A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás érdekében 2024-ben már Magyarországon is betétdíjas lesz az alumínium italosdoboz – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke március 28-án, kedden az esztergomi Szent Adalbert Központban.
A korábbi köztársasági elnök tanóra keretében az Esztergomi Szakképzési Centrum diákjainak tartott előadást a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosságáról. Az előadás interaktív volt, hiszen a diákoknak mobiltelefonjuk segítségével kellett válaszolniuk a megadott kérdésekre, melyeknek összesítését kivetítőn mutatták be. A diákok túlnyomó többsége a kérdésekre helyesen válaszolt.
Áder János a mintegy 170 fős hallgatóság előtt elmondta, hogy az életszínvonal és az emberek igénye az elmúlt száz évben nagyon megemelkedett. Mindemellett ugyanez elmondható a demográfia területére is, hiszen világszinten komoly mértékben nő a lakosság száma, aminek hatásait a felnövekő generáció fogja a legjobban érezni. Hozzátette, hogy világszinten hetente egy millió ember költözik be a városokba. Ez mutatja azt is, hogy jelenleg a lakosság 54%-a él városokban. Azonban 2050-re már minden negyedik emberből három városban fog élni. Kiemelte, hogy ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni, figyelembe véve azt is, hogy az erőforrások egyre szűkösebbek. Hozzátette, hogy a népesség növekedésével duplázódik a vízfogyasztás, az energiafogyasztás pedig a lakosság növekedésével arányosan megháromszorozódik.
Áder János ismertette, hogy 1970-ben 3,7 milliárd fő volt a Föld lakossága, amely 2023-ra elérte a 8 milliárdot. Ismert tény az is, hogy 2050-ben már 10 milliárdan fogunk élni a bolygón. Jelenleg sok ember él nyomornegyedekben, vagy olyan helyen, ahol nem megfelelő az életszínvonal, vagy nem megfelelő az energia- és a táplálékellátás. Sőt 2,5 milliárd ember él vízhiányos területen. Ha 2050-ben minden ember ellátása megfelelő lenne, akkor ahhoz 4-5 Föld erőforrásaira lenne szükség – jegyezte meg.
Ekkora mértékű növekedés nem tartható fenn és rendkívüli mennyiségű hulladék keletkezésével jár együtt. Áder János a hulladékgazdálkodás területén is hozott néhány érdekes statisztikát a diákoknak. Elmondta, hogy egy magyar állampolgár átlagosan egy év alatt 364 kilogramm hulladékot termel. Ez a szám Európában átlagosan 500 kg/fő. Kiemelte, hogy sajnálatos, de az élelmiszerek egyharmada a szemétben végzi. De a ruhák nagy része is a hulladék gyűjtőkben köt ki. Áder János rávilágított, hogy az USA-ban évente 40 kilogramm ruhát vásárolnak átlagosan a lakosok fejenként, amiből 37 kg-ot kidobnak. Európában 26 kg ruhaneműt és cipőt vásárolnak az emberek évente, amiből 11 kg-ot dobnak ki. Míg Afrikában egy ember átlagos 1 kg ruhát vásárol egy évben, amiből sokat nem is tudnak kidobni.
A műanyagok kapcsán az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy egy PET palack előállítása 5 másodpercig tart, melyet átlagosan 5 percig használunk. A PET palack lebomlásának ideje 500 év, egy másodperc alatt pedig 20 ezer palackot használunk el világszinten. Kiemelte, hogy sajnos még mindig nagyon kevés PET palack jut el az újrahasznosításig, pedig a környezetbe kerülve a napfény hatására mikroműanyagok kerülnek a talajba és a vízbe is, ami már az állatok és az emberek szervezetében is megtalálható. Fontos megemlíteni itt azt is, hogy az élőlények szervezete ezt az anyagot nem tudja lebontani, tehát ezzel saját magunkat mérgezzük. Mindemellett felhívta a figyelmet az elektronikai eszközök újrahasznosítására is. Elmondta, hogy egy tonna ércből 1,5 gramm aranyat tudnak kivonni, míg egy tonna mobiltelefonból 150 grammot.
Az elektromos autók kapcsán azt mondta, hogy 100 évvel ezelőtt több elektromos autó futott az utakon, mint hagyományos robbanómotoros. A Magyar Posta is elektromos autókkal szállította a leveleket. 1912-ben azonban feltalálták az önindítót, ami által nem kellett kurblizni már a benzines autókat, így sokan áttértek erre. A mai világban a környezetszennyezés miatt ismét visszatérünk az elektromos járművekhez. Például Magyarországon a 20 ezer főnél nagyobb lakosú városokban 2030-tól csak elektromos üzemű helyijáratos buszok közlekedhetnek. Kiemelte azt is, hogy Németországban most egy kiemelt stratégia kidolgozása folyik a hidrogén felhasználására.
Áder János az előadás végén bemutatott olyan korszakalkotó fiatal feltalálókat – köztük több magyart is – akik olyan találmányokkal álltak elő, ami a környezet- és klímavédelem területén kiváló megoldás lehet a jövőben. Például két fiatal hölgy létrehozott egy olyan vegyületet, amivel a műanyagot úgy lehet lebontani, hogy ne kerüljön mikroműanyag a környezetbe. De a Rossmann üzletekben kaphatóm magyar találmányt, a REsprayt is dicsérte. Ezután a diákok feltehették a kérdéseiket, melyre kielégítő válaszokat kaptak.
Legutóbbi cikkek
