Május 26-án, pénteken „Mindennapi mérgeink” címmel tartott előadást dr. Zacher Gábor toxikológus a dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtárban.
Szabó-Berghauer Zoltán intézményvezető köszöntötte a vendégeket, aki elmondta, hogy korábban már tartott itt előadást Zacher Gábor. Egy évtized után most újból eljött a városba, akit szép számú közönség hallgatott meg.
A toxikológus – aki közel negyven éve dolgozik az egészségügyben – széles témakörrel érkezett. Elsőként a világ boldogságtérképét mutatta meg, ahol Magyarország mindössze az 51. helyen áll. Kiemelte, hogy az infláció jelenleg az Európai Unióban a legmagasabb, a stresszfaktorok között pedig ott vannak az ezzel kapcsolatos megélhetési gondok is – világított rá az egyik tényezőre, miért nem vagyunk boldogok.
Dr. Zacher Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben Ázsiában egyre többen születnek, addig Európa el van öregedve és alacsony a születési rátája, ami Magyarországra különösen igaz. Statisztikán keresztül szemléltetett egy forgatókönyvet, miszerint 2050-re, – ha a jelenlegi adatokat nézzük – akkor 13%-os csökkenés várható, de ha magasabb lesz a termékenység, akkor is 10%-os csökkenésre kell számítani. Mindemellett, ha nem fogjuk engedni a nemzetközi migrációt, akkor 16%-kal is csökkenhet a lakosság száma. „Tehát egy megfordíthatatlan folyamat elé kell néznünk.” – tette hozzá, majd megjegyezte: az országon belül is jelentős a vándorlás, hiszen az agglomeráció és az ország nyugati félteke kecsegtetőbb mindenki számára.
A toxikológus a lakossági demográfiai adatok után a szorongás témakörére tért rá. A megélhetési szorongás mellett az országra jellemző fiatalkori szorongást helyezte előtérbe. Sajnos nagyon sok fiatal szorong valami miatt, legyen akár szó az iskolai szorongásról, a klímáról, a járványokról, a háborúról, vagy éppen a genderség kérdéséről. De elmondható, hogy többnyire azért szoronganak a fiatalok, mert a szülők a mai világban olyan hatalmas elvárások elé állítják őket, amelyeket nem biztos, hogy meg tudnak ugrani. Az iskolai szorongás kapcsán kifejtette, hogy egy újpesti iskolában – 500 fő részvételével – készítettek egy felmérést, amiből kiderült, hogy a gyerekek 47%-át éri rendszeres verbális bántalmazás, míg 21%-ukat fizikailag is bántják. A szexuális bántalmazás mutatója is egészen magas, ez 26%-ot tesz ki, de az érzelmi elhanyagolás is sokaknak (32%) okoz problémát. Végül, de nem utolsó sorban a megkérdezetteknek a 32%-a azt mondta, hogy a családban előfordult már valamilyen pszichiátriai betegség, vagy mentális zavar.
Dr. Zacher Gábor az alábbi témák után rátért a „mindennapi mérgeinkre”. Az alkohol kapcsán elmondta, hogy a keretek közötti alkoholfogyasztással nincs probléma, hiszen egy-egy sört, vagy egy pohár bort bátran mindenki megihat esténként. „Gondoljunk bele, hogy a férfiak elmennek meccset nézni és ásványvizet isznak, mellé pedig zöldségcsipszet ropogtatnak. Na ez nem életszerű” – jegyezte meg, majd felhívta a figyelmet, hogy a probléma ott keletkezik, ha valaki nem tartja be a kereteket és mértéktelen italfogyasztásba kezd. Habár sokan úgy gondolják, hogy a kismennyiségű alkohol jót tesz a szervezetnek, egy negyven évig tartó vizsgálat azt bizonyította be, hogy az alkohol semmilyen mértékben nem kedvez az egészségnek. Kiemelte, hogy a KSH szerint Magyarországon egy felnőtt ember 12 liter 96%-osnak megfelelő alkoholt fogyaszt el évente, a nem hivatalos felmérések pedig 17 literről szólnak. „Képzeljük el, hogy a Hévízi-tó 96%-os alkoholból van, ezt a magyarok egy évben háromszor kiinnák teljesen” – tette hozzá szemléltetésképen.
A toxikológus a drogokkal kapcsolatban azt mondta, hogy amikor kezdte a pályát 8-9 féle szer volt a piacon, mára mintegy 900 fajta van és ebből legalább 80-100 féléhez hozz lehet jutni. „Ez azért is baj, mert a fogyasztó sokszor nem tudja mit kap és milyen hatóanyagok vannak benne. Múltkor volt egy drogfogás. 100 darab egyforma tablettáról volt szó, melyek mindegyikét megvizsgálták. Köztük volt olyan, amiben hagyományos szőlőcukor volt, a másikban egy egység hatóanyag, a harmadikban pedig a hatóanyag többszöröse. Tehát nem tudni, hogy mit fogyaszt az ember, azért is veszélyes ez.” – jegyezte meg, majd a dohányzásra és annak veszélyeire is kitért. Megemlítette, hogy a fiatalok szerencsére már kevésbé hajlamosak a dohányzásra. Sőt, ma már többen áttérnek a különböző e-cigarettákra is. Azonban veszélyesnek mondhatók az olyan hevítőrudak, mint például az Elf Bar, hiszen míg a cigarettánál és a hevített dohánynál (IQOS) megvan egy bizonyos „slukk” szám, addig az Elf Bar-nál nincs, így a végtelenségig lehet szívni, amitől nikotinmérgezést is lehet kapni.
Dr. Zacher Gábor előadását a nem megfelelő táplálkozással és a közösségi hálóktól való függőséggel zárta. Kiemelte, hogy a mobiltelefonok és az internet ma már szinte mindenkit rabul ejtenek, az olvasás pedig egyre jobban veszt a népszerűségéből. Sőt a fiataloknál olyan hatással vannak a különböző közösségi platformok, mint pl. a Snapchat, hogy egyeseknél dysmorphia-t idéz elő.
