Ma kerek hét évtizede, 1953. augusztus 20-án történt az ország nemzeti arénája, a Népstadion ünnepélyes átadása és megnyitása. Mintegy hat évtizednyi álom és terv valósult meg, s bár nagy ünnepnapra szánták az avatót, mégis bizonyos fokú kényszer miatt esett az ország legnagyobb ünnepi évfordulójára. A Népstadionhoz erősen és több szálon is kapcsolódik Dorog. Többek között a létesítmény főtervezője, dr. Dávid Károly építészmérnök a dorogi gyermekorvos és egykori polgármester, dr. Dávid Anna édesapja.
A stadionépítés ötlete már a XIX. század utolsó évtizedében felvetődött, amelynek egyik fő hajtóeleme volt, hogy Magyarország az elsők között jelezte szándékát az újkori olimpiai játékok megrendezésére. Ehhez csak további adalékként szolgáltak a Millenniumi évfordulóra megvalósult nagyszabású építkezések. A lelkesedést csak fokozta, hogy hazánk megkapta az 1920-ban tervezett olimpia rendezésének jogát. Azonban az I. világháború közbeszólt és az olimpia törlésével az építkezés is meghiúsult. Azonban a tervekről nem mondtak le és a két világháború közötti időszakban is komoly erőfeszítések történtek a tényleges munka megkezdéséért. Az olimpián túl is egyre jobban fogalmazódott meg a vágy, egy központi nagy stadionra, amelyre az egyre magasabb színvonalt képviselő honi labdarúgás és a sportesemények, kivált képpen a futball, tekintélyes tömegeket vonzottak már akkor is. A történelem viharai viszont egyre odázták a megvalósulást, azonban az ország mindenkori vezetői továbbra is napirenden tartották.
Zsúfolt nézőtér az ünnepi átadás napján (forrás: Origo – Sport, origo.hu)
Végül 1948-ban megkezdődtek a tényleges munkálatok. Helyszínként az egykori lóversenypálya szolgált, a Kerepesi út – Dózsa György út – Thököly úti által határolt 27 hektáros telken. Az első kapavágást és az alapkő letételét Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság elnöke és Tildy Zoltán miniszterelnök végezte. A stadionra kiírt pályázatra számos jelentkezés érkezett, s a döntőbizottság végül a Kossuth-díjas építészmérnök, dr. Dávid Károly és munkacsoportjának – Janáky István, Borosnyai Pál, Harmos Zoltán, Fecskés Tibor, Pelikán József – továbbá Juhász Jenő, Erős Imre, Kiss Ferenc és Gilyén Jenő statikus – tervét részesítette előnyben, amely egy 70 ezer befogadóképességű arénát álmodott meg. További módosításokkal végül 100 ezres kapacitásúra bővítették volna, egyben villanyvilágtás is szerepelt a tervekben. Az eredeti költségek 120 millió forintra rúgtak, majd a különböző okokból történő időpont módosítások miatt már 240 millióra kellett kalkulálni, míg végköltségként sikerült 160 millióból megvalósítani. Az arénát a vízi sportok kivételével, jószerével valamennyi verseny lebonyolítására alkalmasra tervezték. A kivitelező a Stadionépítő Vállalat volt. A főtervező és építés kivitelezésének iránytója az a dr. Dávid Károly, kinek személyében Dorog város megbecsült gyermekgyógyász főorvosának, egyben a településünk 1990-1994 közötti időszak polgármesterének, dr. Dávid Annának az édesapját tisztelhetjük. A méltán elismert építész számos kiemelkedő munkája többek között még a Ferihegyi repülőtér felvételi épülete, a Budapest Nemzetközi Vásár főkapuja, az egri fedett uszoda, vagy a MOM Kultúrház.
Élőkép az avatón panoráma nézetből (forrás: Origo.hu online)
Az építkezés során rengetegen vettek részt társadalmi munka keretén belül, köztünk számos élsportoló, soraikban az Aranycsapat játékosai is. A válogatott dorogi tagjain, Grosics Gyulán és Buzánszky Jenőn kívül is több dorogi és a térségünkben élő végzett társadalmi munkát. A stadion töltésre épült körkörös alsó lelátószerkezete teljes egészében már 1951-re elkészült, amelyet a második szintet adó, masszív gerendákon álló karélyrész építése követett. A stadion számos elemét a helyszínen állítottak elő, több előregyártott elemből. A tartóoszlopok közül jónéhány megrepedt a zömében homokos talaj megsüllyedése miatt, amiért az eredetileg 1952-ben tervezett átadás halasztva lett. Elvileg aztán 1953. április 4. lett volna az avatás napja, de további csúszások miatt végül augusztus 20-ra tűzték ki. Ez részben egyfajta kompromisszumos megoldás volt, ugyanis mindenképpen szerették volna mielőbb átadni a rendeltetésének, így nem lett megvárva a még szükséges mintegy húsz szektor hozzáadása, valamint a világítás kiépítése. Ezáltal az avatóra 80 ezer embert tudott befogadni a végleges 100 ezer helyett. A Népstadion első igazgatója az olimpia bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett.
Az ünnepi műsorfüzet borítója (forrás: Fanat1k.ru – oroszországi portál)
A megnyitó ünnepségre megtelt a stadion, s a hivatalos, egész napos program már délelőtt 9 órakor kezdetét vette az ünnepélyes zászlófelvonással, Himnusszal és a Békeindulóval. Első aktusként, a főépítész dr. Dávid Károly és a kivitelező Stadionépítő Vállalat részéről Lachner Lajos igazgató szimbolikusan átadták az ország részére az arénát. A nemzeti lobogót Csermák József olimpia bajnok kalapácsvető vonta fel. A díszpáholy megtelt a pártállam vezetőivel, élükön Rákosi Mátyással és Nagy Imrével. Az ünnepi beszédet Hegyi Gyula tartotta. Számos magasrangú külhoni vendég is érkezett, kiemelten a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, az amerikai Avery Brundage. Azonban Rákosi külön rendelkezése alapján, neki csak a sajtópáholyban jutott hely. Az alábbiakban olvasható a részletes program.
9:00 ÓRA: DÍSZFELVONULÁS
Tizenhét kürt hívójele.
800 színes zászlóval zászlóparádé.
2000 sportoló tornász felvonulása.
2100 sportoló felvonulása egyesületenként és sportáganként.
A Népstadion-építők 60 tagú küldöttségének bevonulása.
Jelentésadás.
A Népstadion ünnepélyes átvétele az építőktől.
Megnyitó beszéd.
A Népstadion-lobogó felvonása. – Himnusz.
10.000 békegalamb felröptetése – Békeinduló.
Elvonulás
MŰSORSZÁMOK
9:30 óra: I. Úttörő leányok és fiúk gyakorlata (536 részvevővel).
1. jelenet: Alakzatváltozások.
2. jelenet: Üdvözlés.
9:38 óra: II. Ipari tanulók és középiskolások gyakorlata.
1. jelenet: 1000 középiskolás fiú szabadgyakorlata.
2. jelenet: 800 ipari tanuló leány színes labdagyakorlata.
3. jelenet: 764 ipari tanuló fiú botgyakorlata.
4. jelenet: „A békéért harcolunk” élőbetűs felírás.
10:00 óra: III. Nők gyakorlata.
1. jelenet: 288 fő padgyakorlata.
2. jelenet: 720 fő karikagyakorlata.
3. jelenet: 216 fő szalagtánca.
4. jelenet: A magyar olimpiai jelvény élőképben.
10:27 óra: IV. Egyesületi vegyescsapatok tornája.
1. jelenet: 512 leány és fiú MHK I. fokozat szabadgyakorlata.
2. jelenet: 42 nő gerendagyakorlata.
3. jelenet: 56 férfi lólengése.
4. jelenet: 96 férfi lóugrása.
5. jelenet: 9 vegyes gúlacsapat (36 nő, 54 férfi).
6. jelenet: 20 válogatott férfitornász talajugrásai.
7. jelenet: Két válogatott nő és két válogatott férfi szabadonválasztott gyakorlatai felemáskorláton és nyújtón.
8. jelenet: Az 1-7 jelenet szereplőinek együttes, egyszerre végzett tornája.
9. jelenet: Az 1-7 jelenet szereplőinek zárógyakorlata és az MHK betűk kialakítása.
10:46 óra: V. Népi tánc 538 fővel.
10:56 óra: VI. Óriási zárókép
Az avatás alkalmából a legelső futballmérkőzésre felsorakozott Honvéd csapatában a dorogi Grosics balról a második (forrás: Fortepan online)
A délutáni program keretén belül a Magyarország–Norvégia atlétikai viadalt rendezték meg, amely fényes magyar győzelemmel zárult, majd a nyitóünnepség egyik fénypontja a Bp. Honvéd–Spartak Moszkva labdarúgó mérkőzés következett, amelyet a nemzetközi minősítésű csehszlovák játékvezető, Jaroslav Vlček vezetett. Újabb dorogi vonatkozásként, az avató mérkőzésen a dorogi Grosics Gyula védte a Honvéd kapuját. A Népstadion történetének legelső gólját a szovjet Yuri Sedov szerezte, amelyre 26 percet kellett várni. Egy gólos vendég előnnyel ért véget a félidő, majd a második játékrész 4. percében megszületett a legelső magyar találat is, mégpedig Bozsik József lévén, aki 19 perccel később, a mérkőzés 68. percében újabb gólt lőtt, megfordítva az állást. Azonban csak egy percig örülhettek a magyar előnynek, mert Nikita Simonyan egyenlített. 8 perccel a befejezés előtt viszont Kocsis Sándor ragyogó fejesgóljával 3 : 2 arányú Honvéd győzelemmel zárult a találkozó. Végül a Magyar A–Magyar B női válogatott mérkőzéssel zárult a program, amely az A-csapat 7 : 3 arányú győzelmét hozta.
A Dorogi Bányász csapata NB I-es bajnokin a Népstadionban 1955-ben
A villanyvilágítás 1959-re készült el, viszont a karély bővítése soha sem valósult meg, mint ahogy hazánk sem kapta meg az 1960. évi olimpia rendezési jogát. Ezt elsősorban az 1956-os eseményekkel magyarázzák, azonban rossz nyelvek szerint a NOB megcsúfolt elnökének, a fentiekben említett Brundage úr személyes bosszúja volt a vele szemben tanusított bánásmódért. Állítólag Rákosi nem óhajtott ezzel az imperialista országból élő személlyel egy páholyból élvezni a stadion avató ünnepségét. Ha olimpiának nem is, de rengeteg nagyszabású nemzeti és nemzetközi viadalnak adott otthon a stadion a fennállása során. Többek között a Magyar labdarúgó-válogatott hazai pályája és bázisaként szolgált. Noha a tényleges befogadóképessége végül nem lett 100 ezresre bővítve, mégis nézőcsúcsként 104 ezer fő zsúfolódott össze az 1955. október 16-án rendezett magyar-osztrák meccsen, amely egyben a két fél 100. egymás elleni találkozója is volt. Térségünkből, főleg Dorogról nem kevés élsportoló is versenyzett, illetve szerepelt benne. A dorogi labdarúgó csapat hosszú időn át meghívott vendége volt a menet közben igen népszerűvé vált kettős rangadóknak. A bányászvárosiak összesen 20 bajnoki meccsüket játszották a Népstadionban kerek húsz éven át. A Ferencváros ellen 9, a Vasas ellen 4, az MTK ellen 3, míg a Honvéd és a Dózsa ellenében 2–2 alkalommal küzdött meg. Legelső fellépése a Fradi ellen 1954. szeptember 12-én történt, ahol szoros, kiélezett küzdelemben a fővárosiak nyertek 2 : 1 arányban. Ugyancsak a zöld-fehér alakulat ellen volt a legutolsó fellépésük is, mégpedig 1974. május 5-én. A nézőcsúcsot a dorogiak szintén az FTC elleni mérkőzésükön jegyezhették. 1957-ben 70 ezren látták élőben a Ferencváros–Dorog bajnoki találkozót.
A Szabad Nép melléklete (forrás: Alfahír.hu online)
A Népstadion számos egyéb jeles és hatalmas tömegeket megmozgató programokat bonyolított. A hatvanas-hetvenes évek népszerű rendezvénye volt a SZUR, ahol a színészek és újságírók színe-java szórakoztatta nagyérdeműt és mutatkoztak be olyan oldalukról, amely kevésbé volt ismert. Ezen felül számos hatalmas koncertet is rendeztek világhírességek előadásaival. A sort Luis Armstrong nyitotta még 1965-ben, majd az idők során megfordult az arénában a Queen, a Rolling Stones, a Metallica, az AC/DC, a Genesis, Tina Turner, a Guns N Roses, Michael Jackson, a Depeche Mode, vagy éppen Roger Waters. Melettük pedig a hazai hírességek is koncertet adtak, kiemelten az Omega és a Hungária. Az évtizedek során több felújításon is átesett a stadion. Közte is az egyik legjelentősebb az öltözőket is magába foglaló irodaház felöli hosszanti oldalon húzódó lelátó teljes átépítése és igen nevezetes mérföldkő volt 2002. április 2., ugyanis ekkor vette fel Puskás Ferenc nevét a stadion. 2016-ban bontásra került a teljes létesítmény – egyedül a központi irodaház és a szoborpark maradt meg – bontásra került, hogy pontosan a helyén felépüljön az eredeti építmény néhány jellegzetes elemét idéző új stadion, amelyet 2019-ben adtak át és a Magyarország–Uruguay labdarúgó mérkőzéssel avattak, ahol a bevonuló csapatokat a dorogi utánpótlás labdarúgói kísérhettek a küzdőtérre.
Borítókép: A Népstadion megnyitója a díszpáhollyal (forrás: MTVA Archívum – Fotótár online)
Felhasznált források
- Vovesz Tibor: Csak a makett készült el határidőre: a Népstadion körülményes avatása – Szabad Európa online, 2021. augusztus 20.
- Juhász Tamás: Így avatták fel 65 éve ezelőtt a Népstadiont – Origo.hu. 2018. április 24. szám
- Fővárosi Blog: Hogyan épült fel a Népstadion? – Fővárosi Blog online, 2013. augusztus 20.
Szabó Gyula
