Szent István égi születésnapjának 900 éves évfordulója alkalmából az 1938-as esztendőt első apostol királyunk emlékévévé nyilvánították. Az ünnepi év egyik kiemelkedő eseménye a Szent Jobb körbevitele volt az egész országban, amelyet az erre a célból készült különleges vasúti szerelvényen utaztattak. Az Aranyvonat 1938. május 31-én indult legelső útjára, amelynek állomása Esztergom volt. Mielőtt befutott volna a szerelvény a magyar katolicizmus fellegvárába, előbb Dorogon tett egy rövid megállót, ahol a helybeliek a legnagyobb tisztelettel köszöntötték.
A dorogiak és a környékbeliek még az eucharisztikus ünnepség bűvöletében éltek, amikor a világtalálkozó másnapján máris újabb kiemelkedő élményben részesülhettek. A Szent Jobbot szállító Aranyvonat indult útjára május utolsó napján, amelynek legelső állomása Esztergom, legelső megállója pedig Dorog volt. Hazánk a kiemelt kettős évfordulót igykezett úgy ütemezni, hogy azok közvetlenül egymást követően valósultak meg. Az 1038. augusztus 15-én elhunyt Szent István halálának 900. éve alkalmából az 1938-as esztendőt első apostol királyunk emlékévének szentelték. Az ünnepi rendezvények egyik legnagyszerűbb részeként, a szent uralkodó épségben megőrződött jobb kézereklyéjét országló zarándoklatra vitték. Ehhez egy díszvonatot terveztek, amelynek fő ötletgazdája a Gyula diák néven közismert Somogyváry Gyula országgyűlési képviselő, egyben népszerű író volt. A terveket Urbányi Vilmos tervezőművész és Márton László festőművész készítették.
Szent István emlékévének plakátja (forrás: Újkor A velün élő történelem online)
Az Aranyvonat öt kocsiból álló szerelvény volt, amelyet a Magyar Királyi Államvasutak 324840 pályaszámú gőzmozdonya húzott. A főmozdonyvezető Horváth Géza volt, aki mellett a mozdonyon egy fűtőházi mérnök is tartózkodott a vonat valamennyi útján. Utóbbi feladata, hogy minden lehetséges fellépő hibát megelőzzön, illetve bármilyen problémát nyomban javítson. Az első kettő és utolsó két kocsi a népes kísérőszemélyzetet szállította, középen pedig a díszes és különleges ereklyeszállító vagon foglalt helyet. A festési munkálatokat Márton Lajos festőművész és tanítványa, Kékesi József, továbbá Szanka József, a MÁV Dunakeszi Főműhelye festő-mázoló-aranyozómestere készítették, valamint a 15 éves Dunakeszin élő Várkúti József cserkész is segítkezett. A díszteremmel is ellátott főkocsi a legkiválóbb technikai és biztonsági óvintézkedésekkel készült, amely egyben gyakorlatilag a legminimálisabb rezgéseket is kiküszöbölte. A vonat próbaúton is tesztelve lett és jelesre vizsgázott.
Az Aranyvonat mozdonya
Az ereklyét kísérő állandó személyzet tagjai Mészáros János budapesti érseki helynök, a Szent Jobb őre, négy Irgalmas-rendi szerzetes és 16 koronaőr. A magyar királyi koronaőrség Szent Jobbot kísérő díszszakaszát Pajtás Ernő koronaőr-őrnagy vezette, illetve márkus- és batizfalvi Máriássy László koronaőr-ezredes is jelen volt. A megállókban az ereklyetartó mellett két-két díszegyenruhás, alabárdos koronaőr foglalt helyet. A szerelvény speciális külső és belső világítással is fel volt szerelve. A mozdony orrán egy hatalmas babérkoszorú és az azt díszítő kettőskereszt volt elhelyezve. Ezek ugyancsak saját kivilágítással rendelkeztek. A vonatnak szigorú és pontos menetrendeje volt, az országot behálózó körutazásainak útvonalaival és állomásaival. Az egykori királyi-, majd később érseki központ Esztergom Szent Istvánhoz fűződő szoros kapcsolata miatt prioritást élvezett, így természetes volt, hogy az Aranyvonat legelső útjának célpontjává választották. A Szent Jobb 1771 óta nem mozdult el őrzésének akkori helyéről, a budai várból. Nemcsak az Eucharisztikus világkongresszus időpontjához igazodva jelölték ki az első útjának idejét, de hihetetlen módon a történelem során többször is elveszettnek hitt Szent Jobbra 1771-ben sikerült újfent rábukkanni, mégpedig május 30-án.
A díszvagon panoráma ablaka az ereklyével
1938. május 31-én, kedden a reggeli órákban pompázatos kíséret közepette hozták le a várból a szent ereklyét, amelyet a Nyugati pályaudvarra szállítottak az előállt Aranyvonatra. A szerelvény ünnepélyes keretek között 9 óra 50 perckor indult el és nem sokkal negyed 11 előtt érkezett Dorogra. Az útközben eső állomásokhoz érve valamennyinél lassított a vonat, Dorogon pedig néhány perc erejéig meg is állt. A dorogi pályaudvar és környéke ünnepi díszben várta a történelmi pillanatot. Az állomásépületben és körülötte, valamint a peronokon az izgatott tömeg lelkesen üdvözölte a beérkezett szerlvényt és kíséretét. Az állomáson rögtönzött ünnepi műsort adott a Bányász Zenekar és a dorogi Szent László Levente Egyesület. Ezt követően a vonat folytatta útját és 10 óra 45 perckor gördült be az esztergomi állomásra. A szerelvény útját a rádió is közvetítette.
Az Aranyvonat Dorogon (forrás: Kovács Lajos helytörténet-kutató és író gyűjteményéből)
Az érseki város ugyancsak a legnagyobb pompával és lelkesedéssel készült. Az ereklyét egy speciális kocsira helyezték a vonatról, majd ünnepélyesen, méltóságteljes menettel kísérték a Bazilikánál kialakított ünnepi színtérre. Az előző napi Eucharisztikus kongresszuson résztvevő egyházfők közül sokak Esztergomban is jelen voltak a Szent Jobb fogadásán, valamint a pápai legátus Pacelli bíborossal együtt. Az előző cikkemben tettem utalást arra, hogy a leendő pápa biztosan megfordult Esztergomban, viszont a dorogi részvétele körül már megoszlanak a nézőpontok. A források alapján tudni, hogy Pacelli bíboros autóval a Dunakanyaron keresztül érkezett Esztergomba és visszafelé is azonos úton ment a fővárosba. Amennyiben előző nap nem vett részt a dorogi eseményeken, úgy másnap egészen biztosan nem járt a bányásztelepülésen. Legalábbis, ha helyesen írja a forrás, akkor a visszaútja során is elkerülte Dorogot..
A Szent Jobb szállítása az egyes állomásokokon
A magasrangú vendégek mellett rengetegen érkeztek a környező településekről. Közte Dorogról többszázan zarándoklatként ruccantak át a szomszédvári rendezvényre. További dorogi vonatkozáskét megemlítendő, hogy az ünnepi dísztribün és dekoráció tervezésére és kivitelezésére Gáthy Zoltán építészmérnököt kérték fel, akinek művéről mindenki maradéktalanul elégedetten nyilatkozott. Az események részletesebb bemutatását a következő korabeli újságcikkből hitelesen ismerhetjük meg.
Részlet az Esztergom és Vidéke újság 1938. június 5-i számából
Az ünnepi program délután 6 órakor tetőzött, majd felkészítették az ereklyét a visszaútra. A Bazilikától a vasútállomásig ugyanazon az útvonalon és ugyanolyan ünnepélyes menetben kísérték, mint az érkezéskor. Az Aranyvonat este 7 óra körül indult Budapestre, míg Dorogon immár másodszor is megcsodálhatták az áthaladó szerelvényt. Ez év május vége mind az esztergomiak, mind a dorogiak számára elképesztő élménnyel és megtiszteltetéssel járt ezen valódi történelmi esmény, amely egyben a környékbelieknek is felemelő emléket szerzett. Az Aranyvonat másnap Székesfehérvárra indult, ezúttal a Déli pályaudvarról startolva, majd ebben az évben még további hat útja volt a szeptember 25-ig tartó első turnus során. Egészen 1942-ig tartott az országjárása, hogy minél több helyre eljuthasson. A menet közben visszacsatolt országrészekre is elment, sőt legutolsó útja az erdélyi Nagyvárad volt. Összesen 22 városban időzött – egyes helyeken ott is töltötte az éjszakát – és útja alatt sokszáz településen haladt át. Bármerre is járt, az emberek mindenhol megsüvegelték, letérdeltek, imádkoztak, amikor meglátták. A szerelvény a II. világháború során megsemmisült.
83 év után ismét Dorogra tart az Aranyvonat
A történelem ismétli magát – tartja a mondás és lám, 82 évvel később, Magyarország újra megkapta az Eucharisztikus világkongresszus rendezési jogát 2020-ban. Ez immár az 52. volt a sorban és újfent Budapest lett a világtalálkozó színhelye. Közben határozat született az Aranyvonat újraépítéséről, amelyet ezúttal is a Dunakeszi vasúti szerelőműhelyben alkottak meg az eredeti hű másolataként. Igazodva a modern tehnikai vívmányokhoz, a vonat kocsijai légkondicionálva készültek. Az 1938-as eseményekhez hasonlóan a vonat forgalomba állítását összekötötték a világkongresszussal, egyben a régi hagyományhoz igazodva, Dorog ismét helyszín lehetett. A menet közben beköszöntött koronavírus-világjárvány miatt egy évvel későbbre kellett halasztani a világtalálkozót, így végül 2021. szeptember 5–12. között rendezték. A dorogi eseményekre szeptember 7-én került sor.
Az Aranyvonat délután 4 órakor érkezett Dorogra. Az állomáson Tittmann János polgármester köszöntötte a delegációt, élükön a vonatról elsőként leszálló Erdő Péter bíborost (forrás: Magyar Kurír online)
Az Aranyvonat fedélzetén telve számos magasrangú hazai és külföldi egyházfővel méltóságteljesen érkezett a dorogi állomásra, ahol a város képviselői, élükön dr. Tittmann János polgármesterrel fogadták a népes vendégsereget. A díszes sokaság az állomásról a ragyogó időben egy kellemes sétával tette meg az utat az Otthon téri parkon keresztül a helyi művelődési központig. Az 1938-as és a 2021-es események sok mindenben hasonlóságot mutattak egymással. Az Aranyvonat ezúttal is keddi napon érkezett Dorogra, s ahogy 1938-ban Bánáti Bruckner Antal dorogi karnagy Bányászmise című nagyszerű zeneművét mutatták be, úgy 2021-ben az ugyancsak kifejezetten az eucharisztia tiszteletére Sáry László által komponált Cantata Dorogiensis De Eucharistia című műve is az ünnepi műsor keretei között csendült fel elsőként.
A Szénoltárt és az Aranyvonatot megörökítő dioráma a dorogi Miniverzum Bányászati múzeumban (forrás: Magyar Hírlap)
A nagyszerű ünnepséget követően a résztvevőket autóbusszal szállították Esztergomba, ahol a Bazilikát tekintették meg, valamint kegyeletüket rótták le Mindszenty József bíboros és hercegprímás sírjánál. A kongresszuson Ferenc pápa is személyesen vett részt, azonban a dorogi és esztergomi vizitálást kihagyta.
Borítókép: Az Aranyvonat ereklyét szállító díszkocsija korabeli képeslapon (forrás: Vatera.hu)
Felhasznált irodalom és fotómelléklet:
- Legát Tibor: Volt egyszer egy Aranyvonat, 2020. – Vasutas Magazin online
- Magyar Kurír Katolikus Hírportál: Az Aranyvonat ereklyeszállító kocsijával utazhattak Dorogra az Eucharisztikus kongresszus vendégei – www.magyarkurir.hu Hírek, 2021. szeptember 8-i szám
- Forgács Marietta: Esztergom zokog, Dorog boldog – Index magazin online, 2021. szeptember 9-i szám (https://index.hu/belfold/2021/09/09/esztergom-zokog-dorog-boldog/)
Szabó Gyula
