35 éve történt: A nemzetközi szinten elismert kiváló ornitológus és gyűjtő Hopp Ferenc a Mennyország madarait rendszerezi

35 éve ilyenkor hosszú, makacs betegségét követően, 1988. május 30-án elhunyt városunk díszpolgára, a neves ornitológus, a Magyar Ornitológiai Társaság tagja Hopp Ferenc, aki egyben a világ minden pontjára kiterjedt kulturális és művészeti kapcsolatai lévén egyedülálló gyűjteményt hozott létre. A néhai kiváló, egyben különleges szakterületet képviselt közkedvelt dorogi természettudósra emlékezünk.

Hopp Ferenc városunk szülötte, aki teljes életét Dorogon töltötte úgy, hogy közben az egész világgal szoros kapcsolati rendszert épített ki. 1922. január 28-án látta meg napvilágot. Ifjú éveitől kezdve rajongott a természetért és nagy tisztelője volt az élővilágnak. Ennek megfelelően erdőmérnöknek tanult. A történelem azonban kegyetlenül közbeszólt és a II. világháborús események miatt félbeszakadtak tanulmányai, amelyeket a háborút követően nem tudott befejezni.

Hopp Ferenc portréja

Azonban ez sem gátolta az elmélyült munkásságát a környezettanulmányban. Sokoldalúságának fő vezérszála a madárvilág feltérképezése, rendszerezése volt, amelynek részeként feldolgozta a teljes térségünk szárnyasainak élővilágát. Ennek az áldásos kutatásnak köszönhetően tudhattuk meg azt a meglepő, egyben felemelő adadot is, hogy Dorogon és közvetlen vonzáskörzetében több, mint 200 különböző madárfaj él. Köztük számos őshonos, szinte csak e tájra jellemző egyedek és rengeteg egyéb olyan madárfajta, amely az egész Kárpát-medencében gyakori. A madárvilág az ökológiai egyensúlyban betöltött szerepe miatt is igen fontos és hasznos alappillér, ugyanakkor környezetünket, életünket ékesíti.

Egyik jelentős és értékes munkája a helyi madárvilágról (forrás: Régi könyvek online)

Ezen felül egyéb helyi állatfajok és a növényvilágot illetően is végzett értékes megfigyeléseket és kutatásai során a Duna élővilágát is tanulmányozta. A Táti szigetről hiánypótló alkotásként szakirodalmi kiadványa is született sok egyéb dolgozatával, értekezésével és könyvvel. Azonban nemcsak az ornitológia, azaz a madártan szakavatott ismerőjét tisztelhetjük személyében, de élete során egy rendkívüli és egyedi szenvedélye is tökéletesedett iparkodásai során. Nevezetesen, rengeteg külföldi országban élő szakemberrel tartott fent levelezést, amely idővel szinte a földkerekség minden részéről rendelkezett kapcsolatokkal. Ezek során sikeresen cserélt tapasztalatot a művészet, különösen a népművészet és a hihetetlenül változatos nemzeti kultúrák képviselőivel. Levelek és csomagküldemények ezrei záporoztak a világ minden pontjáról Dorogra, amely komoly méretű és felbecsülhetetlen értékű gyűjteménnyé gyarapodott, miközben a magyar és benne a dorogi kultúra is rajta keresztül a legtávolabbi vidékekre is eljutott.

A Tát környéki dunai szigetekről készült kiadványa (Gáthy Zoltán Városi Könyvtár archívuma)

A gyűjteménnyel és kapcsolati rendszerével közeli családtagjának nyomdokaiba is lépett, ugyanis apai ágon lévő őse a világhírű ázsia-kutató Hopp Ferenc volt. A neves előde is különleges gyűjteményt ápolt a Távol-Kelet tanulmányozásával és annak ősi és roppant izgalmas, egyben értékes kulturális öröksége terén. Csodás gyűjteményéből nyílt a főváros egyik különleges és népszerű állandó tárlata, az Ázsiai Művészeti Múzeum az Andrássy úton, mindössze három blokknyira a Hősök terétől. Az már csak külön érdekesség, hogy a nevezett múzeum és a Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének székháza szinte egymás mellett találhatók Budapest egyik legszebb és legfrekventáltabb részén, amely megint „a szálak valahol a végtelenben találkoznak” megállapítás egyfajta igazolása.

Ízelítő a fantasztikus Hopp-gyűjteményből (forrás: Dorog – Városismertető prospektus, 1994.)

Felbecsülhetetlen és különleges munkájának végzését alaposan megnehezítette az idő előtt kialakult betegsége, amely végül korai halálához is vezetett. Súlyos betegen az esztergomi kórházban hunyt el 1988. május 30-án. A dorogiak körében csak Pubi bácsiként szólított természettudós emlékének ápolását kiemelt feladatának tekintette a Dorog Város Barátainak Egyesülete. Munkásságának elismeréseként Dorog díszpolgára címet és a Dorogiak Dorogért posztumusz kitüntetésben részesült, amelyet az első ízben, 1993-ban megrendezett Megbékélés Napján adtak át özvegyének. A Hopp-hagyaték jelentős része Dorog városnak lett felajánlva, amely önmagában is érdemes lenne egy önálló tárlatra, vagy akár egy múzeum alapítására. Egyes elemei a Dorogi Helytörténeti Tárlatban vannak kiállítva.

A tisztletére avatott emléktábla, amelyet kerek születési évfordulóján helyeztek el egykori háza falán

Születésének 90. évfordulója alkalmából, 2012-ben meghitt hangulatú ünnepséget rendeztek, amelynek keretén belül lakóházán emléktáblát helyezett el a hálás utókor.  Dorog város számos híressége között is egy ritka szakág kiváló képviselőjeként vált különleges személlyé, akire méltán lehetünk büszkék.

Felhasznált irodalom és fotómelléklet:

• Kovács Lajos – Solymár Judit: Dorogi Lexikon, 2008.
• Gáthy Zoltán Városi Könytár: Hopp Ferenc emlékére

Szabó Gyula