85 évvel ezelőtt Magyarország, azon belül is Budapest lehetett a házigazdája a Katolikus Egyház egyik legnagyobb, legszentségesebb ünnepének és rendezvényének. Az 1938. május 25-én kezdődő világtalálkozó zárónapjának helyszíne pedig Dorog volt május 30-án, ahol nem mindennapi esemény részesei lehetettek a nemzetközi egyházfők és a mintegy harmincezer zarándok.
Az Eucharisztikus világkongresszus a katolikus egyház szervezésében és vezetésével rendszeresen megrendezésre kerülő liturgikus ünnepségsorozat, amelyre legelső alkalommal 1881-ben, a francia Lille-ben került sor. Előbb évente, majd kétévente rendezték a világ különböző helyszínein. Olyan világvárosok adtak helyt a világtalálkozónak a korábbiakban, mint Róma, Madrid, London, Párizs, Buenos Aires, Liége, Köln, Bécs, Chicago, Antwerpen, Jeruzsálem, Sydney. Az ünnepi program során istentiszteletek, kongresszusok, kulturális ünnepségek és körmenetek zajlanak pompás körítéssel, díszítéssel, amely egy hatalamas zarándoklat is egyben. Maga az eucharisztia fő alapja elsősorban az Oltárszentség és az Úrvacsora legmélyebb tartalmi értelmezésének és átszellemülésének megélése, továbbadása. Jézus egyik legfontosabb tanítása a feltétlen szeretet megvallása mellett, az utolsó vacsora alkalmán tett kinyilatkoztatása, miszerint aki magához veszi a kenyeret, amely az Ő testét és a bort, amely az Ő vérét szimbolizálja, azt elfogyasztva, a testvérévé válik. Mindezt pedig a világ összes nyelve közül egyedül magyarul lehet a legcsodálatosabban, szószerint követni, hiszen a test és a vér szavak összeolvadásából kialakult összetett szó pontosan érzékelteti az általuk képzett testvér szavunk jelentését.
Az 1938-as világtalálkozó plakátja (forrás: www.darabanth.com)
A Magyarországon megrendezett kongresszus világi tartalommal is fel lett vértezve, ugyanis a világtalálkozó társadalmi központi üzenete a világbéke volt. A béke iránti elkötelezett vágyát kívánta minden egyes résztvevő kifejezni, amelyhez a krisztusi példa egyenes útmutatásaként lett aposztrofálva. Hazánk vezetői Horthy Miklós kormányzóval az élen, teljes mértékben a béke pártján álltak és minden igyekezetükkel nemcsak egy esetleges háború esetén az országunk távolmaradását tartották a legfontosabb feladatuknak, hanem az egyetemes béke fenntartását. 1938-ban tapintható volt a feszültség, ugyanis a világ egyre inkább a háború felé sodródott. A magyar rendező fél kiemelt üzenetében szerepelt mind a hitleri Németország, mind a sztálini Szovjetunió eszméinek az elutasítása és ezen veszélyforrások fékentartása. Minden bizonnyal mindkét diktátor is pontosan tisztában volt ezzel, s ennek megfelelően egyik sem engedélyezte, sőt, egyenesen megtiltotta országának egyházfőinek a részvételét a magyarországi kongresszuson. Ugyancsak távol maradtak a romániai püspökök is.
Budapesten elsősorban a Hősök terén és a Városligetben centralizálódtak az ünnepi rendezvények, amelyeken százezrek vettek részt (forrás: www.iec2020.hu)
A német, román és orosz papok távolmaradása sem befolyásolta más országok küldöttségeit, akik elképesztő számban érkeztek a fővárosunkban a május 25-én kezdődő szimpompás eseményre. Ezen felül pedig az ország minden pontjáról indultak hivatalos köldöttségek is, valamint sokak egyénileg zarándokoltak el, hogy részesei lehessenek a rendkívüli rendezvények. A különféle vallási felekezetek ezúttal egyfajta egymásra találása is megvalósult és az évszázadokon át tartó ellentéteken is bizonyos fokig sikerült felül emelkedni. Horthy kormányzó közismert protestánsként, ugyancsak az egyik legelkötelezettebb résztvevője, egyben szervezője is volt a világtalálkozónak. A magasrangú vendégeket személyesen fogadta, közte a pápai legátus fő képviselőjét Eugenio Pacelli bíborost a Keleti pályaudvaron köszöntötte. Dorogon az ünnepi alkalomra helyi kezdeményezésre és saját forrásokból elkészült a nagyszerű emlékmű, a Szénoltár. Településünk vezetői egyeztetve a magyar egyházfőkkel, szerették volna a felszentelését ezzel az alkalommal egybekötni, így végül Dorog bekerült az ünnepi programba. Elmondhatatlan izgalommal és lelkesedéssel várták a helybeliek a nagy napot, amelyet a budapesti események záróünnepségét követő napra, május 30-ra tűztek ki.
A készülőben lévő egyik angyal az alkotóival Mátrai Lajos dorogi műtermében (forrás: Köztérkép online)
A Szénoltár elkészítésének egyik fő ötletgazdája és megálmodója dr. Schmidt Sándor bányafőtanácsos, a dorogi bányaközpont vezetője volt. A tervezéssel és kivitelezéssel az ugyancsak Dorogon élt aranyokleveles építészmérnököt, Gáthy Zoltánt bízta meg. A nagyvolumenű beruházás másik kiemelkedő művészeti szakembere ifj. Mátrai Lajos szobrászmester lett, akinek számos kiemelkedő alkotása díszíti és ékesíti többek között Budapestet, Szegedet, Zombort, Székesfehérvárt, Karcagot. Csodálatos művei közül csak néhányat kiemelve, mint az Országház keleti homlokzata II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem egész alakos szobrával, a Négy Évszak szőkőkút a Rákóczi téren és a Springer-szobor a Fradi stadionjában, továbbá Vásárhelyi Pál emlékszobra Szegeden. A kiváló művész Doroggal korábban is szoros kapcsolatba került, ahol ugyancsak jelentős munkáival teremtett maradandó, kimagasló értékeket. A Szent Borbála Bányásztemplom külső sarokpontjain emelt négy evangélista szobor, a templombelső és az oltár több eleme is Mátrai mester munkája, ezúttal pedig a Szénoltár angyalait is maga készítette.
Épülőfélben a Szénoltár (forrás: Köztérkép online)
A Szénoltár egyszerre káprázatos és lenyűgöző, egyben szakrális töltetű monumentális mestermű volt. Az alkotás 15 méter magas, amelynek alapanyagai mész- és műkő, valamint a dorogi szén. Középpontjában részben a magyar címer jellegzetes elemei, a hármashalom, a korona és a kettőskereszt. Egyben a koronázási dombot is szimbolizáló magaslaton nyugvó koronából tört az ég felé az apostoli kettőskereszt, ősi szent királyaink és Mária országának, valamint a Kárpáthazában élők, s a magyar nemzet együvé tartozását kifejező jelkép, amelyet glória övezett. Mindezt két oldalról, egyenként 3.5 méter magasságú térdelő, kezüket imádkozásra kulcsoló angyal vette körül. Az angyalok részben a Szent Koronát hozó két isteni küldöttet, Mihályt és Gábrielt idézik. A hármashalom közepén nyílt a barlangszerű oltár, amely egyben a bánya bejáratát és aknáját is szimbolizálta. A kialakított oltárhoz és kegyhelyhez magas, széles lépcsősor vezetett. A műemléket dísztribün és kilátónak is alkalmas felépítmény övezte. Az építmény belülről egy pince- és kürtőrendszert is magában foglalt és speciális kivilágítással volt ellátva.
Az emlékmű csúcsa (forrás: Fortepan Fotóarchívum online)
A Szénoltár a Szent Borbála templom melletti köztéren létesült, a tér templommal szemközti oldalán. A tekintélyes méretű terület parkként is szolgált és számos helyi rendezvény helyszíne volt. A teljes környezet egyfajta misztikus jelképrendszerben tagozódott, ugyanis a tér két végén, kelet-nyugat tájolással helyezkedett el a templom és a Szénoltár. A két kegyhely erővonalai a park közepén találkozva egymást felerősítve egyfajta metafizikai aurát generáltak. A templom külső sorokpontjain méltóságteljesen, egész alakos szoborként helyezkednek el az evangélisták. Lukács, Márk, Máté és János egyaránt külön kiemelten megemlékezett az Úrvacsora üzenetéről, amely egyben az eucharisztia alaptétele is. Így a jelképrendszer tartalmi vetülete pontosan illeszkedett az Eucharisztikus ünnepség leglényegesebb üzenetéhez. Ezen a helyen az üdvtörténet minden fontos eleme gyakorlatilag egyszerre volt jelen, amely pedig magának Jézusnak a szellemiségét is megidézve, egy komplex egészként öltött testet. A Szénoltár tér ezáltal egyidejűleg magát a Kárpáthazát és a teljes magyar nemzetet is szimbolizálta és örökítette meg. Mindennek a kiváló és kifinomult dorogi alkotók minden bizonnyal tudatában voltak, mert a véletlen aligha tudott volna ennyire tökéletes módon alkotni. A dorogi események előkészítése alapos tervezéssel és nagy buzgalommal történt. Az ünnepség rangjához méltó módon fogadta a település a nagyérdeműt és az előkelő vendégsereget. A világkongresszus külföldi előljárói és a küldöttségek döntő része lerándult Dorogra. Az még most is megosztja az emlékezőket, hogy Pacelli bíboros is eljött, vagy sem. Több forrás nem említi a pápai legátus vezetőjének személyét, akit egyébként éppen a következő évben választottak pápává és XII. Piusként iktatták be a Vatikánban. Az is igaz, hogy egy másik jeles alkalommal, a rákövetkező napon viszont egészen biztosan jelen volt Esztergomban. Erre még egy következő, másik cikkben külön kitérek.
Az emlékmű ünnepi díszbe öltöztetett feljárója
Azonban van több dokumentum is, amelynek alapján egy sor vendégről biztosan tudható, hogy ott volt Dorogon, mégpedig Van Roey Belgium prímása, Hlond Ágoston Lengyelország prímása, dr. Serédi Jusztinián tábornok hercegprímás, O’Doherty manilai érsek, Noois premontrei generális, Mac Grath ír püspök, Peter orleánsi herceg, Fülöp és Reiner kóháry-gótai hercegek, dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán. Reviczky Elemér főszolgabíró, gróf Esterházy Móric és Huszár Károly volt miniszterelnökök, dr. Drahos János általános érseki helynök, a Székesfőkáptalan több tagja, Tassonyi Ernő miniszteri tanácsos, valamint báró Chorin Ferenc egykori Országgyűlési képviselő, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezetője, az igazgatótanács tagja.
Szénoltár avató
Dorog történetének fényes napja virradt azon a május végi hétfői napon. A település zászló- és virágtengerbe öltözött. Az utcák és közterek a megszokott rendezettségükön és tisztaságukon is túltettek. Az ünnepi nap folyamán folyamatosan érkező vendégeket és az embersereget különböző kulturális és szórakoztató programok várták, míg napnyugtakor kezdetét vette a helyi Eucharisztia kiemelt attrakciója. Hatalmas fáklyafényes körmenet hömpölygött az immár a Szénoltárról elkeresztelt térre, majd megkondultak Dorog templomainak harangjai, a Szénoltár pedig pazar ünnepi díszkivilágításban pompázott. Az ünnepi alkalomra az emlékmű kettőskeresztjére rögzített tartozékkal az Eucharisztia emblémáját formálták meg. A településen addig sosem látott tömeg gyűlt össze a rendkívüli eseményre, amely teljesen megtöltötte a hatalmas parkot. A magasrangú vendégek és egyházi méltóságok a dísztribünön foglaltak helyet. Egyes források szerint az ünnepi szabadtéri misét a rádió élőben közvetítette.
Éjszakai díszkivilágítás az ünnepi szentmisén
Fanfárok és a Dorogi Bányász Zenekar által játszott dallamokat követően Chorin Ferenc titkos főtanácsos ünnepi beszéde nyitotta meg hivatalosan a ceremóniát. Az Oltárszentség ünnepélyes kihelyezése, majd a magyar katolikus egyházfő, Serédi Jusztinián nagyhatású szózata töltötte be a teret, egyben a hallgatóság szívét-lelkét. A hercegprímás a béke fontosságára és annak Krisztustól való eredésének fontosságát hangsúlyozta. Beszédének zárógondolatai között hangzott el a következő idézet is: „Erős fogadást kell tennünk, hogy a Kongresszus alatt tett szent elhatározásainkat hazánknak és egyházunknak javára életünk utolsó napjáig meg fogjuk tartani.”
Gáthy Zoltán grafikája is megörökítette a jeles alkalmat (forrás: Gáthy-hagyaték)
Ezt követően Schmidt Sándor ünnepi beszéde jött a soron, aki a legkiválóbb szónokokhoz hasonlatos, bensőséges, emelkedett, minden egyes embertárshoz intézett üzenete hangzott el. Summázatában külön kiemelte a dolgozók milliónyianak áldásos tevékenységét és ugyancsak bölcs előrelátással fogalmazta meg a teljes magyar nemzetet feladatát: „A magyarságnak, ha új ezerévet akar elérni, Szent István programját kell újra a magáévá tenni.” Sor került a Szénoltár felszentelésére és megáldására, utána pedig a lengyel egyházfő ünnepi szentmisét celebrált. A közös ima közepette a harmincezer fős tömeg térdelve kérte az Istent, hogy az Úr emelje magához Szentséges Szivén keresztül a bányásztársadalmat és az emberiséget.
Az ünnepség méltatásáról szóló cikk (forrás: Esztergom és Vidéke, 1938. június 5-i szám)
Az áhítat és imák közepette a Bányász Zenekar és a vegyeskórus ékesítette a műsort. A késő esti órákban véget ért ünnepséget követően a tömeg békésen, emelkedett hangulatban vonult el. A környékből érkezők gyalog zarándokltak saját településeikre, míg a rengeteg messziről érkezők közül sokakat dorogi családok szállásoltak el otthonukban. Egy nap erejéig Dorog valóban a világ közepe lehetett. A történelem vihara azonban egy évvel később mégis a háború poklába sodorta a világot, 1944-ben pedig már Dorogon – benne a Szenoltárnál is – tombolt a háborús front és ostrom. Ennek ellenére, szinte a csodával határos módon az emlékmű túlvészelte a háborút, sőt az azt követő ugyancsak pusztító Rákosi-rendszert is, amely az egyházi és vallási töltetű kegyhelyeket, emlékműveket kiemelt programként pusztította. A Szénoltár mégsem kerülte el szomorú sorsát, miután egzaltált kommunisták dühük és az ’56-os eseményekért való bosszújuk áldozataként felrobbantották. Azóta is nem csak titkos óhaj és ábránd, de valahol kötelesség is volna az újjáépítése. Bő egy évtizede magam is kezdeményeztem a megalkotását, amely kézzel fogható közelségbe került. Viszont emberi kicsinyességből táplálkozó politikai szemellenzőség miatt mégsem valósulhatott meg. Ennek ellenére sem lehet letenni róla. Hiszem, vallom, sőt tudom, hogy a műremek visszahozatala egy békésebb, igazabb, s vele együtt boldogabb időt hozna mindannyiunkra.
Egyelőre még mindig elérhetetlen álom, de nem tehetünk le arról, hogy egyszer elfoglalja ismét a régi helyét
Az élet mégis visszaadott valamit a veszteségeinkből és a szélmalomharcnak tűnő törekvésekből, ugyanis három évvel ezelőtt, 82 év után újra Magyarország kapta a rendezés jogát és a hagyományok felélesztéséhez méltó módon, Dorog ezúttal is a helyszín között szerepelt. A covid-világjárvány miatt végül a 2021-es esztendőre halasztódott a kongresszus. Tekintve, hogy egy másik emlékcikkel is szorosan összefügg, így majd ott visszatérek minderre. Annyit legalább sikerült elérni, hogy közel két évtizeddel ezelőtt a Széntoltár méretarányos makettje elkészült Gonda György dorogi kőfaragó mester jóvoltából és a helyi művelődési központban volt kiállítva, továbbá a Dorogi Miniverzumban egy komplett dioráma részeként is látható.
Borítókép: Újságcikk fejléce egy korabeli magazin borítóján (forrás: Várostörténeti-archívum)
Felhasznált irodalom:
- A XXXIV. nemzetközi eucharisztikus kongresszus emlékkönyve, Szent István Társulat, Budapest, 1938. – Eucharisztikus Kongeresszus online
- Kovács Lajos – Solymár Judit: Dorogi Lexikon, Dorog, 2008.
- Tóth Krisztina: Az 1938-as eucharisztikus világkongrsszus, 2021. – Brankovics Alapítvány online
- The Roman Curia: Pontifical Committee for International Eucharistic Congress, 2021. – Vatican.va online (angol nyelven)
Szabó Gyula
