ilyenkor a nagyobb területen szakmai szempontból könnyebb életképes erdőket létrehozni. A kisebb, egy-két hektáros vagy hektár alatti területeken viszont – amennyiben azok nem csatlakoznak valamilyen nagyobb erdősült területhez – sokkal nehezebb biztosítani, hogy az új erdő ökológiai szempontból is valóban erdőként tudjon működni.
E téren is fontos változást hozott egy új törvénymódosítás. Az Erdőtörvény 2023. július elsejétől hatályos módosítása szerint az erdészeti hatóság már a nem természetes erdők esetében is azonnal csereerdősítésre és nem csak erdővédelmi járulék megfizetésére kötelezi az erdőterületet érintő fejlesztések kivitelezőit, ha a területnagyság eléri vagy meghaladja az egy hektárt. Ez jelentős változás a korábbi szabályokhoz képest, ahol eddig kizárólag a természetes és természetszerű erdők esetében volt csak automatikus a csereerdősítés. Megkönnyíti az életképes erdők létrehozását az az új rendelkezés is, miszerint a fél hektár alatti csereerdősítési területek is elfogadhatóak abban az esetben, ha közvetlenül csatlakoznak egy már meglévő, nyilvántartott erdőterülethez.
A gyakorlatban ezek a módosítások biztosíthatják, hogy egy ingatlanfejlesztés miatt kényszerűségből megszüntetett, több hektáros erdő helyett a beruházó (a könnyebb utat választva) ne kisebb, pár ezer négyzetméteres erdőcskékkel „pipálja ki” a csereerdősítést, továbbá, hogy a területileg kisebb erdőket érintő fejlesztések is biztosan új erdők létrehozásával járjanak.
A Pilisi Parkerdő az elmúlt 10 évben összesen 607 hektáron valósított meg csereerdősítéseket, ezeknek az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó új erdőknek a 100 százaléka ma is él, működik és hosszútávon vesz részt a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásaiban.
Borítókép, forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
