Tavaly szeptembertől decemberig a Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai megelőző feltárást folytattak Nyergesújfalu határában. Az ásatás folyamán késő rézkori, bronzkori és Árpád-kori településnyomok kerültek elő.
Sághegyi Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársa a szervezet közösségi oldalán arról számolt be, hogy a többkorszakú lelőhelyen 2018 óta folyamatosan zajlanak régészeti kutatások, idén a késő rézkori telep keleti határát és a bronzkori településmag déli részét tárták fel. A megfigyelt jelenségek nagyrésze tárológödör, depó vagy vízelvezető árok volt, de előkerült még egy félig földbemélyített épület, egy kerámiaégető kemence és egy nagyméretű felszíni épület egykori jelenlétére utaló több cölöpsor is.
Sághegyi Csaba kiemelte, hogy a feltárás leglátványosabb leletei közé tartozik a középső bronzkori településrészletnél talált díszített madáralakú csörgő és a szintén középső bronzkori kerámiaégető kemence munkagödréből egy nyeles csontezköz. Előkerült továbbá több egész edény, valamint jelentős mennyiségű díszített mészbetétes és badeni kerámiatöredék.
„Meg tudtunk figyelni két Árpád-korra keltezhető árkot is, amelyek a késő rézkori telepjelenségeket bolygatták meg. Ezekből, a tagolt peremű kerámiatöredékek mellett, egy 13. századi sérült Friesach pénzérme is előkerült.” – jegyezte meg a régész.
Fotók, forrás: Nemzeti Régészeti Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum
